Murray Smith Ördögi játszma 1-2 olvasása visszarepít az időben, egészen az európai terrorizmus mindennapjaiba.
A militáns ír IRA, a szakadár baszk ETA tevékenysége mellett érződik a francia gyarmatpárti OAS szele is még a hatvanas évekből.
Ez csak az egyik vonal a kétszer 350 oldalas, sűrű betűszedésű könyv cselekményében. A másik vonal a brit SIS kémszervezet tevékenysége. A könyv lapjain egy Dél-Amerikai államba történő behatolás és felforgatás a cél.
A harmadik vonal a nemzetközi drogkereskedelem, ezen belül is a kokain, ezen belül is a Medellín kartell gátlástalan terjeszkedése és a területvédelem és területszerzés galád, gátlástalan eszközökkel. Amilyenek a drogbárók maguk is galád, gátlástalan emberekként.
A kokain a többi kábítószerhez hasonlítva inkább a marihuána felé húz, eufórikus robbanásszerű agyi állapotot okoz, és hamarabb kiáll a hatása. Szintén függőséget okoz, de míg a heroin és a szintetikus drogok súlyos és visszafordíthatatlan hatásuknál fogva okoznak biológiai függőséget, a kokain inkább az általa kiváltott eksztatikus öröm iránti vágyat fokozva okoz függőséget. Érdekes még a kávéval a kapcsolata.
Nem mintha a kokain kisebbítené a bűnt, amit az előállítók és a terjesztő lánc tagjainak tevékenysége jelent.
Óriási pénzek, dollár milliárdok forognak a kábítószer forgalmazásban
és a regény minden fő eseménye gyöngyszemként erre a láncra fűzhető fel. A brit kormány szeretné befolyását az USA által újabban lazább pórázon tartott Dél-Amerikában növelni. Kolumbia elnökének kistálcán próbálja felajánlani a drogkirályt, cserébe a térségben megnövelni a brit politika befolyását.
Amerika tele van szórva a kokain fehér porával, a városi utca pedig tele terjesztőkkel. Új piac kell és ez Európa. A drogkartell a csápjait errefelé nyújtogatja és törekvése összefut az írek függetlenségéért harcoló fanatikusok céljaival. AZ IRA erőszakkal kényszerítené ki a zöld ország integritását és függetlenségét, e harc pénzeléséért a kokain európai forgalmazására is kész. A profitból finanszírozná a robbantgatásokat és a fegyveres akciókat.
Megneszelve ezt az angol szuperspionok nagyszabású titkos hadműveletet indítanak e bonyolult helyzetnek az angol korona számára történő legelőnyösebb kiaknázására. Meg akarják fojtani az előtekergő kokainkígyót.
Megtévesztés, fondorlat, dezinformáció, hamisítás, csapdaállítás, zsarolás, adatlopás, hazugság és titkosítás. Ha kell, gyilkolás. Most olvasták el az úri brit kémkedés napi eszköztárának a gyorsleltárát. A gyakorta nem legális, titkolt tevékenységek sok anyagi erőforrást emésztenek fel, de ilyesmire mindig volt pénz a királyi kincstárban.
Több kontinensen keresztül, köztük egy New York-i lelkiismeretes zsaru nyomozásán is átívelve egy beépüléses akciót tervel ki a brit kémfőnök és ehhez új kémeket képez ki. Belefolyik a történetbe egy másik lelkiismeretes ember (nem a kémfőnök) élete, aki az írországi bírók legeleje.
Különféle csavaros szálakat sodorva az író olyan könyvet írt, amelyiket nem akar az ember letenni.
Nemcsak az izgalmas meseszövés, hanem a felfokozott izgalom és a csattanó iránti kíváncsiság miatt csak úgy pörögnek a lapok. A fordítás is hozzájárul hitelesen felidézni a kort és a hangulatát, amiből a KGB utódszervezete sem maradhatott említés nélkül.
Lelket melengető, hogy az angol kémfőnök jobbkeze egy elangolosodott 56-os disszidens magyar titkosszolga.
Nem volt nehéz az írónak feszültséggel teli és ugyanakkor hiteles sztorit elmesélni. Az említett országok mindegyikében huzamosabb időt töltött el és helyismerete remek, a couleur locale pedig hangulattal teli.
Sem a sztori, sem a vége kémtörténetként nem részletezhető és a személyek sem, hiszen mind álnéven fut…
A fordítás jó, egy helyen szaladt csak el, amikor az amcsi zsaru a kocsijával egy Steve McQueen szerepbe képzeli magát és a szöveg a Pisztolygolyó filmjét idézi. A pisztolygolyó angolul nem bullet, az inkább puskagolyó, a gond viszont az, hogy a Steve McQueen megformálta filmszereplő neve volt Bullitt és emiatt csúszott félre az egész. Ez a film a magyar megjelenéskor 1989-ben A chicagói tanú címet kapta.
A könyv rá 4 évre íródott és magyarul két évvel később került a boltokba, az I. P. C. Könyvek Kft. gondozásában.
Az írótól egyetlen könyv jelent meg magyarul, másik regénye – mintegy folytatás sztori – a Stone Dancer (1994).
A kétkötetes lektűrből nincs új megjelenés, véletlen ajánlás alapján találtam rá használtan és nem bántam meg.
Murray Smith Ördögi játszma 1-2 könyvismertetés
Murray Smith Ördögi játszma 1-2 könyvismertetés
Murray Smith Ördögi játszma 1-2 olvasása visszarepít az időben, egészen az európai terrorizmus mindennapjaiba.
A militáns ír IRA, a szakadár baszk ETA tevékenysége mellett érződik a francia gyarmatpárti OAS szele is még a hatvanas évekből.
Ez csak az egyik vonal a kétszer 350 oldalas, sűrű betűszedésű könyv cselekményében. A másik vonal a brit SIS kémszervezet tevékenysége. A könyv lapjain egy Dél-Amerikai államba történő behatolás és felforgatás a cél.
A harmadik vonal a nemzetközi drogkereskedelem, ezen belül is a kokain, ezen belül is a Medellín kartell gátlástalan terjeszkedése és a területvédelem és területszerzés galád, gátlástalan eszközökkel. Amilyenek a drogbárók maguk is galád, gátlástalan emberekként.
A kokain a többi kábítószerhez hasonlítva inkább a marihuána felé húz, eufórikus robbanásszerű agyi állapotot okoz, és hamarabb kiáll a hatása. Szintén függőséget okoz, de míg a heroin és a szintetikus drogok súlyos és visszafordíthatatlan hatásuknál fogva okoznak biológiai függőséget, a kokain inkább az általa kiváltott eksztatikus öröm iránti vágyat fokozva okoz függőséget. Érdekes még a kávéval a kapcsolata.
Nem mintha a kokain kisebbítené a bűnt, amit az előállítók és a terjesztő lánc tagjainak tevékenysége jelent.
Óriási pénzek, dollár milliárdok forognak a kábítószer forgalmazásban
és a regény minden fő eseménye gyöngyszemként erre a láncra fűzhető fel. A brit kormány szeretné befolyását az USA által újabban lazább pórázon tartott Dél-Amerikában növelni. Kolumbia elnökének kistálcán próbálja felajánlani a drogkirályt, cserébe a térségben megnövelni a brit politika befolyását.
Amerika tele van szórva a kokain fehér porával, a városi utca pedig tele terjesztőkkel. Új piac kell és ez Európa. A drogkartell a csápjait errefelé nyújtogatja és törekvése összefut az írek függetlenségéért harcoló fanatikusok céljaival. AZ IRA erőszakkal kényszerítené ki a zöld ország integritását és függetlenségét, e harc pénzeléséért a kokain európai forgalmazására is kész. A profitból finanszírozná a robbantgatásokat és a fegyveres akciókat.
Megneszelve ezt az angol szuperspionok nagyszabású titkos hadműveletet indítanak e bonyolult helyzetnek az angol korona számára történő legelőnyösebb kiaknázására. Meg akarják fojtani az előtekergő kokainkígyót.
Megtévesztés, fondorlat, dezinformáció, hamisítás, csapdaállítás, zsarolás, adatlopás, hazugság és titkosítás. Ha kell, gyilkolás. Most olvasták el az úri brit kémkedés napi eszköztárának a gyorsleltárát. A gyakorta nem legális, titkolt tevékenységek sok anyagi erőforrást emésztenek fel, de ilyesmire mindig volt pénz a királyi kincstárban.
Több kontinensen keresztül, köztük egy New York-i lelkiismeretes zsaru nyomozásán is átívelve egy beépüléses akciót tervel ki a brit kémfőnök és ehhez új kémeket képez ki. Belefolyik a történetbe egy másik lelkiismeretes ember (nem a kémfőnök) élete, aki az írországi bírók legeleje.
Különféle csavaros szálakat sodorva az író olyan könyvet írt, amelyiket nem akar az ember letenni.
Nemcsak az izgalmas meseszövés, hanem a felfokozott izgalom és a csattanó iránti kíváncsiság miatt csak úgy pörögnek a lapok. A fordítás is hozzájárul hitelesen felidézni a kort és a hangulatát, amiből a KGB utódszervezete sem maradhatott említés nélkül.
Lelket melengető, hogy az angol kémfőnök jobbkeze egy elangolosodott 56-os disszidens magyar titkosszolga.
Nem volt nehéz az írónak feszültséggel teli és ugyanakkor hiteles sztorit elmesélni. Az említett országok mindegyikében huzamosabb időt töltött el és helyismerete remek, a couleur locale pedig hangulattal teli.
Sem a sztori, sem a vége kémtörténetként nem részletezhető és a személyek sem, hiszen mind álnéven fut…
A fordítás jó, egy helyen szaladt csak el, amikor az amcsi zsaru a kocsijával egy Steve McQueen szerepbe képzeli magát és a szöveg a Pisztolygolyó filmjét idézi. A pisztolygolyó angolul nem bullet, az inkább puskagolyó, a gond viszont az, hogy a Steve McQueen megformálta filmszereplő neve volt Bullitt és emiatt csúszott félre az egész. Ez a film a magyar megjelenéskor 1989-ben A chicagói tanú címet kapta.
A könyv rá 4 évre íródott és magyarul két évvel később került a boltokba, az I. P. C. Könyvek Kft. gondozásában.
Az írótól egyetlen könyv jelent meg magyarul, másik regénye – mintegy folytatás sztori – a Stone Dancer (1994).
A kétkötetes lektűrből nincs új megjelenés, véletlen ajánlás alapján találtam rá használtan és nem bántam meg.
www.antikvarium.hu
Murray Smith Ördögi játszma 1-2 könyvismertetés
Comments
More posts