Pár tippet szeretnék adni lecsó készítéséhez és egy elkészítési változatot, ami véleményem szerint új távlatokba repíti ezt a finom ételt.
Mindig az volt a bajom a lecsóval, hogy nekem soha nem sikerült eléggé lédúsra. Amikor a paradicsom kellőképpen belefő a rostjai már túlzottan besűritik a levet. Vízzel ugye meg nem szeretném felönteni.
Erre gondoltam azt megoldásként, hogy először kinyerem a paradicsomvizet és majd magam döntöm el, hogy mennyi rostot engedek az ételbe.
Az első lépés, hogy szokás szerint lepirítjuk a vöröshagymát.
De innen már nem a kijárt utat járom.
Fogok egy tepsit, vagy lapos sütőtálat és belefektetek egy füstölt kolbászt, amit előtte sűrűn megszurkálok, hogy kifolyhassanak a fincsi ízek. Lehet persze szeletelve is beletenni, de nekem nagyon tetszik, hogy majd késsel villával szeletelgethetem.
Erre ráteszem a felszeletelt, vagy darabolt paprikát, majd összekeverem. Teszek bele sót, borsot és ízlés szerinti mennyiségű pirospaprikát. Aki szereti, tehet fokhagymát is.
A paradicsomokból csakis érettet használok, amiket keresztben félbevágok és a vágott résszel lefelé ráfektetek a hagymás paprikára. Mindezt beteszem a sütőbe 180 fokra, hogy gyorsan átmelegedjen. Olyan 20 perc múlva viszont levettem a hőfokot 130 fokra.
Érett paradicsom keresztben félbevágva és a vágott résszel lefelé ráfektetve a hagymás paprikára
És itt kezdődik a lényeg.
A paradicsom mint saját maga szűrője kezd viselkedni. Ahogy sül, szépen kiengedi a szép tiszta paradicsomvizet, miközben a rostok bent maradnak. Az is előnyös benne, hogy a sütés végén a héj egy egyszerű mozdulattal leemelhető. Az ízek szépen összesülnek úgy egy óra alatt. Az időt az dönti el mennyire szeretnénk a paprikát puhára sütni.
A vége előtt aki szereti, törjön tojásokat a tetejére, mert finom és remek látvány is. Teljesen is megsüthetjük, de maradhat a sárgája lágyabb is. Azt pedig, hogy az ízlés szerint sűrűséget elérjük úgy lehet, hogy a paradicsomokat egyenként szétnyomkodjuk.
Egy paradicsom, eggyel sűrűbb állag, még egy paradicsom, még sűrűbb állag. És remek játék is az egyéni lecsó kialakítására az asztalnál.
Tapasztalatom szerint egészen más lesz így a lecsó, mint a tűzhelyen készült változat. Visszajelzések szerint is sokkal finomabb. Amivel még extrázni lehet, ha mindezt egy lefedett faszenes grillen készítjük. Na azzal a füstös ízzel nem semmi. Volt már benne részem, kutyamód finom volt.
Pár tipp lecsó készítéséhez
Pár tipp lecsó készítéséhez
Pár tippet szeretnék adni lecsó készítéséhez és egy elkészítési változatot, ami véleményem szerint új távlatokba repíti ezt a finom ételt.
Mindig az volt a bajom a lecsóval, hogy nekem soha nem sikerült eléggé lédúsra. Amikor a paradicsom kellőképpen belefő a rostjai már túlzottan besűritik a levet. Vízzel ugye meg nem szeretném felönteni.
Erre gondoltam azt megoldásként, hogy először kinyerem a paradicsomvizet és majd magam döntöm el, hogy mennyi rostot engedek az ételbe.
Az első lépés, hogy szokás szerint lepirítjuk a vöröshagymát.
De innen már nem a kijárt utat járom.
Fogok egy tepsit, vagy lapos sütőtálat és belefektetek egy füstölt kolbászt, amit előtte sűrűn megszurkálok, hogy kifolyhassanak a fincsi ízek. Lehet persze szeletelve is beletenni, de nekem nagyon tetszik, hogy majd késsel villával szeletelgethetem.
Erre ráteszem a felszeletelt, vagy darabolt paprikát, majd összekeverem. Teszek bele sót, borsot és ízlés szerinti mennyiségű pirospaprikát. Aki szereti, tehet fokhagymát is.
A paradicsomokból csakis érettet használok, amiket keresztben félbevágok és a vágott résszel lefelé ráfektetek a hagymás paprikára. Mindezt beteszem a sütőbe 180 fokra, hogy gyorsan átmelegedjen. Olyan 20 perc múlva viszont levettem a hőfokot 130 fokra.
És itt kezdődik a lényeg.
A paradicsom mint saját maga szűrője kezd viselkedni. Ahogy sül, szépen kiengedi a szép tiszta paradicsomvizet, miközben a rostok bent maradnak. Az is előnyös benne, hogy a sütés végén a héj egy egyszerű mozdulattal leemelhető. Az ízek szépen összesülnek úgy egy óra alatt. Az időt az dönti el mennyire szeretnénk a paprikát puhára sütni.
A vége előtt aki szereti, törjön tojásokat a tetejére, mert finom és remek látvány is. Teljesen is megsüthetjük, de maradhat a sárgája lágyabb is. Azt pedig, hogy az ízlés szerint sűrűséget elérjük úgy lehet, hogy a paradicsomokat egyenként szétnyomkodjuk.
Egy paradicsom, eggyel sűrűbb állag, még egy paradicsom, még sűrűbb állag. És remek játék is az egyéni lecsó kialakítására az asztalnál.
Tapasztalatom szerint egészen más lesz így a lecsó, mint a tűzhelyen készült változat. Visszajelzések szerint is sokkal finomabb. Amivel még extrázni lehet, ha mindezt egy lefedett faszenes grillen készítjük. Na azzal a füstös ízzel nem semmi. Volt már benne részem, kutyamód finom volt.
További élményreceptek
Műkedvelő Hedonista
Comments
More posts