Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve a francia író eddigi munkáinak hazánkban regényként lefordított utolsó darabja.
Nem feledve publicisztika kötetét és kortárs filozófussal a levelezés-gyűjteményét.
Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve 2019-ben jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Keménytáblás, fűzötten szép és tartós kivitel praktikus külső papírborítóval. Első itthoni könyvét 2006-ban a Gyomai Kner Nyomda adta ki, majd további műveit a Magvető Könyvkiadó rendezte egységes megjelenésbe.
Kell is, hogy adjanak a külcsínre. Legyen valami, ami pozitív.
Látomás, hogy a nyugati világ életformája elérte a zenitet. Houellebecq korábbi regénye, a ’Behódolás’ egy francia értelmiségi egzisztenciális válságát ecsetelte. Annak főhőse 40-es (a mostanié 50 éves). A’Behódolás’ írója – még ha fiktív formában is, de – adott egy lehetőséget a megoldásra, hogy az élet mehessen tovább.
Michel Houellebecq SZEROTONIN könyve már nem ad.
Főhőse a bürokrata francia, aki az létezésének válságát az író döntése szerint már kiút nélkül éli meg.
Lehet, hogy az író Houellebecq életigenlése degradálódott?
Michel Houellebecq író
Vagy sötétebb lett, amit ő a francia értelmiségről fest a francia értelmiségnek mintegy szaloncsevegés végett. Cselekmény leírást adni a könyv tartalma szerint nem könnyű. Mert nem nagyon van cselekménye. Fűszernek azért van hajszálon múló gyermekgyilkosság, meg agrárlázadás útzárral és halálos gazdálkodói lövöldözéssel.
A történések és a folyamatos helyváltoztatások mind csak díszlet. A lényeg az agrármérnök főhős világlátása, amitől kedélybeteggé válik. Ezt nála a személyiségjegyek és a kudarcos nőkapcsolat kimenetek okozzák.
Azt az író által kitűzött utat kell végigjárnia, hogy kivonul a társadalomból. Beletemeti magát a francia vidék közegébe, ami neki a tömény ingerszegénység. Kiközösíti magát a társadalomból, egy „önként eltűnt személy”.
Aztán megvilágosodik. Gonosz ellenpontozás szerint „…feltalálták a városokat és természetes velejárójukat, a magányt…”(p. 318). Igazán így lehet magányos és a főhős vissza is kecmereg Párizsba. A Mercedes G350-esével.
Könnyen elmegy az ember kedve egy ilyen regénytől.
Csak az élettől ne menjen el a kedve. Ilyenkor kell szerotonin* hormon lehetőleg nagy dózisban.
A történetben érdekes ellentét lelhető fel. Van az életunt, 700.000 € bankszámlájával megtámogatott, jövőkép nélküli entellektüel. Meg ott van a hasát szerető gyarló teste. Van úgy, hogy csak simán hurkát zabál. Amúgy étkezéseit precízen megkomponálja és hajtja végre. Francia. A gyomra és a szomja vágyainak élvezettel hódol.
Mindenféle felsorolt – hazánkban alig ismert – tenger gyümölcsei féleségekkel és sajtokkal meg borokkal, stb.
Az író szerint – vérbeli francia ő is – az étkek, italok a napi örömszerzés legegyszerűbb eszközei. Mellé jön a szex, amit – és jellemzően annak elhajlásait – analitikusan mutatja be már-már öncélúan és tettetett objektivitással.
A könyvrecenziók hazánkban szeretik Houellebecq urat a mai francia irodalom fenegyerekeként emlegetni. Jóllehet Alfred Jarry és/vagy Boris Vian egyszer és mindenkorra letartóztatták ezt a fogalmi meghatározást. Amennyiben a szóhasználat bevetése gyenge magyar találmány, úgy ez az állítás annál inkább érvényes.
Michel Houellebecq nem nyelvzseni, nem feszegeti a nyelvnek mint kommunikációs eszköznek a lehetőségeit és konvencionális határait. Nem alkot bakugrásos asszociációkat, amihez istenáldotta tehetség szükségeltetik.
Houellebecq egy szorgos betűvető némi mesélő készséggel.
Helyesbítés: fejlett mesélő készséggel. Önként vállalta a krónikás feladatot ebben az által egyre gyorsuló, zűrzavarosnak látott valamiben. Az ő zűrzavarát a fejben keletkező bizonytalanságok keltik, a normál szellemi kapaszkodók egyre fogyó volta. Ez ütközik meg a technicizált és emberileg egyre inkább testidegen külvilág támadásaival. Meggyőződése meglehetősen lokális. Igaz lehet az Európai Unió dekadens kisebbségére. Messze nem érvényes viszont a nyugati világ jólétben tespedő százmillióján túl a többi 8 milliárdot kitevő Föld lakosra.
A könyv zsúfolja a történelmi, irodalmi, filozófiai, gasztronómiai, napi politikai és kulturális kitekintéseket. Vele jön az idősík kever(ed)és, szemlélődés a világ dolgaiban, a monologizáló önsajnálat, a kibontakozó passzivitás. Bölcselkedés helyett: a Houellebecq univerzumot befogadóknak a könyv ajánlott. Másoknak nemigen fexik.
Stílusa jólfésült és a gondolatmenetben a hosszú, többszörösen mellérendelt mellékmondatok sem fékek. Magyarítási nehézségekre jó példa a könyvben a ’meg tudott örülni’ és a ’tudott megörülni’ dilemmája.
Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve
Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve
Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve a francia író eddigi munkáinak hazánkban regényként lefordított utolsó darabja.
Nem feledve publicisztika kötetét és kortárs filozófussal a levelezés-gyűjteményét.
Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve 2019-ben jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Keménytáblás, fűzötten szép és tartós kivitel praktikus külső papírborítóval. Első itthoni könyvét 2006-ban a Gyomai Kner Nyomda adta ki, majd további műveit a Magvető Könyvkiadó rendezte egységes megjelenésbe.
Kell is, hogy adjanak a külcsínre. Legyen valami, ami pozitív.
Látomás, hogy a nyugati világ életformája elérte a zenitet. Houellebecq korábbi regénye, a ’Behódolás’ egy francia értelmiségi egzisztenciális válságát ecsetelte. Annak főhőse 40-es (a mostanié 50 éves). A’Behódolás’ írója – még ha fiktív formában is, de – adott egy lehetőséget a megoldásra, hogy az élet mehessen tovább.
Michel Houellebecq SZEROTONIN könyve már nem ad.
Főhőse a bürokrata francia, aki az létezésének válságát az író döntése szerint már kiút nélkül éli meg.
Lehet, hogy az író Houellebecq életigenlése degradálódott?
Vagy sötétebb lett, amit ő a francia értelmiségről fest a francia értelmiségnek mintegy szaloncsevegés végett. Cselekmény leírást adni a könyv tartalma szerint nem könnyű. Mert nem nagyon van cselekménye. Fűszernek azért van hajszálon múló gyermekgyilkosság, meg agrárlázadás útzárral és halálos gazdálkodói lövöldözéssel.
A történések és a folyamatos helyváltoztatások mind csak díszlet. A lényeg az agrármérnök főhős világlátása, amitől kedélybeteggé válik. Ezt nála a személyiségjegyek és a kudarcos nőkapcsolat kimenetek okozzák.
Azt az író által kitűzött utat kell végigjárnia, hogy kivonul a társadalomból. Beletemeti magát a francia vidék közegébe, ami neki a tömény ingerszegénység. Kiközösíti magát a társadalomból, egy „önként eltűnt személy”.
Aztán megvilágosodik. Gonosz ellenpontozás szerint „…feltalálták a városokat és természetes velejárójukat, a magányt…”(p. 318). Igazán így lehet magányos és a főhős vissza is kecmereg Párizsba. A Mercedes G350-esével.
Könnyen elmegy az ember kedve egy ilyen regénytől.
Csak az élettől ne menjen el a kedve. Ilyenkor kell szerotonin* hormon lehetőleg nagy dózisban.
A történetben érdekes ellentét lelhető fel. Van az életunt, 700.000 € bankszámlájával megtámogatott, jövőkép nélküli entellektüel. Meg ott van a hasát szerető gyarló teste. Van úgy, hogy csak simán hurkát zabál. Amúgy étkezéseit precízen megkomponálja és hajtja végre. Francia. A gyomra és a szomja vágyainak élvezettel hódol.
Mindenféle felsorolt – hazánkban alig ismert – tenger gyümölcsei féleségekkel és sajtokkal meg borokkal, stb.
Az író szerint – vérbeli francia ő is – az étkek, italok a napi örömszerzés legegyszerűbb eszközei. Mellé jön a szex, amit – és jellemzően annak elhajlásait – analitikusan mutatja be már-már öncélúan és tettetett objektivitással.
A könyvrecenziók hazánkban szeretik Houellebecq urat a mai francia irodalom fenegyerekeként emlegetni. Jóllehet Alfred Jarry és/vagy Boris Vian egyszer és mindenkorra letartóztatták ezt a fogalmi meghatározást. Amennyiben a szóhasználat bevetése gyenge magyar találmány, úgy ez az állítás annál inkább érvényes.
Michel Houellebecq nem nyelvzseni, nem feszegeti a nyelvnek mint kommunikációs eszköznek a lehetőségeit és konvencionális határait. Nem alkot bakugrásos asszociációkat, amihez istenáldotta tehetség szükségeltetik.
Houellebecq egy szorgos betűvető némi mesélő készséggel.
Helyesbítés: fejlett mesélő készséggel. Önként vállalta a krónikás feladatot ebben az által egyre gyorsuló, zűrzavarosnak látott valamiben. Az ő zűrzavarát a fejben keletkező bizonytalanságok keltik, a normál szellemi kapaszkodók egyre fogyó volta. Ez ütközik meg a technicizált és emberileg egyre inkább testidegen külvilág támadásaival. Meggyőződése meglehetősen lokális. Igaz lehet az Európai Unió dekadens kisebbségére. Messze nem érvényes viszont a nyugati világ jólétben tespedő százmillióján túl a többi 8 milliárdot kitevő Föld lakosra.
A könyv zsúfolja a történelmi, irodalmi, filozófiai, gasztronómiai, napi politikai és kulturális kitekintéseket. Vele jön az idősík kever(ed)és, szemlélődés a világ dolgaiban, a monologizáló önsajnálat, a kibontakozó passzivitás. Bölcselkedés helyett: a Houellebecq univerzumot befogadóknak a könyv ajánlott. Másoknak nemigen fexik.
Stílusa jólfésült és a gondolatmenetben a hosszú, többszörösen mellérendelt mellékmondatok sem fékek. Magyarítási nehézségekre jó példa a könyvben a ’meg tudott örülni’ és a ’tudott megörülni’ dilemmája.
_______________________________________________________
* a szerotonin az ’örömhormon’; a főhős gyógyszerelése ezt és vele a nemi vágyat nyomja el
www.magveto.hu
Michel Houellebecq SZEROTONIN (hiány) könyve
Comments
More posts