Nádcukor és barnacukor külön világok?

Nádcukor és barnacukor külön világok, jóllehet látszatra egyformák. A közös fedőszín megtévesztő.

A nádcukor elárulja magát, lényegét egy pillanat alatt teljes valójában felfedi. Tropikus haszonnövényként az ember az édesítési hajlamait természetes formájában vele élheti ki. Felfőzés, kiolvasztás, kicsapatás és kész is a nyers nádcukor. Korlátlan ideig ilyen marad. Szénhidrát tartalma sokszorosa a nádcukor eredeti tartalmának. Nem mellesleg egyéb számos egészséges anyag is megtalálható benne. Ez mind-mind a természet ajándéka.

A nádcukor és a barnacukor külön világok,

mert a barnacukor finomított. Szemben a (nem finomított kivitelű) nádcukorral, ahol az ipari feldolgozás ezt nem követi el. A nádcukor feldolgozása persze nem mentes egyes ipari tevékenységektől. Csomagolása, raktározása, szállítása stb. nem emberi-, hanem gépi erővel történik.

Világszerte a cukor előállítás ⅔ részét a cukornád adja ki.

A nem civilek a cukrot szacharóznak hívják. A gyorsan lebontható szacharóz egy molekula szőlőcukor (fruktóz) és egy molekula glükóz összekapcsolódása. Meglepő adat, hogy Európában ha ügyesek vagyunk, 20%-os szacharóz tartalmú cukorrépa takarítható be. Nagyobb érték, mint a nádcukor tartalomé.

Energiabomba a szervezet számára, bár az jobban szereti a lassan csordogáló szénhidrát utánpótlást. Lásd itt.

A gyönyörűen csillogó fehér étkezési cukor 100%-os koncentrált anyag, finomított ipari répacukor származék.

Nem túl rég állítják elő ipari technológiával rémisztő mennyiségben, hála egy édesszájú sziléziai, név szerint Achard úr találmányának. Az azóta eltelt 220 év az északi féltekén alapjaiban forgatta fel étkezési szokásainkat. Manapság mindenbe kerül cukor – a hamburgerbe is!

Egy főre számítva – és átszámítva – a magyar évi 12.5 kiló cukrot dönt magába különféle formában és alakban.

Budapest (7.1 kg) a községek átlagának (16.6 kg!) a felét sem teszi ki. Magyarosch táplálkozáskultúra lenyomat.

Ez az ember metabolizmusára nézve roppant kellemetlen feladatként merül fel. Szegény hasnyálmirigy tevékenysége a tulaj általi durva kizsákmányolás tárgya.

Visszatérve a barnacukorra, az nem más mint kevés ipari barna melasszal kevert fehér étkezési cukor. Ugyanúgy finomított és koncentrált fehércukor, csak így színesebb lett a szürke veréb szárnya.

Ha trendi az egészségtudatos irány, marad a nádcukor.

Feltétel, hogy ne legyen finomítva, mert akkor ugyanott vagyunk. A nyers de feldolgozott nádcukor az egyéb benne található anyagok miatt kb. 95%-os koncentrációjú. Közelebb kerültünk a természethez, de csak egy tipegő baba apró lépésével. Ki kell ábrándulni a nagyhangú médiavarázslatból, mert a cukor az cukor.

Kávéba, teába, kakaóba – egykutya.

Többször előkerült már, hogy a cukor nem tesz hozzá a kávé ízéhez. Sokkal inkább elfedi azt vagy jó esetben csak elviszi a kávé ízét valamilyen más irányba. Utóbbira mondják, hogy ’egy kis cukor kihozza a kávé aromáját’. Fityfenét. Beavatkozásunkkal – magyarul megcukroztuk a kávét – csak egyfajta más ízt állítunk elő.

Kávét pedig igyunk minden ízesítés nélkül, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit tud.

És a tej mit ad? Tejjel hígítva is ugyanaz lesz, hogy leöljük a friss kávé ínycsiklandó zamatát és illatát.

Nyers állapotú, aranybarna, pergőszemű nádcukrot bármikor vehetünk a fehércukor árának háromszorosáért, a bekevert ipari barnacukorért pedig már csak a dupláját kell fizetni. Kiviláglik, hogy a barnacukor a tuti üzlet.

Ha trendi az egészségmegőrzés irány, akkor nuku cukor!

Nádcukor és barnacukor külön világok?