Woody Allen Café Society filmje a “Mester” ajándéka saját magának, és százmilliónyi kedvelőjének. Csak semmi cicó!* Forgassunk egy olyan filmet, ami alig szól valamiről, ami nem más, mint a szerelem!
A megfoghatatlan kapocs, főleg ha nem viszonzatlan.
Szegény USA keleti parti fiú találkozik szegény USA nyugati parti lánnyal. Először a fiú, majd a lány is szerelembe esik. Soha nem lehetnek végleg egymáséi, mert a lányt a holywoodi filmvilág beszippantja előbb lelkestül, majd testestül. A sokak által vágyott, irigyelt vagy utált filmvilág, amelyik smink nélkül szimplán kapzsiság, csalárdság és milliárd dollárok mozgatása kötelezően több milliárdokért. Woody Allen szerint.
A manhattani születésű Bob nem is tud beilleszkedni, hiába protezsálja őt az ügynökmogul nagybátyja a maga módján. Vissza is megy New Yorkba, ahol a 30-as évek napi létformája a gengsztervilág, a mulatók** és persze ott dolgozik naponta vagy nyolcmillió szürke állampolgár gyárban, üzletben vagy magánzóként. A fiú éttermet nyit.
Woody Allen maga is megjárta Hollywoodot, mindkét értelemben. A filmipar vágyakat gerjeszt és álmokat árusít, ha a stúdiók a Universal Pictures, a Paramount vagy egyéb cégnév alatt futnak. Amire tuti jegyet vált a nagyérdemű. Woody Allen is ez alatt a nyomás alatt kellett volna teljesítsen, amiből a végén elege lett és elment Angliába független filmeket forgatni. Tehetsége és humora idős korára ‘Mesterré’ avatja. A ‘Mester’ titulus talán nem túlzás. A rendező közel 80 filmet írt, több mint 50 rendezése van és közel 50 filmben szereplő is. Persze ezek a számok nagy átfedéssel értendők, de háttérinformációnak elég jók.
Volt nem is egy alkotása, amelyet írt, rendezett és a főszereplő is ő maga volt. Nem beszélve féltucat könyvéről.
Woody Allen a Café Society film írójaként szolidan a narrátor szerepre hagyatkozott.
A sorban ez a Magyarországon legutóbb megjelent film, bár 2016-ban készült. Megmaradt az eredeti cím, csak a feliratozásban lelhető fel a magyarnak kitalált ÚRI VISZONYOK változat.
A 2017-es készítésű filmje AZ ÓRIÁSKERÉK címmel csak februárban várható nálunk, legalábbis videolemezen.
Woody Allen Café Society filmje gyönyörűen fényképezett alkotás, nosztalgiából az operatőrt is ‘cinematographer’ címmel szerepeltetik a stáblistán. A kaliforniai helyszínek világa aranybarna tónusú, míg a New York-i jelentek inkább szürkéskékek. Triviálisnak tűnő fogás, de jól vezeti a szemet.
Fények, csillogás, pompa, minden ott van Los Angelesben, ami kell és aki csak kell. Chanel kosztümökben és Cartier smukkal. Amúgy meg ott a húszemeletes barnatéglás, fakó iroda- és gyártömbök józanító látványa Bronxban.
Woody Allen maga is klarinétos, szeretettel rakta tele a filmet Benny Goodman mellett Count Basie és egyéb csúcszenészek betétszámaival. A zene tökéletes aláfestés lett a film szomorkás, melankolikus hangvételéhez.
A találó zene is szinte viszi előre e történetet.
Ellenpontnak Woody Allen nem mond le a karakteres zsidós poénokról. A film vége felé mindenki Rose mamája megállapítja, hogy ha a zsidók hinnének a túlvilágban, sokkal több kuncsaftjuk lehetne.
Woody Allen Café Society filmjének a végén szép áttűnéssel az 1937-es szilveszert előbb New Yorkban ünneplő fiú, majd az időeltolódás okán a szilvesztert ünneplő lány Los Angelesben merengenek el a világon, és nem titkoltan egymáson. Hollywood egy drog, függőséget okoz. Sok ottani életet naponta csak a ‘majd holnap’ tart össze. Mégis Woody Allen úgy tetszik megbocsát Hollywoodnak.
Ettől még szerethető film, emberekről szól és nem a Woody Allenre jellemző neurotikus módon. Tetszett.
*Woody Allen FOGD A PÉNZT ÉS FUSS zsengéjéből az egyik kulcsmondat. Sosem adták ki Magyarországon, mégis ezzel híresült el nálunk.
**Rejtő Jenő AZ ELVESZETT CIRKÁLÓ regényében a ‘’KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM A Négy Döglött Patkányhoz’’ cégtábláján is ez virít: AZ ÚRI KÖZÖNSÉG TÁNCOL!
Woody Allen: Café Society
Woody Allen: Café Society
Woody Allen Café Society filmje a “Mester” ajándéka saját magának, és százmilliónyi kedvelőjének. Csak semmi cicó!* Forgassunk egy olyan filmet, ami alig szól valamiről, ami nem más, mint a szerelem!
A megfoghatatlan kapocs, főleg ha nem viszonzatlan.
Szegény USA keleti parti fiú találkozik szegény USA nyugati parti lánnyal. Először a fiú, majd a lány is szerelembe esik. Soha nem lehetnek végleg egymáséi, mert a lányt a holywoodi filmvilág beszippantja előbb lelkestül, majd testestül. A sokak által vágyott, irigyelt vagy utált filmvilág, amelyik smink nélkül szimplán kapzsiság, csalárdság és milliárd dollárok mozgatása kötelezően több milliárdokért. Woody Allen szerint.
A manhattani születésű Bob nem is tud beilleszkedni, hiába protezsálja őt az ügynökmogul nagybátyja a maga módján. Vissza is megy New Yorkba, ahol a 30-as évek napi létformája a gengsztervilág, a mulatók** és persze ott dolgozik naponta vagy nyolcmillió szürke állampolgár gyárban, üzletben vagy magánzóként. A fiú éttermet nyit.
Woody Allen maga is megjárta Hollywoodot, mindkét értelemben. A filmipar vágyakat gerjeszt és álmokat árusít, ha a stúdiók a Universal Pictures, a Paramount vagy egyéb cégnév alatt futnak. Amire tuti jegyet vált a nagyérdemű. Woody Allen is ez alatt a nyomás alatt kellett volna teljesítsen, amiből a végén elege lett és elment Angliába független filmeket forgatni. Tehetsége és humora idős korára ‘Mesterré’ avatja. A ‘Mester’ titulus talán nem túlzás. A rendező közel 80 filmet írt, több mint 50 rendezése van és közel 50 filmben szereplő is. Persze ezek a számok nagy átfedéssel értendők, de háttérinformációnak elég jók.
Volt nem is egy alkotása, amelyet írt, rendezett és a főszereplő is ő maga volt. Nem beszélve féltucat könyvéről.
Woody Allen a Café Society film írójaként szolidan a narrátor szerepre hagyatkozott.
A sorban ez a Magyarországon legutóbb megjelent film, bár 2016-ban készült. Megmaradt az eredeti cím, csak a feliratozásban lelhető fel a magyarnak kitalált ÚRI VISZONYOK változat.
A 2017-es készítésű filmje AZ ÓRIÁSKERÉK címmel csak februárban várható nálunk, legalábbis videolemezen.
Woody Allen Café Society filmje gyönyörűen fényképezett alkotás, nosztalgiából az operatőrt is ‘cinematographer’ címmel szerepeltetik a stáblistán. A kaliforniai helyszínek világa aranybarna tónusú, míg a New York-i jelentek inkább szürkéskékek. Triviálisnak tűnő fogás, de jól vezeti a szemet.
Fények, csillogás, pompa, minden ott van Los Angelesben, ami kell és aki csak kell. Chanel kosztümökben és Cartier smukkal. Amúgy meg ott a húszemeletes barnatéglás, fakó iroda- és gyártömbök józanító látványa Bronxban.
Woody Allen maga is klarinétos, szeretettel rakta tele a filmet Benny Goodman mellett Count Basie és egyéb csúcszenészek betétszámaival. A zene tökéletes aláfestés lett a film szomorkás, melankolikus hangvételéhez.
A találó zene is szinte viszi előre e történetet.
Ellenpontnak Woody Allen nem mond le a karakteres zsidós poénokról. A film vége felé mindenki Rose mamája megállapítja, hogy ha a zsidók hinnének a túlvilágban, sokkal több kuncsaftjuk lehetne.
Woody Allen Café Society filmjének a végén szép áttűnéssel az 1937-es szilveszert előbb New Yorkban ünneplő fiú, majd az időeltolódás okán a szilvesztert ünneplő lány Los Angelesben merengenek el a világon, és nem titkoltan egymáson. Hollywood egy drog, függőséget okoz. Sok ottani életet naponta csak a ‘majd holnap’ tart össze. Mégis Woody Allen úgy tetszik megbocsát Hollywoodnak.
Ettől még szerethető film, emberekről szól és nem a Woody Allenre jellemző neurotikus módon. Tetszett.
*Woody Allen FOGD A PÉNZT ÉS FUSS zsengéjéből az egyik kulcsmondat. Sosem adták ki Magyarországon, mégis ezzel híresült el nálunk.
**Rejtő Jenő AZ ELVESZETT CIRKÁLÓ regényében a ‘’KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM A Négy Döglött Patkányhoz’’ cégtábláján is ez virít: AZ ÚRI KÖZÖNSÉG TÁNCOL!
www.cinetel.hu
Woody Allen: Café Society
Comments
More posts