Kávé termesztés finn módra nagyjából olyan fogalmi kör, mint a szaharai rénszarvastenyésztés. Van köztük egy óriási különbség, a kávé Finnországban létrehozva igenis valóság.
A globális felmelegedés miatt veszélyeztetett növényfajta lett a kávécserje. Emellett a kényszerűségből egyre magasabban fekvő területek felé terjeszkedő kávéültetvények esőerdők esnek majd áldozatul.
A meglévő farmokon egyre több kár ered a növényi fertőzések és a kártevők által okozott pusztítás nyomán. Ehhez adódnak a szélsőségessé váló időjárás hullámzó terméseredményei. Nem segítenek a termelők súlyosbodó anyagi terhein a kávékereskedelem periodicitásai okozta bizonytalanságok sem. Nem teljes a lista, csak a fő vonulatokat szemlélteti.
Az unásig ismételt tények tettekre sarkallták a finn kutatókat.
A VTT kutatóközpont nem szamaritánus szervezet. High-tech kutatóközpont ultramodern megközelítési módokkal és kellő felszereltséggel segít a világ anyagi természetű tevékenységének jobbításában. Törekvésüket leginkább az általuk választott szlogen fejezi ki: ’Beyond the Obvious’. Magyarba ültetve ’Ami a kézenfekvő dolgok mögött van’, triviálisan pedig ’Túl a nyilvánvalón’.
Felejtsük el az üvegházas megoldást.
Fogtak egy kávénövény levelet, felaprították, biológiai vizsgálatokkal elemezték, majd sejtszinten működtetett bioreaktorba helyezték. A speciális táptalajt különleges módszerek alkalmazásával ’etették’ és a végén egy biomasszát nyertek ki. Ennek a feldolgozása hozta meg a végterméket, amelyet rendes módszerekkel pörköltek és daráltak meg. Ezután kávéitalt készítettek belőle.
Az avatott kóstolóbrigád illatra és ízvilágra vizsgálta meg.
Nem találtak benne kivetni valót. Ez mit bizonyít? Hogy nem egyetlen út vezet egy megoldásig. Finn kitartással és alapossággal – no meg a sejtszintű növényi ismeretek bevetésével – meg lehet valósítani azt is, ami tényleg a nem nyilvánvaló kategóriába sorolható, kávét előállítani finn módra.
A VTT olyan kutatásokat végez, amelyek – ismét egy agyonkoptatott kifejezés – a fenntartható emberi tevékenységet szolgálják a sejtszintű mezőgazdálkodással.
Többek között ilyen a kávé termesztés finn módra.
Maguk úgy vélekednek, hogy a valódi kávénak ital formájában való megjelenéséig az út rengeteg szaktudás, tapasztalat és a követett hagyomány együttes működésén keresztül vezet. A nyerskávé alternatív előállításának ezzel a lehet, hogy forradalmi módszerével szerintük ők csak az alapot adják.
Egy dolog máris tény és a kép nem Photoshop termék: Elviira Kärkkäinen a maguk előálltotta kávéból készít italt a VTT laboratóriumában. A folyamat mozgókép formájában jobban megismerhető itt.
Nem véletlen a fokozott finn érdeklődés a kávé iránt. Nem pusztán a kíváncsiság vezérli. A statisztikák szerint a finn nép a világranglista élén áll: hiteles forrás szerint az egy főre eső kávéfogyasztás tekintetében minden egyes finn havi 1 kg pörköltkávé levét dönti be. A kisgyermekekre jutó átlagmennyiséget a szülők örömmel átvállalják. Könnyű nekik, mert a német fajta csepegtetős módszerrel készítik. Csak keserű és alig rosszabb, mint egy egy elrontott teaital. A ranglistán utánuk is skandináv ország jön, rögtön kettő is: Norvégia és Izland.
Kávé termesztés finn módra – és igaz
Kávé termesztés finn módra – és igaz
Kávé termesztés finn módra nagyjából olyan fogalmi kör, mint a szaharai rénszarvastenyésztés. Van köztük egy óriási különbség, a kávé Finnországban létrehozva igenis valóság.
A globális felmelegedés miatt veszélyeztetett növényfajta lett a kávécserje. Emellett a kényszerűségből egyre magasabban fekvő területek felé terjeszkedő kávéültetvények esőerdők esnek majd áldozatul.
A meglévő farmokon egyre több kár ered a növényi fertőzések és a kártevők által okozott pusztítás nyomán. Ehhez adódnak a szélsőségessé váló időjárás hullámzó terméseredményei. Nem segítenek a termelők súlyosbodó anyagi terhein a kávékereskedelem periodicitásai okozta bizonytalanságok sem. Nem teljes a lista, csak a fő vonulatokat szemlélteti.
Az unásig ismételt tények tettekre sarkallták a finn kutatókat.
A VTT kutatóközpont nem szamaritánus szervezet. High-tech kutatóközpont ultramodern megközelítési módokkal és kellő felszereltséggel segít a világ anyagi természetű tevékenységének jobbításában. Törekvésüket leginkább az általuk választott szlogen fejezi ki: ’Beyond the Obvious’. Magyarba ültetve ’Ami a kézenfekvő dolgok mögött van’, triviálisan pedig ’Túl a nyilvánvalón’.
Felejtsük el az üvegházas megoldást.
Fogtak egy kávénövény levelet, felaprították, biológiai vizsgálatokkal elemezték, majd sejtszinten működtetett bioreaktorba helyezték. A speciális táptalajt különleges módszerek alkalmazásával ’etették’ és a végén egy biomasszát nyertek ki. Ennek a feldolgozása hozta meg a végterméket, amelyet rendes módszerekkel pörköltek és daráltak meg. Ezután kávéitalt készítettek belőle.
Az avatott kóstolóbrigád illatra és ízvilágra vizsgálta meg.
Nem találtak benne kivetni valót. Ez mit bizonyít? Hogy nem egyetlen út vezet egy megoldásig. Finn kitartással és alapossággal – no meg a sejtszintű növényi ismeretek bevetésével – meg lehet valósítani azt is, ami tényleg a nem nyilvánvaló kategóriába sorolható, kávét előállítani finn módra.
A VTT olyan kutatásokat végez, amelyek – ismét egy agyonkoptatott kifejezés – a fenntartható emberi tevékenységet szolgálják a sejtszintű mezőgazdálkodással.
Többek között ilyen a kávé termesztés finn módra.
Maguk úgy vélekednek, hogy a valódi kávénak ital formájában való megjelenéséig az út rengeteg szaktudás, tapasztalat és a követett hagyomány együttes működésén keresztül vezet. A nyerskávé alternatív előállításának ezzel a lehet, hogy forradalmi módszerével szerintük ők csak az alapot adják.
Egy dolog máris tény és a kép nem Photoshop termék: Elviira Kärkkäinen a maguk előálltotta kávéból készít italt a VTT laboratóriumában. A folyamat mozgókép formájában jobban megismerhető itt.
Nem véletlen a fokozott finn érdeklődés a kávé iránt. Nem pusztán a kíváncsiság vezérli. A statisztikák szerint a finn nép a világranglista élén áll: hiteles forrás szerint az egy főre eső kávéfogyasztás tekintetében minden egyes finn havi 1 kg pörköltkávé levét dönti be. A kisgyermekekre jutó átlagmennyiséget a szülők örömmel átvállalják. Könnyű nekik, mert a német fajta csepegtetős módszerrel készítik. Csak keserű és alig rosszabb, mint egy egy elrontott teaital. A ranglistán utánuk is skandináv ország jön, rögtön kettő is: Norvégia és Izland.
Képanyag és forrás: www.vttresearch.com
Kávé termesztés finn módra
Comments
More posts