Hyperloop One a száguldó jövő és 2012-ben Elon Musk mégis maga mögött hagyta ezt az elképzelését.
Elon Musk az emberiségnek elhozta a tényleg működő elektromos gépjárművet, autót lőtt ki a világűrbe és ígérete szerint négy év múlva bárki szabadon kerülheti meg a Holdat űrhajóval. Elon Musk lehozza nekünk a csillagokat is?
Akkor sem, ha szépen megkérjük rá.
Viszont elviszi az emberiséget egy másik bolygóra, belső naprendszerünkben a Földhöz legközelebb lévő Marsra.
2012-ben a személyszállítás forradalmasítására kitalált Hyperloop megoldás valamiért kiesett érdeklődési teréből. Mindig hangsúlyozta, hogy a Hyperloop koncepció eleve ‘open source’, vagyis bárkinek szabad fejlesztésre készen áll.
Az ötletet most a Virgin vállalkozás karolta fel. Az a Virgin, amelynek lemezbolt hálózata volt a világban és légitársaságot is futtatott. Úgyhogy a személyszállításban nem gyenge kezdő.
A Hyperloop One a száguldó jövő tárgyiasulása és óriási távlatokkal kecsegtet. A fizikája a mágneses lebegtetés (maglev) és a zárt térbeni [=csőrendszerben] nyomáskülönbségek elveit használja ki.
Az utasoknak az utastérben olyan nyomásérzetük lesz, mintha 7000 méteres magasságban utaznának egy repülőgépen.
Miniális légellenállás, a káros súrlódások eredője tendál a nullához. Szemléletesen a TheBM1 bemutató filmjében. Ennek részletezését hagyhatjuk, az sem igen érdekelte annak idején a nagyérdeműt, hogy mitől halad a gőzmozdony…
Az utasok egyik helyről a másikra akarnak eljutni minimális ráfordítandó idő alatt. Nem elég az autó, nem elég a vasút és már nem elég a repülőgép sebessége sem.
A Hyperloop itt teszi le a névjegyét
A rendszer kialakításához nem kevés beruházás kell, de az igéretes számok alapján ebben fantáziát sokan látnak. Már tavaly készen álltak a próbapályák több kontinensen és sikeres teszteket hajtottak végre rajtuk.
Természetes, hogy a dollárban dúskáló egyik olajhatalom volt az első ilyen kísérlet helyszíne. Korszerű technikát kihasználó magasvasútja működik 4 éve. Metróvezető nélkül. 2030-ra a beruházás 4-szeresét hozza meg, 18 milliárd dollárt fialt eddig.
Igéret szerint a most két teljes órát igénybe vevő Dubaj-Abu Dhabi távolság a két emírség fővárosa között mintegy 12 (!) perces Hyperloop One utazással lehet kiváltani. Ha itt épül meg a Hyperloop One, akkor 600 mérföldet közelítő csúcs-sebességével mindent lepipál.
Kiiktatja a repülőgépet mint versenytásat. Gondoljuk meg, hogy Dubaj közelebbre van Abu Dhabihoz, mint Bécs Budapesthez. Nem beszélve a repülőgép indulásig a reptéren elvesztegetett órákról, a reptéri oda/vissza transzferekről.
Ha beválnak a tervek, akkor nagyszabású megvalósítások következhetnek és az USA tucatnyi régiójában létrejön. Pillanatnyilag pálya Los Angeles és Las Vegas között van tervben. A négyórás autós utazás így 30 perc alatt letudva.
Indiában Mumbay és Pune között 13 perces menetidővel számolva a maximális utazósebesség 1080 km/óra lehet.
A csőben történő, nyomáskülönbséget hasznosító utazás ötlete nem előzmény nélküli. Angliában Robert Goddard rakétakutató már 1909-ben felvetette egy vákuum elvű vonat ötletét és voltak megvalósítási kisérletek is.
Ami a Hyperloop One körül most van kibontakozóban, az agyzsibbasztóan kicsi számokkal operál.
Hyperloop One a száguldó jövő
Hyperloop One a száguldó jövő
Hyperloop One a száguldó jövő és 2012-ben Elon Musk mégis maga mögött hagyta ezt az elképzelését.
Elon Musk az emberiségnek elhozta a tényleg működő elektromos gépjárművet, autót lőtt ki a világűrbe és ígérete szerint négy év múlva bárki szabadon kerülheti meg a Holdat űrhajóval. Elon Musk lehozza nekünk a csillagokat is?
Akkor sem, ha szépen megkérjük rá.
Viszont elviszi az emberiséget egy másik bolygóra, belső naprendszerünkben a Földhöz legközelebb lévő Marsra.
2012-ben a személyszállítás forradalmasítására kitalált Hyperloop megoldás valamiért kiesett érdeklődési teréből. Mindig hangsúlyozta, hogy a Hyperloop koncepció eleve ‘open source’, vagyis bárkinek szabad fejlesztésre készen áll.
Az ötletet most a Virgin vállalkozás karolta fel. Az a Virgin, amelynek lemezbolt hálózata volt a világban és légitársaságot is futtatott. Úgyhogy a személyszállításban nem gyenge kezdő.
A Hyperloop One a száguldó jövő tárgyiasulása és óriási távlatokkal kecsegtet. A fizikája a mágneses lebegtetés (maglev) és a zárt térbeni [=csőrendszerben] nyomáskülönbségek elveit használja ki.
Az utasoknak az utastérben olyan nyomásérzetük lesz, mintha 7000 méteres magasságban utaznának egy repülőgépen.
Miniális légellenállás, a káros súrlódások eredője tendál a nullához. Szemléletesen a TheBM1 bemutató filmjében. Ennek részletezését hagyhatjuk, az sem igen érdekelte annak idején a nagyérdeműt, hogy mitől halad a gőzmozdony…
Az utasok egyik helyről a másikra akarnak eljutni minimális ráfordítandó idő alatt. Nem elég az autó, nem elég a vasút és már nem elég a repülőgép sebessége sem.
A Hyperloop itt teszi le a névjegyét
A rendszer kialakításához nem kevés beruházás kell, de az igéretes számok alapján ebben fantáziát sokan látnak. Már tavaly készen álltak a próbapályák több kontinensen és sikeres teszteket hajtottak végre rajtuk.
Természetes, hogy a dollárban dúskáló egyik olajhatalom volt az első ilyen kísérlet helyszíne. Korszerű technikát kihasználó magasvasútja működik 4 éve. Metróvezető nélkül. 2030-ra a beruházás 4-szeresét hozza meg, 18 milliárd dollárt fialt eddig.
Igéret szerint a most két teljes órát igénybe vevő Dubaj-Abu Dhabi távolság a két emírség fővárosa között mintegy 12 (!) perces Hyperloop One utazással lehet kiváltani. Ha itt épül meg a Hyperloop One, akkor 600 mérföldet közelítő csúcs-sebességével mindent lepipál.
Kiiktatja a repülőgépet mint versenytásat. Gondoljuk meg, hogy Dubaj közelebbre van Abu Dhabihoz, mint Bécs Budapesthez. Nem beszélve a repülőgép indulásig a reptéren elvesztegetett órákról, a reptéri oda/vissza transzferekről.
Ha beválnak a tervek, akkor nagyszabású megvalósítások következhetnek és az USA tucatnyi régiójában létrejön. Pillanatnyilag pálya Los Angeles és Las Vegas között van tervben. A négyórás autós utazás így 30 perc alatt letudva.
Indiában Mumbay és Pune között 13 perces menetidővel számolva a maximális utazósebesség 1080 km/óra lehet.
A csőben történő, nyomáskülönbséget hasznosító utazás ötlete nem előzmény nélküli. Angliában Robert Goddard rakétakutató már 1909-ben felvetette egy vákuum elvű vonat ötletét és voltak megvalósítási kisérletek is.
Ami a Hyperloop One körül most van kibontakozóban, az agyzsibbasztóan kicsi számokkal operál.
www.hyperloop-one.com
Hyperloop One a száguldó jövő
Comments
More posts