Picasso kalandjai svéd filmkomédia olyan ajándék a helyi filmipartól, amely nem várt irányból érkező telitalálat. Magának a gyártónak a neve Svensk Filmindustri, ami magyarul svéd filmipar.
Adódik a párhuzam hazánkkal, ahol 1964-ben a MAFILM alakult meg, az országos Magyar Filmgyártó Vállalat.
A Picasso kalandjai 1978-as megjelenésű filmkomédia. Sok helyütt burleszk is lehetne, alapjaiban viszont Pablo Picasso életútja bölcsőtől a koporsóig, a legvadabb viccekkel megspékelve.
Nem kímél műfajt, hagyományt, történelmet és kultúrát. Európai szemmel forgatott film amerikaias hatásokkal. Ez nem váratlan, a svéd kultúra a hatvanas-hetvenes években anglomán volt és erős USA hatás alatt állt.
Kivéve Ingmar Bergman munkásságát.
„A művészet hazugság, amely leleplezi a valóságot.”- Pablo Picasso
A film egy nyelvi bravúr. Egy narrátor hangja viszi végig a történetet de csak svédül, gúnyosan és kritikusan.
Az egész film egyúttal a kommunikáció karikatúrája is. Ahány országban járt vagy élt Picasso, a film az ottani nyelvet csűri-csavarja, és a szereplők az események kapcsán figurázzák ki. Ezen sokat dob az éppen aktuális nyelven gyakorta bedobott halandzsázás, és egyéb elhíresült sztereotípiák vicces bemutatása.
Svéd film dacára ezen a nyelven szinte egyetlen mondat sem hangzik el a szereplők szájából.
A hazai DVD változat poliglottfeliratozással gazdagítja a filmet, betűszín szerint is elkülönülnek a nyelvi mondandók. Ez már önmagában is egyedi élmény.
A film nincs szinkronizálva és nem is lenne szabad, mert az eredeti hanganyag zsúfolva van geggel, aminek a zöme lefordíthatatlan. Akik jártasak a filmben éppen beszélt nyelvi közegben, dőlhetnek a nevetéstől.
Meglehetősen alapoz az általános műveltségre, és ennek mélységével arányos a poénok érthetősége.
Mellé még ott a képi humor is, ez már nem feltétlenül számít a kulturális tájékozottságra. Sok esetben a némafilmek durva vizuális megoldásait emeli be. Ettől függetlenül minden vágást (és az egész filmet!) vagy ötször kell legalább látni, hogy valamennyi tömény vagy kifinomult poén felfedezhető legyen.
Pablo Picasso rögös utat járt végig a világhírhez, és évtizedes nélkülözésben is volt része.
Amit kitalált és művészetté avatott – őt magát pedig művésszé avatta – arra a világ nem volt felkészülve.
Ahogyan a filmre a néző sem. Egy világhírű művész életét remélhetné látni, de kap valami egész mást. Humorba pácolt, szeretettel megkomponál szórakoztatást. A történet szinte drukkol, hogy a művésznek a nehézségeket legyőzve sikerüljön révbe érni. A kultúrát – akármilyen komplikált ez – a világban pénzzel is mérik.
Picassónak egy milliomos művészet pártolóval kellett ahhoz találkoznia, hogy ne jusson az éhezők sorsára.
Aztán fordul a kocka, a film a sikeressé váló festőt a művészete köré épülő ipar miatt kezdi el ostorozni. Ezért őt Picasso filmbeli unokája rója meg. A film hite szerint a valódi művészet szabad és szárnyal mint a madár.
Gösta Ekman a Picasso kalandjai svéd filmkomédia főszereplője.
Pályafutása több mint száz svéd filmszerepből áll össze, viszont a világban ez a komédia tette őt ismertté. Drámai színészként kezdte, és minden mesterségbeli tudására szükség volt ehhez a fergeteges filmhez.
Önfeledt, közel kétórás lubickolás az angol abszurd és az egzaltált művészvilág legszebb hagyományait követve. Az eredetileg 115 perces filmet az alkotók értesítése nélkül – az amerikai prüdériára jellemzően – az USA-ban 88 percesre vágták meg. Nem tetszett a cenzoroknak az alkoholtilalom és a villamosszék filmbeli – közel félórás műsoridőt kitevő – kifigurázása.
Picasso nőkkel való kapcsolata a filmben és saját életében is ellentmondásos volt. Múzsák és boszorkák egyszerre. Akit érdekel ez a vetület, a piros borítós DVD kiadás Extrájában ezt ¾ órás dokumentumfilm elemzi.
A film itthon DVD formátumban beszerezhető (használtan) és mindenkinek kötelező darab a gyűjteményében. Olykor harsány, néha vad a poénok zuhataga, igen hasonlatosan az angol Top Secret (Szigorúan titkos) filmhez.
Picasso kalandjai svéd filmkomédia
Picasso kalandjai svéd filmkomédia
Picasso kalandjai svéd filmkomédia olyan ajándék a helyi filmipartól, amely nem várt irányból érkező telitalálat. Magának a gyártónak a neve Svensk Filmindustri, ami magyarul svéd filmipar.
Adódik a párhuzam hazánkkal, ahol 1964-ben a MAFILM alakult meg, az országos Magyar Filmgyártó Vállalat.
A Picasso kalandjai 1978-as megjelenésű filmkomédia. Sok helyütt burleszk is lehetne, alapjaiban viszont Pablo Picasso életútja bölcsőtől a koporsóig, a legvadabb viccekkel megspékelve.
Nem kímél műfajt, hagyományt, történelmet és kultúrát. Európai szemmel forgatott film amerikaias hatásokkal. Ez nem váratlan, a svéd kultúra a hatvanas-hetvenes években anglomán volt és erős USA hatás alatt állt.
Kivéve Ingmar Bergman munkásságát.
„A művészet hazugság, amely leleplezi a valóságot.”- Pablo Picasso
A film egy nyelvi bravúr. Egy narrátor hangja viszi végig a történetet de csak svédül, gúnyosan és kritikusan.
Az egész film egyúttal a kommunikáció karikatúrája is. Ahány országban járt vagy élt Picasso, a film az ottani nyelvet csűri-csavarja, és a szereplők az események kapcsán figurázzák ki. Ezen sokat dob az éppen aktuális nyelven gyakorta bedobott halandzsázás, és egyéb elhíresült sztereotípiák vicces bemutatása.
Svéd film dacára ezen a nyelven szinte egyetlen mondat sem hangzik el a szereplők szájából.
A hazai DVD változat poliglott feliratozással gazdagítja a filmet, betűszín szerint is elkülönülnek a nyelvi mondandók. Ez már önmagában is egyedi élmény.
A film nincs szinkronizálva és nem is lenne szabad, mert az eredeti hanganyag zsúfolva van geggel, aminek a zöme lefordíthatatlan. Akik jártasak a filmben éppen beszélt nyelvi közegben, dőlhetnek a nevetéstől.
Meglehetősen alapoz az általános műveltségre, és ennek mélységével arányos a poénok érthetősége.
Mellé még ott a képi humor is, ez már nem feltétlenül számít a kulturális tájékozottságra. Sok esetben a némafilmek durva vizuális megoldásait emeli be. Ettől függetlenül minden vágást (és az egész filmet!) vagy ötször kell legalább látni, hogy valamennyi tömény vagy kifinomult poén felfedezhető legyen.
Pablo Picasso rögös utat járt végig a világhírhez, és évtizedes nélkülözésben is volt része.
Amit kitalált és művészetté avatott – őt magát pedig művésszé avatta – arra a világ nem volt felkészülve.
Ahogyan a filmre a néző sem. Egy világhírű művész életét remélhetné látni, de kap valami egész mást. Humorba pácolt, szeretettel megkomponál szórakoztatást. A történet szinte drukkol, hogy a művésznek a nehézségeket legyőzve sikerüljön révbe érni. A kultúrát – akármilyen komplikált ez – a világban pénzzel is mérik.
Picassónak egy milliomos művészet pártolóval kellett ahhoz találkoznia, hogy ne jusson az éhezők sorsára.
Aztán fordul a kocka, a film a sikeressé váló festőt a művészete köré épülő ipar miatt kezdi el ostorozni. Ezért őt Picasso filmbeli unokája rója meg. A film hite szerint a valódi művészet szabad és szárnyal mint a madár.
Gösta Ekman a Picasso kalandjai svéd filmkomédia főszereplője.
Pályafutása több mint száz svéd filmszerepből áll össze, viszont a világban ez a komédia tette őt ismertté. Drámai színészként kezdte, és minden mesterségbeli tudására szükség volt ehhez a fergeteges filmhez.
Önfeledt, közel kétórás lubickolás az angol abszurd és az egzaltált művészvilág legszebb hagyományait követve. Az eredetileg 115 perces filmet az alkotók értesítése nélkül – az amerikai prüdériára jellemzően – az USA-ban 88 percesre vágták meg. Nem tetszett a cenzoroknak az alkoholtilalom és a villamosszék filmbeli – közel félórás műsoridőt kitevő – kifigurázása.
Picasso nőkkel való kapcsolata a filmben és saját életében is ellentmondásos volt. Múzsák és boszorkák egyszerre. Akit érdekel ez a vetület, a piros borítós DVD kiadás Extrájában ezt ¾ órás dokumentumfilm elemzi.
A film itthon DVD formátumban beszerezhető (használtan) és mindenkinek kötelező darab a gyűjteményében. Olykor harsány, néha vad a poénok zuhataga, igen hasonlatosan az angol Top Secret (Szigorúan titkos) filmhez.
Picasso kalandjai svéd filmkomédia
Comments
More posts