Jonas Jonasson a próféta és a hülye könyve sokadik a sorban. Ezzel a művével összesen fél tucat szórakoztató irodalmi kiadványa lett magyarra átültetve.
Első regénye jó tíz éve jelent meg itthon, a svédek rögtön filmkészítésre is jónak találták ’A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt ’.
Negyedik regénye, az ’Édes A Bosszú Részvénytársaság’ került ismertetésre könyvszekciónkban. Jonas Jonasson életeleme a kommunikáció, újságíróként és televíziós producerként jól kitanulta. Amikor mindebbe beleunt, átnyergelt az írói tevékenységre. Kétévenként új regénnyel jelentkezik és kitalált egy régi szerkezetet: amikor valaki/valakik felkerekedik/felkerekednek és egy csomó dolog jön szembe vele/velük. Tervezett történések és be nem kalkulált váratlanságok sorozata tesz próbára főhőst és olvasót. Amolyan könyves ’road movie ’ és könyvei egymásutánisága az író útját rajzolja fel. Mind a hat könyve* hasonlít, nem tud letérni. Aki ezt szereti, akkor bingo!
Jonas Jonasson a próféta és a hülye regénye is ilyen.
Kiindul svéd földről, aztán végig sorjáz dél felé több európai országon. Nem kell sokat töprengeni az útlevél vizsgálatok sokféleségén, mind EU állam. Kivéve Svájcot, ami szinte mellékes. Csak annyiban nem, hogy Kúnos László fordításába a nyomda ördöge bele incselkedett. Vagy Jonas Jonasson nem jól olvasta le az utcatáblát, vagy rosszul guglizta ki, de Zürich presztízses utcájának Bahnhofstrasse a neve. Több szűrőn keresztül átmenve sem szúrt szemet senkinek.Hogy mi van a könyvben? A regényt megszerezve és elolvasva ez is kiderül.
Egy ötszázforintos rejtvényújság szintjén az előbbi – szódával még – elmegy.
A hátsó borítóra nyomtatott ár miatt muszáj az alábbiakra is kitekinteni, mert Az Athenaeum neves kiadó. Már csak ezért is, no meg a 11-szereséért is…
Pluszként a keménytábla is eltűnt az áremelés dacára.
A könyvben a 265. oldalon egy durva félrefordítás szerepel, kétszer is. A ’copy & paste ’ veszélyei. A „funkcióérték változásának sebessége fordítottan arányos a funkcióértékkel” idézett mondatrész értelmet nyer, ha a ’funkció’ a ’függvény’ fogalommal lesz behelyettesítve (ha már matekozunk). Tény, hogy a svéd ’funktion ’ szó tartalma csak harmadsorban függvény jelentésű, pont úgy mint angolban a ’function ’-é. Egyforma helyen szeretik a latint…
Jonas Jonasson a próféta és a hülye megint a bosszúra épül.
A svéd egy békés nép. Gondolkodása is békés, befelé forduló. De ha egyszer a békés svéd megmérgelődik és elindul megleckéztetni bajának okozóját, akkor nem tágít. Ha mindehhez kontinenseken vagy óceánokon kell átkelni, oda se neki. Az ilyenféle motiváció viszont igen erős késztetés. A korábbi regények alapvetően laza hangvételéhez képest a humor itt már keskenyebb patakban csordogál. Sőt egy-két poéntól és mosoly-morzsától eltekintve szinte elapad.
Kárpótol minket történetvezetés tekintetében a szereplők forgataga, meg az író zabolátlan logikája. Ismerve a svédek külpolitika iránti roppant fogékonyságát korábbról (= eddig érdektelen volt számukra) ma nem csoda, hogy az író két menetben is nekifut a Szovjetunió szétesését követő pár év elemzésének. A ’részeges Jelcin’ (sic!) döntése után üstökösként felívelő Putyin politikai pályáját is beleszövi a történetbe. Nyilvánvaló, hogy ezen a vonalon haladva a humorzsák gyorsan kiürül. Adni kell a másik oldalnak is valamit. Így Barack Obama választási kampányát szerkesztette be a regénybe. Abszurd az ötlet, hogy ellenpontként Obama egy vermonti sajtgyár kantinjába látogat el ebédelni… A szerző ’neutrális törekvésében’ az ENSZ főtitkár is szerephez jut a 10 évvel ezelőtt játszódó sztoriban.
A bosszúállás sok pénzbe kerül de nem a főhősöknek, mert egy szélhámosságból félmilliárd dollárt szednek össze. Aztán lopnak mellé még félmilliárdot. Igazságérzetünk ezzel helyre is billenhetne, mert a szerző döntése szerint utóbbit az orosz maffia – a Vori – piszkos pénzeiből szívják le. A könyvben Putyin neve ismét feltűnik. Miért is ott?
Ezzel az emberrel a svéd író sőt a svéd nép sincs kibékülve. Jogos folyománya az orosz vezér viselt dolgainak, hogy miatta fenyegetettséget érezve az évszázada semleges Svédország kénytelen volt a NATO-tagsághoz folyamodni.
A könyvben a szélhámosság veleje, hogy egy kozmikus katasztrófa bekövetkeztére lehet fogadást kötni. US$100 a tét. A ’próféta’ aki megjósolja, a ’hülye’ – bár a sztori egyik főszereplője – de nem ő hülye hanem az aki fogadást tesz.
Jonas Jonasson a próféta és a hülye könyvbemutató
Jonas Jonasson a próféta és a hülye könyvbemutató
Jonas Jonasson a próféta és a hülye könyve sokadik a sorban. Ezzel a művével összesen fél tucat szórakoztató irodalmi kiadványa lett magyarra átültetve.
Első regénye jó tíz éve jelent meg itthon, a svédek rögtön filmkészítésre is jónak találták ’A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt ’.
Negyedik regénye, az ’Édes A Bosszú Részvénytársaság’ került ismertetésre könyvszekciónkban. Jonas Jonasson életeleme a kommunikáció, újságíróként és televíziós producerként jól kitanulta. Amikor mindebbe beleunt, átnyergelt az írói tevékenységre. Kétévenként új regénnyel jelentkezik és kitalált egy régi szerkezetet: amikor valaki/valakik felkerekedik/felkerekednek és egy csomó dolog jön szembe vele/velük. Tervezett történések és be nem kalkulált váratlanságok sorozata tesz próbára főhőst és olvasót. Amolyan könyves ’road movie ’ és könyvei egymásutánisága az író útját rajzolja fel. Mind a hat könyve* hasonlít, nem tud letérni. Aki ezt szereti, akkor bingo!
Jonas Jonasson a próféta és a hülye regénye is ilyen.
Kiindul svéd földről, aztán végig sorjáz dél felé több európai országon. Nem kell sokat töprengeni az útlevél vizsgálatok sokféleségén, mind EU állam. Kivéve Svájcot, ami szinte mellékes. Csak annyiban nem, hogy Kúnos László fordításába a nyomda ördöge bele incselkedett. Vagy Jonas Jonasson nem jól olvasta le az utcatáblát, vagy rosszul guglizta ki, de Zürich presztízses utcájának Bahnhofstrasse a neve. Több szűrőn keresztül átmenve sem szúrt szemet senkinek.Hogy mi van a könyvben? A regényt megszerezve és elolvasva ez is kiderül.
Egy ötszázforintos rejtvényújság szintjén az előbbi – szódával még – elmegy.
A hátsó borítóra nyomtatott ár miatt muszáj az alábbiakra is kitekinteni, mert Az Athenaeum neves kiadó. Már csak ezért is, no meg a 11-szereséért is…
Pluszként a keménytábla is eltűnt az áremelés dacára.
Pluszként a keménytábla is eltűnt az áremelés dacára.
A könyvben a 265. oldalon egy durva félrefordítás szerepel, kétszer is. A ’copy & paste ’ veszélyei. A „funkcióérték változásának sebessége fordítottan arányos a funkcióértékkel” idézett mondatrész értelmet nyer, ha a ’funkció’ a ’függvény’ fogalommal lesz behelyettesítve (ha már matekozunk). Tény, hogy a svéd ’funktion ’ szó tartalma csak harmadsorban függvény jelentésű, pont úgy mint angolban a ’function ’-é. Egyforma helyen szeretik a latint…
Jonas Jonasson a próféta és a hülye megint a bosszúra épül.
A svéd egy békés nép. Gondolkodása is békés, befelé forduló. De ha egyszer a békés svéd megmérgelődik és elindul megleckéztetni bajának okozóját, akkor nem tágít. Ha mindehhez kontinenseken vagy óceánokon kell átkelni, oda se neki. Az ilyenféle motiváció viszont igen erős késztetés. A korábbi regények alapvetően laza hangvételéhez képest a humor itt már keskenyebb patakban csordogál. Sőt egy-két poéntól és mosoly-morzsától eltekintve szinte elapad.
Kárpótol minket történetvezetés tekintetében a szereplők forgataga, meg az író zabolátlan logikája. Ismerve a svédek külpolitika iránti roppant fogékonyságát korábbról (= eddig érdektelen volt számukra) ma nem csoda, hogy az író két menetben is nekifut a Szovjetunió szétesését követő pár év elemzésének. A ’részeges Jelcin’ (sic!) döntése után üstökösként felívelő Putyin politikai pályáját is beleszövi a történetbe. Nyilvánvaló, hogy ezen a vonalon haladva a humorzsák gyorsan kiürül. Adni kell a másik oldalnak is valamit. Így Barack Obama választási kampányát szerkesztette be a regénybe. Abszurd az ötlet, hogy ellenpontként Obama egy vermonti sajtgyár kantinjába látogat el ebédelni… A szerző ’neutrális törekvésében’ az ENSZ főtitkár is szerephez jut a 10 évvel ezelőtt játszódó sztoriban.
A bosszúállás sok pénzbe kerül de nem a főhősöknek, mert egy szélhámosságból félmilliárd dollárt szednek össze. Aztán lopnak mellé még félmilliárdot. Igazságérzetünk ezzel helyre is billenhetne, mert a szerző döntése szerint utóbbit az orosz maffia – a Vori – piszkos pénzeiből szívják le. A könyvben Putyin neve ismét feltűnik. Miért is ott?
Ezzel az emberrel a svéd író sőt a svéd nép sincs kibékülve. Jogos folyománya az orosz vezér viselt dolgainak, hogy miatta fenyegetettséget érezve az évszázada semleges Svédország kénytelen volt a NATO-tagsághoz folyamodni.
A könyvben a szélhámosság veleje, hogy egy kozmikus katasztrófa bekövetkeztére lehet fogadást kötni. US$100 a tét. A ’próféta’ aki megjósolja, a ’hülye’ – bár a sztori egyik főszereplője – de nem ő hülye hanem az aki fogadást tesz.
____________________________________________________
* A kiadói felsorolásból kimaradt ’Az analfabéta aki tudott számolni ’ saját kiadású könyvük, így jön ki a 6.
Jonas Jonasson a próféta és a hülye
Comments
More posts