Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk c. könyve felhajtja a leplet Oroszország olyan folyamatairól, amelyekről kevés hír kerül nyilvánosságra.
Főképpen a folyamatokra reagáló állami intézkedések mondanak el többet az intézkedéseket kiváltó eseményekről.
Prilepin elismert író hazájában, de sokan nem értenek egyet a nézeteivel. ’Mert mi jobbak vagyunk’ c. könyve olyan orosz fiatalok reakcióinak fiktív története, amely száz százalékosan az orosz valóságban gyökerezik.
A XXI. század Oroszországának összes történése a Gorbacsov-érát követő józanodás, és a birodalmi szemléletű Szovjetunió korszaka utáni realitások meghatározottságából fakad. Történelmi jelentőségű volt a földcsuszamlás jellegű változás, amit Oroszország átélt. Nemcsak az 1922-ben összeterelt szovjet köztársaságok pattantak meg a rendszerből az első adódó alkalommal.
Ez Mihail Gorbacsov öngólja is,
Michail Gorbachov
mert önálló választás keretében dönthetett a szovjet köztársaságok szövetségének valamennyi tagja a bennmaradásról. Ez volt az amiből nem kértek.
Ezt tetézte az 1945. utáni Európa érdekszféráinak gyökeres átalakulása. A szocialista ütközőországok kiengedése a Varsói Szerződés katonai tömbjéből és a KGST gazdasági tömörülés megszűnte a Szovjetunió végeztével. Katalizátora és irányítója Mihail Gorbacsov pártfőtitkárként majd 1990-től államelnökként.
Ezekről az orosz nép nem tudni milyen módon lett tájékoztatva, de 1991-ben a moszkvai katonai puccs kísérlet azt sugallja, hogy a Gorbacsov-féle átalakítások sokaknak nem tetszettek. A puccsot a KGB vezető Krjucskov szervezte, Jazov hadügy- és Pugo belügyminiszterrel. Akkor már államelnökként Jelcin intézkedései nyomán a puccsot meghiusították.
Ezúton keletkezett a poszt-szovjet Orosz Föderáció
és mögé a Független Államok Közössége (a 15 volt szovjet utódállamból csatlakozott 11), de ez már csak árnyéka lehetett a régi hatalmas Szovjetuniónak.
Ideológiailag az orosz nemzet nehezen talált magára. Gorbacsov betiltotta a Szovjetunió Kommunista Pártját. A bukott rendszer iránti nosztalgia erős volt, a világhatalmi stratégiában utazó katonai-hatalmi blokkból kikerültek pedig elégedetlenek. Az erős (cári világ, sztálini uralom) egyszemélyi vezetőire szocializált nemzedékek csalódottak. Aztán a föderáció harmadik elnöke Putyin lett, aki KGB-s múltja okán a módszereket nem tagadta meg és átszervezte az országot kapitalistává. Elnöki rendszere maga a gazdaság érdekcsoportok szerinti centralizációja, furcsa módon vele a középpontban. Az állami vállalatok – elsősorban a nyersanyag exportőr óriáscégek – személyi-politikai kapcsolatok áttételein keresztül tevékenykednek. Putyin sosem titkolta a bukott Szovjetunió iránti nosztalgiáját és Mihail Gorbacsovot bűnösnek tartja.
Vladimir Putin
A nép ebből a napi életben nem sok változást érez. Viszont fontos mutató a devizaromlás, ami rányomja bélyegét a mindenkori közhangulatra. A mai rubel 1998-től használatos, akkor 20 dollárcentet ért (azaz 5 rubel = 1 US$). De 8 évre rá már 27 rubelt kellett adni egy dollárért. Rá 10 évre egy dollár 85 rubelbe került.
A világpiac nyersanyagárainak a veszélyes mozgásán túl az orosz általános pénzügyi válság is bele játszott.
Miről szól Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk c. könyve?
Hogy ilyen körülmények között egy belpolitikai nehézség/válság hogyan vezethet le feszültségeket országon belül egy olyan generáció fiaiban, akiknek alig van vesztenivalójuk. A könyv 2010-ben íródott, 2014-ben a Krím megszállása és 2022-ben Ukrajna lerohanása a feszültségek országon kívüli levezetésének módszere.
Óriási gond, hogy a könyv 12 éve egy fikcióról szólt és borzasztó folyamatokra hívta fel a figyelmet, az eggyel feljebb olvasható mondat második fele viszont a megdöbbentő szörnyű valóság.
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk c. könyve felhajtja a leplet Oroszország olyan folyamatairól, amelyekről kevés hír kerül nyilvánosságra.
Főképpen a folyamatokra reagáló állami intézkedések mondanak el többet az intézkedéseket kiváltó eseményekről.
Prilepin elismert író hazájában, de sokan nem értenek egyet a nézeteivel. ’Mert mi jobbak vagyunk’ c. könyve olyan orosz fiatalok reakcióinak fiktív története, amely száz százalékosan az orosz valóságban gyökerezik.
A XXI. század Oroszországának összes történése a Gorbacsov-érát követő józanodás, és a birodalmi szemléletű Szovjetunió korszaka utáni realitások meghatározottságából fakad. Történelmi jelentőségű volt a földcsuszamlás jellegű változás, amit Oroszország átélt. Nemcsak az 1922-ben összeterelt szovjet köztársaságok pattantak meg a rendszerből az első adódó alkalommal.
Ez Mihail Gorbacsov öngólja is,
mert önálló választás keretében dönthetett a szovjet köztársaságok szövetségének valamennyi tagja a bennmaradásról. Ez volt az amiből nem kértek.
Ezt tetézte az 1945. utáni Európa érdekszféráinak gyökeres átalakulása. A szocialista ütközőországok kiengedése a Varsói Szerződés katonai tömbjéből és a KGST gazdasági tömörülés megszűnte a Szovjetunió végeztével. Katalizátora és irányítója Mihail Gorbacsov pártfőtitkárként majd 1990-től államelnökként.
Ezekről az orosz nép nem tudni milyen módon lett tájékoztatva, de 1991-ben a moszkvai katonai puccs kísérlet azt sugallja, hogy a Gorbacsov-féle átalakítások sokaknak nem tetszettek. A puccsot a KGB vezető Krjucskov szervezte, Jazov hadügy- és Pugo belügyminiszterrel. Akkor már államelnökként Jelcin intézkedései nyomán a puccsot meghiusították.
Ezúton keletkezett a poszt-szovjet Orosz Föderáció
és mögé a Független Államok Közössége (a 15 volt szovjet utódállamból csatlakozott 11), de ez már csak árnyéka lehetett a régi hatalmas Szovjetuniónak.
Ideológiailag az orosz nemzet nehezen talált magára. Gorbacsov betiltotta a Szovjetunió Kommunista Pártját. A bukott rendszer iránti nosztalgia erős volt, a világhatalmi stratégiában utazó katonai-hatalmi blokkból kikerültek pedig elégedetlenek. Az erős (cári világ, sztálini uralom) egyszemélyi vezetőire szocializált nemzedékek csalódottak. Aztán a föderáció harmadik elnöke Putyin lett, aki KGB-s múltja okán a módszereket nem tagadta meg és átszervezte az országot kapitalistává. Elnöki rendszere maga a gazdaság érdekcsoportok szerinti centralizációja, furcsa módon vele a középpontban. Az állami vállalatok – elsősorban a nyersanyag exportőr óriáscégek – személyi-politikai kapcsolatok áttételein keresztül tevékenykednek. Putyin sosem titkolta a bukott Szovjetunió iránti nosztalgiáját és Mihail Gorbacsovot bűnösnek tartja.
A nép ebből a napi életben nem sok változást érez. Viszont fontos mutató a devizaromlás, ami rányomja bélyegét a mindenkori közhangulatra. A mai rubel 1998-től használatos, akkor 20 dollárcentet ért (azaz 5 rubel = 1 US$). De 8 évre rá már 27 rubelt kellett adni egy dollárért. Rá 10 évre egy dollár 85 rubelbe került.
A világpiac nyersanyagárainak a veszélyes mozgásán túl az orosz általános pénzügyi válság is bele játszott.
Miről szól Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk c. könyve?
Hogy ilyen körülmények között egy belpolitikai nehézség/válság hogyan vezethet le feszültségeket országon belül egy olyan generáció fiaiban, akiknek alig van vesztenivalójuk. A könyv 2010-ben íródott, 2014-ben a Krím megszállása és 2022-ben Ukrajna lerohanása a feszültségek országon kívüli levezetésének módszere.
Óriási gond, hogy a könyv 12 éve egy fikcióról szólt és borzasztó folyamatokra hívta fel a figyelmet, az eggyel feljebb olvasható mondat második fele viszont a megdöbbentő szörnyű valóság.
www.europakiado.hu
* ismertetett könyv 279. oldal
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk
Comments
More posts