Rántott libaszűz krumplisalátával

Újra rávettem magam a pacsmagolásra. A panírozást nem mutatnám be, hacsak azt el nem mondom, hogy a morzsa saját készítésű kenyérből való.

A salátáról viszont ejtenék pár szót. A krumplit megfőztem, de nem teljesen puhára, annyira, hogy a saláta összekeverésekor megtartsa a formáját. Így nem válik péppé. A krumplisaláta úgy jó, ha krémes, sőt kissé tocsog a szaftban, ezért nem bő vízben főzöm, hanem egy lábosba öntök úgy egy deci vizet, a krumplit felkockázva beledobom, sózom és borsozom. Maximumra veszem a hőt, de amint felforrt leveszem egészen alacsonyra.

Elektromos főzőlapon kettes fokozaton is tovább forr a víz. Végig lefedve kell lennie a lábosnak. Ha a víz elfogyna alóla, akkor pótolni kell. Mire a krumpli megfő annyi víznek kell maradnia, amennyi a szaftos állaghoz kell. Ezzel a módszerrel a kifőtt keményítő tökéletes sűrűséget ad a saláta szaftjának. Még tűzforrón érdemes bekeverni.

Citrom frissen facsart levével, kis cukorral, borssal, fokhagymával, lilahagymával és leheletnyi mustárral, és természetesen fincsi tökmagolajjal ízesítettem. Ha kell még kicsit utána lehet sózni. Ha valaki még extrázná, akkor tehet bele petrezselymet is. Így még frissebb érzetet ad. Szerintem ez tökéletes lenne vasárnapi ebédnek is. Ja, és végül tegyünk hozzá rántott libaszűz darabokat.