John Carroll Lynch LUCKY filmje nekiveselkedik a lehetetlennek. Mi végre vagyunk és meddig élünk? Rétegfilm.
A LUCKY rendezője John Carroll Lynch, semmilyen rokonsági kapcsolatban nincs David Lynch rendezővel, aki a Kék bársony, Veszett a világ, Twin Peaks filmekkel lett világhírű.
John Carrol Lynch valamilyen okból fogva – fricska a félinformáltaknak – pont David Lynch rendező szereplőnek történt beválogatásával a Lynch neveknek külön hangsúlyt ad. Na meg Lynch ezredes, aki a függetlenségi háborújuk idején a róla elnevezett gyorsítéleteket rendszeresítette, a lincselést.
Harry Dean Stanton főszereplésével a DVD most jelent meg, mozikban szinte biztos, hogy nem vetítették.
A Lucky becenév ’Szerencsefia’ a filmben saját elmondása szerint onnan ered, hogy az USA tengerészetének volt a hajószakácsa, ami a legkönnyebb melónak minősült, innen a Lucky. Lehet, hogy azért is – teszi hozzá – mert egy kamikaze japán pilóta a repülőgépével alig 30 méterre közelítette meg lőszerszállító hajójukat, amikor végre sikerült kilőniük. Szerencse nekik, kevésbé a pilótának – mondja.
Lucky egy nevadai/arizónai/texasi? porfészekben rója napi köreit.
Felkel, rágyújt, tornázik, rágyújt. Csinál egy kávét, rágyújt, felöltözik, rágyújt. Elmegy az egyetlen kávézóba, keresztrejtvényt fejt, rágyújt. Elmegy a boltba, vesz egy tejet – és cigarettát – majd hazamegy és rágyújt.
Van vagy hat ember a filmben, akikkel rendszeresen beszédbe elegyedik, forognak a napi témák, mint a hanglemezek a zenegépben. Legfőbb gond, hogy az egyiknek elszökött a teknőse. Morfondírozik, ha a teknős száz évet is megél, lehet, hogy akár tíz éve kezdhette tervezgetni a szökést?
Egy reggelen a kávéfőző digitális órájának piros számai elkezdenek Lucky agyában lüktetni, majd igéző sugaraik egyszerűen leterítik, elájul.
Kilencvenévesen egyedül élve – de nem magányosan, mondja magáról – magához tér és elmegy az orvoshoz. 115/70-es vérnyomás, kitűnő szív, minden lelet negatív, a CT szerint nuku agyrázkódás.
Orvosa panaszkodik, nincs mit tenni, egészséges. A cigiről sem tiltja le Luckyt, mert szerinte több baja lenne belőle, mint haszna. A végén ad neki egy nyalókát, azzal törődjön a beteg.
Úgyhogy Lucky tovább rója a köreit, a kietlen dombos vidékbe ékelődő farmján egyetlen látogatója a kávézó néger pultoslánya. Hívatlanul jött a harmincéves molett csupaszív teremtés, megy a házba is invitálás nélkül. Jó az alkalom arra, hogy elszívjanak egy füves cigit együtt, tévézés közben.
Harry Dean Stanton aszott testén csak úgy lóg a kék farmer és a kockás ing, rajta egy zakóféle. Lábán cowboy-csizma és a fején szalmából font karimás Stetson-kalap. Ebben jár éjjel-nappal és bizony nem lesz tisztább, mert arrafelé nem esik eső.
Miután semmi baja az otthoni eleséstől, elkezd szorongani. Megszólalt belül egy harang, most is ugyanazokat a dolgokat teszi, de minden megváltozott.
Folyamatosan megy a kamera előtt vagy ül egy asztalnál. Állatkereskedésben bámul állatokat, a hatalmas kaktuszfákon nézi a friss rügyeket. Elmegy a boltosnő fiának tízéves szülinapi bulijára, ahol a zenekarral együtt énekli kedvenc ’mariachi’ számát spanyolul.
A film végén rendhagyó módon kikacsintva a filmből belemosolyog és belenéz a kamerába, süti a nap.
John Carroll Lynch LUCKY filmje a valóságban ért véget.
A forgatás után fél évvel Harry Dean Stanton egy kaliforniai szanatóriumban hal meg 91 évesen, száznál több filmbeli szereplésének megkoronázásaként.
Ösztönös alakítását a NAGY RENDEZŐ egyből jónak ítélte, nem tartott igényt a jelenet újraforgatására.
John Carroll Lynch LUCKY c. filmje
John Carroll Lynch LUCKY c. filmje
John Carroll Lynch LUCKY filmje nekiveselkedik a lehetetlennek. Mi végre vagyunk és meddig élünk? Rétegfilm.
A LUCKY rendezője John Carroll Lynch, semmilyen rokonsági kapcsolatban nincs David Lynch rendezővel, aki a Kék bársony, Veszett a világ, Twin Peaks filmekkel lett világhírű.
John Carrol Lynch valamilyen okból fogva – fricska a félinformáltaknak – pont David Lynch rendező szereplőnek történt beválogatásával a Lynch neveknek külön hangsúlyt ad. Na meg Lynch ezredes, aki a függetlenségi háborújuk idején a róla elnevezett gyorsítéleteket rendszeresítette, a lincselést.
Harry Dean Stanton főszereplésével a DVD most jelent meg, mozikban szinte biztos, hogy nem vetítették.
A Lucky becenév ’Szerencsefia’ a filmben saját elmondása szerint onnan ered, hogy az USA tengerészetének volt a hajószakácsa, ami a legkönnyebb melónak minősült, innen a Lucky. Lehet, hogy azért is – teszi hozzá – mert egy kamikaze japán pilóta a repülőgépével alig 30 méterre közelítette meg lőszerszállító hajójukat, amikor végre sikerült kilőniük. Szerencse nekik, kevésbé a pilótának – mondja.
Lucky egy nevadai/arizónai/texasi? porfészekben rója napi köreit.
Felkel, rágyújt, tornázik, rágyújt. Csinál egy kávét, rágyújt, felöltözik, rágyújt. Elmegy az egyetlen kávézóba, keresztrejtvényt fejt, rágyújt. Elmegy a boltba, vesz egy tejet – és cigarettát – majd hazamegy és rágyújt.
Van vagy hat ember a filmben, akikkel rendszeresen beszédbe elegyedik, forognak a napi témák, mint a hanglemezek a zenegépben. Legfőbb gond, hogy az egyiknek elszökött a teknőse. Morfondírozik, ha a teknős száz évet is megél, lehet, hogy akár tíz éve kezdhette tervezgetni a szökést?
Egy reggelen a kávéfőző digitális órájának piros számai elkezdenek Lucky agyában lüktetni, majd igéző sugaraik egyszerűen leterítik, elájul.
Kilencvenévesen egyedül élve – de nem magányosan, mondja magáról – magához tér és elmegy az orvoshoz. 115/70-es vérnyomás, kitűnő szív, minden lelet negatív, a CT szerint nuku agyrázkódás.
Orvosa panaszkodik, nincs mit tenni, egészséges. A cigiről sem tiltja le Luckyt, mert szerinte több baja lenne belőle, mint haszna. A végén ad neki egy nyalókát, azzal törődjön a beteg.
Úgyhogy Lucky tovább rója a köreit, a kietlen dombos vidékbe ékelődő farmján egyetlen látogatója a kávézó néger pultoslánya. Hívatlanul jött a harmincéves molett csupaszív teremtés, megy a házba is invitálás nélkül. Jó az alkalom arra, hogy elszívjanak egy füves cigit együtt, tévézés közben.
Harry Dean Stanton aszott testén csak úgy lóg a kék farmer és a kockás ing, rajta egy zakóféle. Lábán cowboy-csizma és a fején szalmából font karimás Stetson-kalap. Ebben jár éjjel-nappal és bizony nem lesz tisztább, mert arrafelé nem esik eső.
Miután semmi baja az otthoni eleséstől, elkezd szorongani. Megszólalt belül egy harang, most is ugyanazokat a dolgokat teszi, de minden megváltozott.
Folyamatosan megy a kamera előtt vagy ül egy asztalnál. Állatkereskedésben bámul állatokat, a hatalmas kaktuszfákon nézi a friss rügyeket. Elmegy a boltosnő fiának tízéves szülinapi bulijára, ahol a zenekarral együtt énekli kedvenc ’mariachi’ számát spanyolul.
A film végén rendhagyó módon kikacsintva a filmből belemosolyog és belenéz a kamerába, süti a nap.
John Carroll Lynch LUCKY filmje a valóságban ért véget.
A forgatás után fél évvel Harry Dean Stanton egy kaliforniai szanatóriumban hal meg 91 évesen, száznál több filmbeli szereplésének megkoronázásaként.
Ösztönös alakítását a NAGY RENDEZŐ egyből jónak ítélte, nem tartott igényt a jelenet újraforgatására.
Ars Longa Mesterfilmek Kiadó
John Carroll Lynch LUCKY c. filmje
Comments
More posts