Keszthely kegyvesztett hely amióta a mai fővárostól nézve a tó távolabb eső végében öblösködik.
Itt a délnyugati csücsökben mintha a déli part egy éles kanyart vett volna északkelet/kelet felé. Hiszen az északi parton nem sok enyhén mélyülő, homokos medrű strand van. Mint amilyen strand Keszthelynek kettő is. A városin túl a másik Diás felé egy kisebb öbölben a jachtkikötővel osztozkodó Libás strand. A szabadstrandot errefelé muszáj elfelejteni. Vagy túl sok a nád, vagy túl sok a kő.
Amikor Keszthely fénykorát élte, akkor egy másik fővároshoz volt közelebb, a Habsburg hof városához. Talán érdekes, hogy az Esterházy birtok és hírneve sokkal nagyobb fontosságú volt, mint a Keszthelyt jelentőssé tevő Festetics család ingatlanjai és urai. A keszthelyi Festetics kastély tüntet méretével, több mint 100 szobájával és ambícióival, szinte hivalkodik a 126 szobás Fertődhöz képest.
Míg az Esterházyak ősi magyar főnemesi család grófi és hercegi ranggal, eredetüket a 12. századi Salamonokig vezetve vissza, Festetics György csak Mária Teréziától nyert grófi címet szerényen 1772-ben.
talán ezért érezték fontosnak legalább a külsőségekben felvenni a versenyt.
Számos fivér mellett egy fontos nővér is volt a családban. Ő Julianna, akit Széchenyi Ferenc vett el feleségül és így lett Széchenyi István – a legnagyobb magyar – édesanyja.
Császári beosztások, miniszterség, királyi főudvarmesterség mellett középiskolák alapítása, könyvtár létrehozatala és sok egyéb adomány (templomépítés, városi közkórház állandó orvossal, stb.) jelzi az Festeticsek törekvését, amilyen módon a gazdagságból a köz számára is jutott. Tehették, közel 24 ezer úrbéri holdnyi birtokokkal. Aztán elmúlt a feudalizmus, el a dualizmus, el a szocializmus is.
A mai Keszthely főként ezeknek a Festetics építkezéseknek az emlékeit őrzi. Műemlék egy dolog, karbantartás és fenntartás egy másik. Közte százévek is eltelhetnek.
A kastély és több magánház az elmúlt években sorra került,
sok egyéb épület Keszthely-szerte még várja a jövőjét.
Ezért a műemlékek – és maga az egész városka is – olyan mintha egész nap csak szieszta lenne valahol egy mediterrán vidéken. Álmos, napfürdette csend és elvaduló ősfák repkénnyel.
Az idő errefelé tán lassabban is poroszkál és a külföldiek is megfontoltabban csellengnek. Itt már előre kitervelve nem találkozik keletnémet és nyugatnémet. Csak szlovák találkozik össze cseh turistával, de maguktól ezt azért előre nem vennék tervbe. Németek már ritkábban jönnek, osztrákok sem annyian, mint régen. A szomszédos Hévízre viszont az oroszok igen, de sokan.
Keszthely a kegyvesztett hely
A helyiek nem mennek szövetkezeti boltba, mert az drága, csak a hiperbe igyekszenek. A boltban viszont minden csak kábé annyiba kerül, mint a fővárosban. Ennélfogva a vidéknek Budapest az igazán drága.
Aki nem Pesten lakik, annak a főváros a drága, aki meg nem helyi lakos, annak pedig a Balaton de igazán.
A part mentén az élet, a vakációzó gyerekek örömteli sikítozása a vízben és a kikötői móló hajói nem sokat változott az évtizedek alattt. Hideg fagyi és hideg sör van, lángos és ’palacsinten’. Mi más kellhet még? Csak a balatoni halak tűntek el a gyorsétkezők kínálatából. Itt-ott lehet csak felfedezni fogast a menün. Ennél jóval gyakrabban csak a magánszállások, apartmanok szekrényeiben.
Úti cél szerint a „kevesebb Adria, több Balaton” csak tetszetősnek szánt frázis, amelynek a járvány miatt az első fele eleve megélhetetlen, a második pedig teljesíthetetlen. Ekkora a mozgásterünk ma Európában, hazánkban. Aki 50 hetet tisztességgel végig dolgozott – szerencsés volt és tette mindezt munkahelyen – majd nejével, kettő kisebb gyermekkel a 2 további hetet az esztendőből a ’magyar tenger’ partján szeretne eltölteni, annak normál esetben anyailag erőn felül kell vállalnia.
Nem válogathat és a szezon egyre zsugorodik, lassan alig 6-8 hét, közben állandóan az időjárás kegyeire bízva.
Keszthely – kegyvesztett hely
Keszthely – kegyvesztett hely
Keszthely kegyvesztett hely amióta a mai fővárostól nézve a tó távolabb eső végében öblösködik.
Itt a délnyugati csücsökben mintha a déli part egy éles kanyart vett volna északkelet/kelet felé. Hiszen az északi parton nem sok enyhén mélyülő, homokos medrű strand van. Mint amilyen strand Keszthelynek kettő is. A városin túl a másik Diás felé egy kisebb öbölben a jachtkikötővel osztozkodó Libás strand. A szabadstrandot errefelé muszáj elfelejteni. Vagy túl sok a nád, vagy túl sok a kő.
Amikor Keszthely fénykorát élte, akkor egy másik fővároshoz volt közelebb, a Habsburg hof városához. Talán érdekes, hogy az Esterházy birtok és hírneve sokkal nagyobb fontosságú volt, mint a Keszthelyt jelentőssé tevő Festetics család ingatlanjai és urai. A keszthelyi Festetics kastély tüntet méretével, több mint 100 szobájával és ambícióival, szinte hivalkodik a 126 szobás Fertődhöz képest.
Míg az Esterházyak ősi magyar főnemesi család grófi és hercegi ranggal, eredetüket a 12. századi Salamonokig vezetve vissza, Festetics György csak Mária Teréziától nyert grófi címet szerényen 1772-ben.
Festeticsék horvát származásúak,
talán ezért érezték fontosnak legalább a külsőségekben felvenni a versenyt.
Számos fivér mellett egy fontos nővér is volt a családban. Ő Julianna, akit Széchenyi Ferenc vett el feleségül és így lett Széchenyi István – a legnagyobb magyar – édesanyja.
Császári beosztások, miniszterség, királyi főudvarmesterség mellett középiskolák alapítása, könyvtár létrehozatala és sok egyéb adomány (templomépítés, városi közkórház állandó orvossal, stb.) jelzi az Festeticsek törekvését, amilyen módon a gazdagságból a köz számára is jutott. Tehették, közel 24 ezer úrbéri holdnyi birtokokkal. Aztán elmúlt a feudalizmus, el a dualizmus, el a szocializmus is.
A mai Keszthely főként ezeknek a Festetics építkezéseknek az emlékeit őrzi. Műemlék egy dolog, karbantartás és fenntartás egy másik. Közte százévek is eltelhetnek.
A kastély és több magánház az elmúlt években sorra került,
sok egyéb épület Keszthely-szerte még várja a jövőjét.
Ezért a műemlékek – és maga az egész városka is – olyan mintha egész nap csak szieszta lenne valahol egy mediterrán vidéken. Álmos, napfürdette csend és elvaduló ősfák repkénnyel.
Az idő errefelé tán lassabban is poroszkál és a külföldiek is megfontoltabban csellengnek. Itt már előre kitervelve nem találkozik keletnémet és nyugatnémet. Csak szlovák találkozik össze cseh turistával, de maguktól ezt azért előre nem vennék tervbe. Németek már ritkábban jönnek, osztrákok sem annyian, mint régen. A szomszédos Hévízre viszont az oroszok igen, de sokan.
Keszthely a kegyvesztett hely
A helyiek nem mennek szövetkezeti boltba, mert az drága, csak a hiperbe igyekszenek. A boltban viszont minden csak kábé annyiba kerül, mint a fővárosban. Ennélfogva a vidéknek Budapest az igazán drága.
Aki nem Pesten lakik, annak a főváros a drága, aki meg nem helyi lakos, annak pedig a Balaton de igazán.
A part mentén az élet, a vakációzó gyerekek örömteli sikítozása a vízben és a kikötői móló hajói nem sokat változott az évtizedek alattt. Hideg fagyi és hideg sör van, lángos és ’palacsinten’. Mi más kellhet még? Csak a balatoni halak tűntek el a gyorsétkezők kínálatából. Itt-ott lehet csak felfedezni fogast a menün. Ennél jóval gyakrabban csak a magánszállások, apartmanok szekrényeiben.
Úti cél szerint a „kevesebb Adria, több Balaton” csak tetszetősnek szánt frázis, amelynek a járvány miatt az első fele eleve megélhetetlen, a második pedig teljesíthetetlen. Ekkora a mozgásterünk ma Európában, hazánkban. Aki 50 hetet tisztességgel végig dolgozott – szerencsés volt és tette mindezt munkahelyen – majd nejével, kettő kisebb gyermekkel a 2 további hetet az esztendőből a ’magyar tenger’ partján szeretne eltölteni, annak normál esetben anyailag erőn felül kell vállalnia.
Nem válogathat és a szezon egyre zsugorodik, lassan alig 6-8 hét, közben állandóan az időjárás kegyeire bízva.
Kikezdhetetlen csak a bor, a mámor és Badacsony.
Vonat csak átszállással megy oda Keszthelyről, 20 km-re van és így a teljes utazóidő sem több 2 óra (vissza is 2 óra).
Keszthely – kegyvesztett hely
Comments
More posts