Mikor normális, és mikor jelez bajt a nehézlégzés?
A légzés egy ösztönös cselekvés, amit a születésünk pillanatától kezdve a halálunk percéig folyamatosan végzünk. Olyan természetesnek vesszük, hogy általában fel sem tűnik mindaddig, amíg nem tapasztalunk valami rendellenességet.
A nehézlégzés jelensége nagyon ijesztő lehet, hisz az emberek többsége hajlamos bepánikolni, amikor úgy érzi, nem kap rendesen levegőt. Bizonyos esetekben valóban van ok az aggodalomra, ám a nehéz lélegzetvétel nem mindig jelent rosszat.
Mikor tekinthető normális testi reakciónak a nehézlégzés?
Bizonyos helyzetekben a megszokottnál nehezebb levegővétel természetes még egészséges embereknél is, és nincs ok az aggodalomra.
Az egyik ilyen például az intenzív fizikai terhelés. Amikor sportolunk, vagy nehéz fizikai munkát végzünk, a pulzus felgyorsul, a légzés szintén gyorsabb és felületesebb lesz, magyarán szólva kapkodjuk a levegőt. Ez jelentkezik például futás, emelkedőn történő kerékpározás vagy gyaloglás, illetve súlyok emelgetése közben, de sokaknál a lépcsőzés is gyorsabb légzést vált ki. Amint azonban a terhelés csökken, a lélegzetvétel újra normális lesz.
A nehézlégzés a hegymászók számára is ismert jelenség, hiszen köztudott, hogy a tengerszinttől eltávolodva a levegő egyre ritkább lesz. 2500-3000 méteres magasságban ez már jól érezhető, 4-5000 méteren több napig is tart, mire a test akklimatizálódik, 7-8000 méter felett pedig már csak oxigénpalackkal lehet biztonságosan levegőt kapni. Amint azonban a mászók újra leereszkednek 2000 méter alá, a légzésük is helyreáll.
Mikor lehet a nehéz levegővétel figyelmeztető tünet?
Ha nyugalmi állapotban, optimális tengerszint feletti magasságban is azt tapasztaljuk, hogy nehezen kapunk levegőt, az semmiképp sem normális.
Ilyenkor ugyanis a légszomj hátterében a légutak beszűkülése vagy a tüdőben lévő légzőfelület csökkenése áll. Ezt különféle betegségek válthatják ki, például az asztma, a COPD, daganat a tüdőben vagy a légutakban, folyadékgyülem a tüdőben, de akár tüdőgyulladás vagy -embólia is okozhatja.
Valamint a szív- és érrendszeri betegségek is gyakran járnak nehezített légzéssel, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség egyik tipikus tünete.
A diagnózis felállítását azonban bízzuk az orvosra, a mi dolgunk annyi, hogyha krónikus nehézlégzést tapasztalunk, akkor mielőbb forduljunk szakemberhez, mert komoly betegségekre hívhatja fel a figyelmet!
Mit tegyünk, ha azt vesszük észre, hogy valaki légszomjjal küzd?
A hirtelen bekövetkező drasztikus légszomj életveszélyes állapot, ami könnyen halálos kimenetelű lehet.
Ha bárkinél azt veszed észre, hogy szédül, fulladozik, kapkodja a levegőt, és elkékülnek az ajkai, akkor ne késlekedj, azonnal tárcsázd a 112-t, ugyanis ez az állapot életveszélyes, azonnali ellátást igényel. Amíg meg nem érkezik a segítség, ne hagyd magára a beteget!
Mikor normális, és mikor jelez bajt a nehézlégzés?
Mikor normális, és mikor jelez bajt a nehézlégzés?
A légzés egy ösztönös cselekvés, amit a születésünk pillanatától kezdve a halálunk percéig folyamatosan végzünk. Olyan természetesnek vesszük, hogy általában fel sem tűnik mindaddig, amíg nem tapasztalunk valami rendellenességet.
A nehézlégzés jelensége nagyon ijesztő lehet, hisz az emberek többsége hajlamos bepánikolni, amikor úgy érzi, nem kap rendesen levegőt. Bizonyos esetekben valóban van ok az aggodalomra, ám a nehéz lélegzetvétel nem mindig jelent rosszat.
Ám, még akinek teljesen egészséges légzőrendszere, annak is érdemes támogatni a tüdeje működését, például a Myrobalan tüdőtisztító hatású gyógynövényes kapszulájával.
Mikor tekinthető normális testi reakciónak a nehézlégzés?
Bizonyos helyzetekben a megszokottnál nehezebb levegővétel természetes még egészséges embereknél is, és nincs ok az aggodalomra.
Az egyik ilyen például az intenzív fizikai terhelés. Amikor sportolunk, vagy nehéz fizikai munkát végzünk, a pulzus felgyorsul, a légzés szintén gyorsabb és felületesebb lesz, magyarán szólva kapkodjuk a levegőt. Ez jelentkezik például futás, emelkedőn történő kerékpározás vagy gyaloglás, illetve súlyok emelgetése közben, de sokaknál a lépcsőzés is gyorsabb légzést vált ki. Amint azonban a terhelés csökken, a lélegzetvétel újra normális lesz.
A nehézlégzés a hegymászók számára is ismert jelenség, hiszen köztudott, hogy a tengerszinttől eltávolodva a levegő egyre ritkább lesz. 2500-3000 méteres magasságban ez már jól érezhető, 4-5000 méteren több napig is tart, mire a test akklimatizálódik, 7-8000 méter felett pedig már csak oxigénpalackkal lehet biztonságosan levegőt kapni. Amint azonban a mászók újra leereszkednek 2000 méter alá, a légzésük is helyreáll.
Mikor lehet a nehéz levegővétel figyelmeztető tünet?
Ha nyugalmi állapotban, optimális tengerszint feletti magasságban is azt tapasztaljuk, hogy nehezen kapunk levegőt, az semmiképp sem normális.
Ilyenkor ugyanis a légszomj hátterében a légutak beszűkülése vagy a tüdőben lévő légzőfelület csökkenése áll. Ezt különféle betegségek válthatják ki, például az asztma, a COPD, daganat a tüdőben vagy a légutakban, folyadékgyülem a tüdőben, de akár tüdőgyulladás vagy -embólia is okozhatja.
Valamint a szív- és érrendszeri betegségek is gyakran járnak nehezített légzéssel, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség egyik tipikus tünete.
A diagnózis felállítását azonban bízzuk az orvosra, a mi dolgunk annyi, hogyha krónikus nehézlégzést tapasztalunk, akkor mielőbb forduljunk szakemberhez, mert komoly betegségekre hívhatja fel a figyelmet!
Mit tegyünk, ha azt vesszük észre, hogy valaki légszomjjal küzd?
A hirtelen bekövetkező drasztikus légszomj életveszélyes állapot, ami könnyen halálos kimenetelű lehet.
Ha bárkinél azt veszed észre, hogy szédül, fulladozik, kapkodja a levegőt, és elkékülnek az ajkai, akkor ne késlekedj, azonnal tárcsázd a 112-t, ugyanis ez az állapot életveszélyes, azonnali ellátást igényel. Amíg meg nem érkezik a segítség, ne hagyd magára a beteget!
Comments
More posts