Jobb kínai éttermekben a tintahal úgy lesz omlósabb és szebb, hogy készítésekor keresztben mindkét irányból bemetszik minél mélyebben, de arra vigyázva, hogy nehogy átvágják. Ettől a módszertől nemcsak amolyan „sünis” lesz, hanem szépen össze is tekeredik, ha téglalap alakú darabokat vágtunk, méghozzá olyan 1-1.5 x 4-5 centiseket.
A tintahal darabokat forró olajba kell dobni és egy, vagy maximum két perc alatt készre sütni.
A zöldbabot kis olajon addig pirítottam, míg elvesztette nyerseségét, de még megtartotta roppanósságát. Ehhez nem adnék meg sütési időt, bár ezt máskor sem szoktam. Most azért nem, mert a legegyszerűbb mód, hogy megállapítsuk, jó-e már a bab, hogy pár tíz másodpercenként beleharapunk egy darabba.
Amikor a bab készen lett, kivettem a serpenyőből és a benne maradt olajon egész apróra vágott gyömbért pirítottam egy percig. Ebbe dobtam bele a tintahalakat és egy karikákra vágott piros csilit. Íziben meglocsoltam egészen világos szójaszósszal és daráltam rá fekete borsot, de nem sokat. A zöldbabot hozzá tettem és az egészet átforgattam.
Ez tényleg időkímélő vacsora. Mire a rizs megfőtt ez is elkészült. Igaz a keresztbe szeletelős, bevagdosós bugi a kezemben volt. 🙂
Ja, még valami. A legtöbb tengeri étel esetében rendszerint használok fokhagymát, de ebben az esetben tudatosan kerültem. És jól is tettem, mert nem igényelte az étel. Ez a „minél egyszerűbb, annál jobb” jegyében készült.
Tintahal zöldbabbal
Tintahal zöldbabbal
Jobb kínai éttermekben a tintahal úgy lesz omlósabb és szebb, hogy készítésekor keresztben mindkét irányból bemetszik minél mélyebben, de arra vigyázva, hogy nehogy átvágják. Ettől a módszertől nemcsak amolyan „sünis” lesz, hanem szépen össze is tekeredik, ha téglalap alakú darabokat vágtunk, méghozzá olyan 1-1.5 x 4-5 centiseket.
A tintahal darabokat forró olajba kell dobni és egy, vagy maximum két perc alatt készre sütni.
A zöldbabot kis olajon addig pirítottam, míg elvesztette nyerseségét, de még megtartotta roppanósságát. Ehhez nem adnék meg sütési időt, bár ezt máskor sem szoktam. Most azért nem, mert a legegyszerűbb mód, hogy megállapítsuk, jó-e már a bab, hogy pár tíz másodpercenként beleharapunk egy darabba.
Amikor a bab készen lett, kivettem a serpenyőből és a benne maradt olajon egész apróra vágott gyömbért pirítottam egy percig. Ebbe dobtam bele a tintahalakat és egy karikákra vágott piros csilit. Íziben meglocsoltam egészen világos szójaszósszal és daráltam rá fekete borsot, de nem sokat. A zöldbabot hozzá tettem és az egészet átforgattam.
Ez tényleg időkímélő vacsora. Mire a rizs megfőtt ez is elkészült. Igaz a keresztbe szeletelős, bevagdosós bugi a kezemben volt. 🙂
Ja, még valami. A legtöbb tengeri étel esetében rendszerint használok fokhagymát, de ebben az esetben tudatosan kerültem. És jól is tettem, mert nem igényelte az étel. Ez a „minél egyszerűbb, annál jobb” jegyében készült.
Tintahal zöldbabbal
Comments
More posts