Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma című könyvének már a megjelenése előtt is volt története. Féltucat kötetet tud izraeli-amerikai (USA) állampolgárságú írója maga mögött.
Témája és stílusa kizárta észak-amerikai kiadásra ezt a legújabbját. Még fikció formájában sem tudták emészteni a tartalmát, amely szerint Izrael (majdnem) megsemmisül és az iszlám gonosz.
Hazánkban ez a könyv az első lefordított alkotása. Stílusa igen erős és a szereplők nyelvhasználata sokszor alpári. Ez persze nem viszi előre a történetet, de jellemzi a célratörő kendőzetlenséget, amiről a könyv szól.
Innentől óhatatlanul belekeveredünk az írott történelem egyik legnagyobb játszmájába és annak utóéletébe. Zsidó és arab ugyanahhoz a sémita népcsoporthoz tartozik, mégis egymás esküdt ellenségeinek számítanak. Főleg azóta, hogy 1947-ben az ENSZ dekrétummal segítette elő a zsidóknak Izrael állam létrehozatalát és ugyanez az okmány Palesztináról is rendelkezik.
Csakhogy Izrael nemzetközi összefogással létre jött,
míg Palesztina még ma sem. Tény viszont, hogy a palesztinok generációi (Jordánia, Szíria, Libanon területén) menekülttáborban születtek, ahová a zsidó honfoglalás űzte őket. Azóta is olthatatlan a gyűlöletük tüze, és mögéjük Izraellel szemben felzárkózott az arab világ jórésze. Több mint 70 éve tart, Izrael létrejötte (1948) óta.
Egy kibékíthetetlen gyűlölet önmagában nem elég? Úgy tűnik, gyűlöletből sosem elég, mert ehhez az iszlám vallás platformján gőzerővel csatlakozott a perzsa állam. Amióta istenvezérelt [magyarul teokratikus] Iránjukat a 80-as évek elején összerakták. Az így szövetkezők takarásában az orosz nagyhatalom is ott settenkedik.
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma a zsidó állam létét megelégeli
a fent nevezett országok elhatározásában, és Izraelnek az USA által élvezett támogatottsága felett is pálcát tör. Izrael megsemmisítése eldöntetett. Szír, iraki, jordán, egyiptomi és perzsa vágya egyformán zsidó vér és a könyv zöme arról szól, hogy szomjúságukat majdnem oltani tudják.
Közben az arabok és perzsák szövetségben ócsárolják a lerombolni vágyott Izrael zsidóit és amellett egymást is. A könyv innen átfordul az Izrael ellen hadba lépők – egyértelműen rasszista – kritikai jellemzésébe.
A téma oda-vissza jön elő a könyvben és ez csaphatta ki a biztosítékot az USA megjelenés témában.
A könyvben a leggyengébb a támadás és a háborúzós rész,
a Tel-Aviv városába beszorított, élelem, víz és gyógyszer nélkül túlélő/tengődő izraeliek sorsának a szemléltetése pregnánsabb. Magyarország lakosságához lélekszámban közelít a bő 9 milliós Izrael, miközben Magyarországé fogy, Izraelé növekszik. A szerző Tel-Avivban 6 milliót hagy meg az arab-perzsa letámadás után, ami szimbolikus szám. Ugyanennyi emberük veszett oda a második világháború holokausztjában. Könyvbéli ellenségeik a teljes fizikai megsemmisítést blokáddal és kiéheztetéssel szándékoznak megoldani. Az izraeli parlament jeruzsálemi (!) épületét már szétbombázták. A miniszterelnökük meghalt, „a kneszet még sohasem tudott ennyire hatékonyan működni, mint most, tagok nélkül”*; az író nem fukarkodik a malíciával.
Aztán fordulat áll be a történetben, a zsidó leleményesség a könyvben konkrétan és átvitt értelemben is csatát nyer. Innen meglódul a sztori és igen érdekessé válik. A szerző Jordániát odaajándékozza a palesztinoknak, lesz végre saját országuk.
Izrael pedig ellenőrzése alá vonja az arab olajkészleteket.
Hesh Kestin író
Hogy ezt miként viszi végbe? A képzelt történetet elolvasva kiderül. A szerző befűt sokféle tabu témáknak, legyen az politika, vallás vagy városgazdálkodás. A könyv ciklámen színnel keretezett előlapja és hátoldala nem rózsaszínű gondolatokkal teli. Háborúról szól és háborúban nincsenek szabályok. Későbbre is szabálynak csak miniszterelnökük latin idézete marad: ’ Si vis pacem, para bellum’. Békét akarva készülj háborúra. Legjobb ha a mondásról elnevezett fegyver, egy Parabellum van a kézben. Az emberiség történelme hiszen másról sem szól.
* idézett mű 379. oldal
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma könyvét az Ulpius Baráti Kör gondozásában a Művelt Nép Könyvkiadó adta ki.
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma könyvismertető
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma könyvismertető
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma című könyvének már a megjelenése előtt is volt története. Féltucat kötetet tud izraeli-amerikai (USA) állampolgárságú írója maga mögött.
Témája és stílusa kizárta észak-amerikai kiadásra ezt a legújabbját. Még fikció formájában sem tudták emészteni a tartalmát, amely szerint Izrael (majdnem) megsemmisül és az iszlám gonosz.
Hazánkban ez a könyv az első lefordított alkotása. Stílusa igen erős és a szereplők nyelvhasználata sokszor alpári. Ez persze nem viszi előre a történetet, de jellemzi a célratörő kendőzetlenséget, amiről a könyv szól.
Innentől óhatatlanul belekeveredünk az írott történelem egyik legnagyobb játszmájába és annak utóéletébe. Zsidó és arab ugyanahhoz a sémita népcsoporthoz tartozik, mégis egymás esküdt ellenségeinek számítanak. Főleg azóta, hogy 1947-ben az ENSZ dekrétummal segítette elő a zsidóknak Izrael állam létrehozatalát és ugyanez az okmány Palesztináról is rendelkezik.
Csakhogy Izrael nemzetközi összefogással létre jött,
míg Palesztina még ma sem. Tény viszont, hogy a palesztinok generációi (Jordánia, Szíria, Libanon területén) menekülttáborban születtek, ahová a zsidó honfoglalás űzte őket. Azóta is olthatatlan a gyűlöletük tüze, és mögéjük Izraellel szemben felzárkózott az arab világ jórésze. Több mint 70 éve tart, Izrael létrejötte (1948) óta.
Egy kibékíthetetlen gyűlölet önmagában nem elég? Úgy tűnik, gyűlöletből sosem elég, mert ehhez az iszlám vallás platformján gőzerővel csatlakozott a perzsa állam. Amióta istenvezérelt [magyarul teokratikus] Iránjukat a 80-as évek elején összerakták. Az így szövetkezők takarásában az orosz nagyhatalom is ott settenkedik.
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma a zsidó állam létét megelégeli
a fent nevezett országok elhatározásában, és Izraelnek az USA által élvezett támogatottsága felett is pálcát tör. Izrael megsemmisítése eldöntetett. Szír, iraki, jordán, egyiptomi és perzsa vágya egyformán zsidó vér és a könyv zöme arról szól, hogy szomjúságukat majdnem oltani tudják.
Közben az arabok és perzsák szövetségben ócsárolják a lerombolni vágyott Izrael zsidóit és amellett egymást is. A könyv innen átfordul az Izrael ellen hadba lépők – egyértelműen rasszista – kritikai jellemzésébe.
A téma oda-vissza jön elő a könyvben és ez csaphatta ki a biztosítékot az USA megjelenés témában.
A könyvben a leggyengébb a támadás és a háborúzós rész,
a Tel-Aviv városába beszorított, élelem, víz és gyógyszer nélkül túlélő/tengődő izraeliek sorsának a szemléltetése pregnánsabb. Magyarország lakosságához lélekszámban közelít a bő 9 milliós Izrael, miközben Magyarországé fogy, Izraelé növekszik. A szerző Tel-Avivban 6 milliót hagy meg az arab-perzsa letámadás után, ami szimbolikus szám. Ugyanennyi emberük veszett oda a második világháború holokausztjában. Könyvbéli ellenségeik a teljes fizikai megsemmisítést blokáddal és kiéheztetéssel szándékoznak megoldani. Az izraeli parlament jeruzsálemi (!) épületét már szétbombázták. A miniszterelnökük meghalt, „a kneszet még sohasem tudott ennyire hatékonyan működni, mint most, tagok nélkül”*; az író nem fukarkodik a malíciával.
Aztán fordulat áll be a történetben, a zsidó leleményesség a könyvben konkrétan és átvitt értelemben is csatát nyer. Innen meglódul a sztori és igen érdekessé válik. A szerző Jordániát odaajándékozza a palesztinoknak, lesz végre saját országuk.
Izrael pedig ellenőrzése alá vonja az arab olajkészleteket.
Hogy ezt miként viszi végbe? A képzelt történetet elolvasva kiderül. A szerző befűt sokféle tabu témáknak, legyen az politika, vallás vagy városgazdálkodás. A könyv ciklámen színnel keretezett előlapja és hátoldala nem rózsaszínű gondolatokkal teli. Háborúról szól és háborúban nincsenek szabályok. Későbbre is szabálynak csak miniszterelnökük latin idézete marad: ’ Si vis pacem, para bellum’. Békét akarva készülj háborúra. Legjobb ha a mondásról elnevezett fegyver, egy Parabellum van a kézben. Az emberiség történelme hiszen másról sem szól.
* idézett mű 379. oldal
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma könyvét az Ulpius Baráti Kör gondozásában a Művelt Nép Könyvkiadó adta ki.
Hesh Kestin Tel-Aviv ostroma könyvismertető
Comments
More posts