James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve friss kiadvány itthon és a maga módján rendhagyó a sorban. A történet egyes szám első személyben viszi a cselekményt előre.
Szakít a korábbi James Ellroy művek felépítésével, csak újságcikkek hivatkozásai szabdalják a vérgőzös fiktív történetet.
James Ellroy 1948-as születésű kortárs író az USA-ban.
Kedvenc időszaka az amerikai közelmúlt a XX. század második felében.
Világháborús hangulat a negyvenes években [Perfídia], Hollywood az ötvenes években [Fehér jazz], átfogó körkép a hatvanas évekről [Az élet ára]. Egyéb regényei már a címükkel leteszik a garast [Amerikai tabló], [A nagy sehol]. Utóbbi magyar kiadású kötetnek a fülszövegében magáról ír:
„A regényírás mestere vagyok: a legnagyobb krimiíró a világon. Az vagyok a krimi műfajában, mint Tolsztoj az orosz irodalomban, vagy Beethoven a zenében”.
Amilyen erősek ezek mondatok, olyan durvák a művei. Belőlük számos sikerfilmet forgattak, mint például a [Fekete dália] vagy a [Szigorúan bizalmas]. Nem kertel, bemutat. Portréit a ’fekete összes árnyalatával’ festi.
Bárki – csatornatölteléktől kezdve az Elnökig bezárólag – elveszi bármi áron azt, ami kell neki és ebben akár a gyilkosság sem tarthat vissza senkit. Ölni úgy tűnik, hogy nem bűn, csak egy állomás vagy egy eszköz a célhoz.
Állapot, amely igen rövid ideig tart és tartós eredményt ér el.
Az USA egy sikerorientált vállalkozás.
Gyilkolnak itt kérem késsel, tűzfegyverrel (ha a hatékonyság számít), elektromos árammal és puszta kézzel.
Akit nem lehet megvenni, azt megölni, akit nem lehet megölni, azt megzsarolni.
A bátrak USA demokráciájában, ahol a szabadság lakik. Ez olyan mérvű, hogy Donald Trumpból is lehet államelnök.
James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyvében elfordul a klasszikus krónikás szereptől. A sztori kedvéért a „Gyilkos az úton” műben egyetlen ember bőrébe bújik, aki a két lábon (és négy keréken) közlekedő halál.
Bomlott agyát az író átéléssel térképezi fel és az olvasónak itt is megadatik az, ami Ellroy írói lényege: művészi szinten ábrázolni egy emberi (amennyiben a főszereplő ilyenformán ember egyáltalán) lélek és gondolatvilág fejlődését.
Mégha az a legsötétebb bugyrokban tévelyeg is, és közben másokkal egyszerre gátlásos és gyomorforgatóan gátlástalan.
Martin gyerekkora már felfest egy jövőképet. Apa-anya viszonya rendezetlen, apa kilép az életükből. Szellemi és érzelmi táplálékot az amúgy fogékony gyermeknek a comics nyújt. Kedvenc hőse a Sötét Sebész. Több évfolyamon át ez a karakter alakítja, torzítja lelkét és vágyait. Képzelgések rabjává válik és rögeszmék kezdik mozgatni. Felnőtt korára kukkolóvá válik és csak így tud kielégülni. Valós szex soha nem történik vele. Ellenállhatatlanul viszont a fegyverekhez vonzódik. Nem csak a birtoklásuk, hanem az általuk kinyíló lehetőségek miatt. Ehhez vér is kell társuljon. Egyre több és egyre gyakrabban. Kedvencei a fiatal párok, tetemeiket aztán perverz alakzatba rendezi. Olykor törzsükről az összes végtagot levágva eldobja.
James Ellroy főszereplőjének (hadd ne mondjuk a hősének) a bomlás a fejében gyorsulva terjeszkedik. A bűn gyerekfejjel rendszeres betöréssel indult. Amit ellopott, attól orgazda szabadítja meg, csak a készpénzt tartotta meg. Közben kukkol. Pechjére a szektavezér* Charles Mansont lesi meg nőjével szeretkezés közben és le is lepleződik.
Martin börtönbe kerül, ahol termetes emberként felrak magára több tízkiló izmot és brutális testi erőre tesz szert. Kényszeres viselkedésmintákat működtetve (észrevétlennek és szürkének maradni, nem beszélni, mert az veszélyforrás) éli túl a börtönvilágot.
Megszállottság pregnáns jelei telítik elméjét.
Jó magaviseletért idő előtt szabadul és őrlődik. Feltételesen szabadlábon, a hétköznapi senki mimikri segíti, rendesen jár tartótisztjéhez havi lejelentkezésre. Aztán túljut a kötelezőkön. Erdőirtásból spórolt keresetén autót vesz és az Angyalok Városából átköltözik San Francisco-ba, vonzza a ’más város levegője’ és annak szabadossága.
Egyszer alkalmi nőismerőse és annak barátja meghívja – eleve enyhe marihuanás ködben lebegve – egy kis összejövetelre hármasban. A nő a lakásán a fekete haját hirtelen ötlettől vezérelve szőkére festi. Munkából jövet találkoztak, az erdőirtó balta még ott van Martinnál. Ő szintén hirtelen ötlettől vezérelve baltájával egyszercsak lecsapja a nő fejét, mert a Sötét Sebész azt súgta, hogy nem tetszik az új haj. A barátot egy másik csapással végzi ki. Szürkeegér álcája megmenti a kettős gyilkosság következményeitől és ettől nagy bátorság költözik a szívébe.
Mivel James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve műfaj szerint krimi, a végkifejletet meghagyjuk a könyvet el is olvasóknak.
Benne sokadjára ismét Amerika mutatkozik be. James Ellroy hogyan festhetne biztató képet erről a világról, amikor a sorozatgyilkos főszereplőt egy olyan Wisconsinban őrmesterként szolgáló rendőr buktathatná meg – de nem teszi –, aki maga is vagy fél tucat nőt tett már el láb alól. Saját állásfoglalása szerint neki sem áll szándékában abbahagyni.
Azért engedi futni Martint, mert saját szavai szerint tetszik a stílusa és a végén a búcsúzkodásnál még szájon is csókolja.
Martin beteg elméjének ez betesz. Bár újra szabadon indulhat útnak, a véletlenszerűen kiválasztott prédák helyett új, homofób színezetű motivációikkal is terhelve szedi újabb áldozatait. Módszereket, időpontokat és helyszíneket összevetve több mint hatvan esetben lehetett ő az elkövető, miközben tébolyától űzve egyre csak rótta az USA végtelen autóútjait.
* Nemcsak Tarantino rendezői fantáziáját birizgálta a közel félévszázados Manson-féle tömeggyilkosság.
Legújabb filmjének [Volt egyszer egy Hollywood] szerencsére csak a legvégén szabadul el a pokol.
James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve
James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve
James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve friss kiadvány itthon és a maga módján rendhagyó a sorban. A történet egyes szám első személyben viszi a cselekményt előre.
Szakít a korábbi James Ellroy művek felépítésével, csak újságcikkek hivatkozásai szabdalják a vérgőzös fiktív történetet.
James Ellroy 1948-as születésű kortárs író az USA-ban.
Kedvenc időszaka az amerikai közelmúlt a XX. század második felében.
Világháborús hangulat a negyvenes években [Perfídia], Hollywood az ötvenes években [Fehér jazz], átfogó körkép a hatvanas évekről [Az élet ára]. Egyéb regényei már a címükkel leteszik a garast [Amerikai tabló], [A nagy sehol]. Utóbbi magyar kiadású kötetnek a fülszövegében magáról ír:
„A regényírás mestere vagyok: a legnagyobb krimiíró a világon. Az vagyok a krimi műfajában, mint Tolsztoj az orosz irodalomban, vagy Beethoven a zenében”.
Amilyen erősek ezek mondatok, olyan durvák a művei. Belőlük számos sikerfilmet forgattak, mint például a [Fekete dália] vagy a [Szigorúan bizalmas]. Nem kertel, bemutat. Portréit a ’fekete összes árnyalatával’ festi.
Bárki – csatornatölteléktől kezdve az Elnökig bezárólag – elveszi bármi áron azt, ami kell neki és ebben akár a gyilkosság sem tarthat vissza senkit. Ölni úgy tűnik, hogy nem bűn, csak egy állomás vagy egy eszköz a célhoz.
Állapot, amely igen rövid ideig tart és tartós eredményt ér el.
Az USA egy sikerorientált vállalkozás.
Gyilkolnak itt kérem késsel, tűzfegyverrel (ha a hatékonyság számít), elektromos árammal és puszta kézzel.
Akit nem lehet megvenni, azt megölni, akit nem lehet megölni, azt megzsarolni.
A bátrak USA demokráciájában, ahol a szabadság lakik. Ez olyan mérvű, hogy Donald Trumpból is lehet államelnök.
James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyvében elfordul a klasszikus krónikás szereptől. A sztori kedvéért a „Gyilkos az úton” műben egyetlen ember bőrébe bújik, aki a két lábon (és négy keréken) közlekedő halál.
Bomlott agyát az író átéléssel térképezi fel és az olvasónak itt is megadatik az, ami Ellroy írói lényege: művészi szinten ábrázolni egy emberi (amennyiben a főszereplő ilyenformán ember egyáltalán) lélek és gondolatvilág fejlődését.
Mégha az a legsötétebb bugyrokban tévelyeg is, és közben másokkal egyszerre gátlásos és gyomorforgatóan gátlástalan.
Martin gyerekkora már felfest egy jövőképet. Apa-anya viszonya rendezetlen, apa kilép az életükből. Szellemi és érzelmi táplálékot az amúgy fogékony gyermeknek a comics nyújt. Kedvenc hőse a Sötét Sebész. Több évfolyamon át ez a karakter alakítja, torzítja lelkét és vágyait. Képzelgések rabjává válik és rögeszmék kezdik mozgatni. Felnőtt korára kukkolóvá válik és csak így tud kielégülni. Valós szex soha nem történik vele. Ellenállhatatlanul viszont a fegyverekhez vonzódik. Nem csak a birtoklásuk, hanem az általuk kinyíló lehetőségek miatt. Ehhez vér is kell társuljon. Egyre több és egyre gyakrabban. Kedvencei a fiatal párok, tetemeiket aztán perverz alakzatba rendezi. Olykor törzsükről az összes végtagot levágva eldobja.
James Ellroy főszereplőjének (hadd ne mondjuk a hősének) a bomlás a fejében gyorsulva terjeszkedik. A bűn gyerekfejjel rendszeres betöréssel indult. Amit ellopott, attól orgazda szabadítja meg, csak a készpénzt tartotta meg. Közben kukkol. Pechjére a szektavezér* Charles Mansont lesi meg nőjével szeretkezés közben és le is lepleződik.
Martin börtönbe kerül, ahol termetes emberként felrak magára több tízkiló izmot és brutális testi erőre tesz szert. Kényszeres viselkedésmintákat működtetve (észrevétlennek és szürkének maradni, nem beszélni, mert az veszélyforrás) éli túl a börtönvilágot.
Megszállottság pregnáns jelei telítik elméjét.
Jó magaviseletért idő előtt szabadul és őrlődik. Feltételesen szabadlábon, a hétköznapi senki mimikri segíti, rendesen jár tartótisztjéhez havi lejelentkezésre. Aztán túljut a kötelezőkön. Erdőirtásból spórolt keresetén autót vesz és az Angyalok Városából átköltözik San Francisco-ba, vonzza a ’más város levegője’ és annak szabadossága.
Egyszer alkalmi nőismerőse és annak barátja meghívja – eleve enyhe marihuanás ködben lebegve – egy kis összejövetelre hármasban. A nő a lakásán a fekete haját hirtelen ötlettől vezérelve szőkére festi. Munkából jövet találkoztak, az erdőirtó balta még ott van Martinnál. Ő szintén hirtelen ötlettől vezérelve baltájával egyszercsak lecsapja a nő fejét, mert a Sötét Sebész azt súgta, hogy nem tetszik az új haj. A barátot egy másik csapással végzi ki. Szürkeegér álcája megmenti a kettős gyilkosság következményeitől és ettől nagy bátorság költözik a szívébe.
Mivel James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve műfaj szerint krimi, a végkifejletet meghagyjuk a könyvet el is olvasóknak.
Benne sokadjára ismét Amerika mutatkozik be. James Ellroy hogyan festhetne biztató képet erről a világról, amikor a sorozatgyilkos főszereplőt egy olyan Wisconsinban őrmesterként szolgáló rendőr buktathatná meg – de nem teszi –, aki maga is vagy fél tucat nőt tett már el láb alól. Saját állásfoglalása szerint neki sem áll szándékában abbahagyni.
Azért engedi futni Martint, mert saját szavai szerint tetszik a stílusa és a végén a búcsúzkodásnál még szájon is csókolja.
Martin beteg elméjének ez betesz. Bár újra szabadon indulhat útnak, a véletlenszerűen kiválasztott prédák helyett új, homofób színezetű motivációikkal is terhelve szedi újabb áldozatait. Módszereket, időpontokat és helyszíneket összevetve több mint hatvan esetben lehetett ő az elkövető, miközben tébolyától űzve egyre csak rótta az USA végtelen autóútjait.
* Nemcsak Tarantino rendezői fantáziáját birizgálta a közel félévszázados Manson-féle tömeggyilkosság.
Legújabb filmjének [Volt egyszer egy Hollywood] szerencsére csak a legvégén szabadul el a pokol.
JaffaKönyvkiadó
Nincs kiszállás, az eggyel korábbi általuk kiadott James Ellroy könyv a Hollywood noktürn
James Ellroy „Gyilkos az úton” c. könyve
Comments
More posts