David Lagercrantz: “A lány, aki kétszer élt” c. regénye
David Lagercrantz: ‘A lány, aki kétszer élt’ c. regénye nagyon nagy ívet írva le maga a befejező mű.
Egyrészt David Lagercrantz saját regénytrilógiája ér vele véget. Tavaly jelent meg ‘A lány, aki kétszer élt’ műve, amely a ‘Mint az árnyék’ kötet után egy évre jött ki, utóbbit a 2015-ben kiadott ‘Ami nem öl meg’ előzte meg. ‘A lány, aki kétszer élt’ regény magyar fordítása 2019-ben látott napvilágot.
David Lagercrantz aktív író/újságíróként kapta a felkérést, hogy folytassa a világhírű trilógiát, a Millenniumot. Ez a három kötet a ‘befejezés’ megtestesítője. Stieg Larsson 2004-ben ötvenévesen halt meg és nem érhette meg az egy évre rá kiadandó Millennium első kötetét. Ez volt ‘A tetovált lány’, majd egy évvel később ‘A lány, aki a tűzzel játszik’ és utolsóként ‘A kártyavár összedől’ egyazon főszereplővel. Lisbeth Salander a nő, aki zseniális információ-technológiai tehetség és akinek vannak alvilági segítői és evilági rosszakarói szép számmal. Az ő oldalán harcol az igazságért az oknyomozó Mikael Blomkvist riporter, akivel sokszor teszik kockára akár saját életüket is a rossz elleni harcban.
A mai Svédországban játszódó Millennium három kötete igen sajátos formában egy kémtörténet és egyben családregény. Erős társadalomkritika itatja át és a kacskaringós történeteket végig terheli a hatalom és a becsületesség örök dilemmája. Mindeközben számos történet kibogozása a fő feladat.
David Lagercrantz A lány aki kétszer élt regénye sem különbözik ilyen téren.
Lisbeth Salander legfontosabb tulajdonságára alapoz, a nyugtalanul szunnyadó vulkánhoz hasonlóan ő is robbanásszerű cselekményeket gerjeszt. Fiatal nő, aki meghekkel bármilyen számítástechnikai rendszert, jól bánik a pisztollyal és teste is egy halálos fegyver. Ha kell, Kawasaki motorjával száguld keresztül Svédországon.
Ide vág a Millennium középső kötet címe: ‘A lány, aki a tűzzel játszik’, mert a tűz a most bemutatott könyvnek a főszereplőjévé lép elő. A tinédzser Lisbeth anyját az apja által ért számtalan sérelem érte, emiatt az apját mérhetetlen megvetésében és gyűlöletében benzinnel öntötte le és meg is gyújtotta.
Bár nem halt meg, de apja és Lisbeth lánytestvére ketten az ő esküdt ellenségévé szövetkeztek.
David Lagercrantz ‘A lány, aki kétszer élt’ regénye ennek a több évtizedes belháborúnak a végére tesz pontot. Közben a halálos ellenfelek a Lisbeth oldalán kitartó Blomkvist újságírót elrabolják és túszként fogva tartva zsarolásként megkísérlik egy üzemelő ipari kemence tűztengerébe vetni.
Mindkét főhős majdnem rajtaveszt a gátlástalan élet-halál harcon. A végkifejletet azok tudhatják meg részleteiben, akik végigolvassák a regényt. Benne párhuzamosan fut egy svéd miniszternek az állásába kerülő másik szál, amely a főtörténettel olykor indaként gabalyodik össze.
A stílusos befejezéshez annyit el lehet árulni, hogy Lisbeth megveszi apja volt házát azoktól, akik éppen benne laktak és elégtételként felgyújtja. A porig égető tűz a lelkéből is mindent eltakarít, ami a múlt terhe. Ami a könyv címéből következik, a tűzben megtisztulva elindulhat Lisbeth második élete.
Egyet nem hagyhat maga mögött, a történetek hátterében jelen lévő orosz hírszerző tevékenységet.*
David Lagercrantz: “A lány, aki kétszer élt” c. regénye
David Lagercrantz: “A lány, aki kétszer élt” c. regénye
David Lagercrantz: ‘A lány, aki kétszer élt’ c. regénye nagyon nagy ívet írva le maga a befejező mű.
Egyrészt David Lagercrantz saját regénytrilógiája ér vele véget. Tavaly jelent meg ‘A lány, aki kétszer élt’ műve, amely a ‘Mint az árnyék’ kötet után egy évre jött ki, utóbbit a 2015-ben kiadott ‘Ami nem öl meg’ előzte meg. ‘A lány, aki kétszer élt’ regény magyar fordítása 2019-ben látott napvilágot.
David Lagercrantz aktív író/újságíróként kapta a felkérést, hogy folytassa a világhírű trilógiát, a Millenniumot. Ez a három kötet a ‘befejezés’ megtestesítője. Stieg Larsson 2004-ben ötvenévesen halt meg és nem érhette meg az egy évre rá kiadandó Millennium első kötetét. Ez volt ‘A tetovált lány’, majd egy évvel később ‘A lány, aki a tűzzel játszik’ és utolsóként ‘A kártyavár összedől’ egyazon főszereplővel. Lisbeth Salander a nő, aki zseniális információ-technológiai tehetség és akinek vannak alvilági segítői és evilági rosszakarói szép számmal. Az ő oldalán harcol az igazságért az oknyomozó Mikael Blomkvist riporter, akivel sokszor teszik kockára akár saját életüket is a rossz elleni harcban.
A mai Svédországban játszódó Millennium három kötete igen sajátos formában egy kémtörténet és egyben családregény. Erős társadalomkritika itatja át és a kacskaringós történeteket végig terheli a hatalom és a becsületesség örök dilemmája. Mindeközben számos történet kibogozása a fő feladat.
David Lagercrantz A lány aki kétszer élt regénye sem különbözik ilyen téren.
Lisbeth Salander legfontosabb tulajdonságára alapoz, a nyugtalanul szunnyadó vulkánhoz hasonlóan ő is robbanásszerű cselekményeket gerjeszt. Fiatal nő, aki meghekkel bármilyen számítástechnikai rendszert, jól bánik a pisztollyal és teste is egy halálos fegyver. Ha kell, Kawasaki motorjával száguld keresztül Svédországon.
Ide vág a Millennium középső kötet címe: ‘A lány, aki a tűzzel játszik’, mert a tűz a most bemutatott könyvnek a főszereplőjévé lép elő. A tinédzser Lisbeth anyját az apja által ért számtalan sérelem érte, emiatt az apját mérhetetlen megvetésében és gyűlöletében benzinnel öntötte le és meg is gyújtotta.
Bár nem halt meg, de apja és Lisbeth lánytestvére ketten az ő esküdt ellenségévé szövetkeztek.
David Lagercrantz ‘A lány, aki kétszer élt’ regénye ennek a több évtizedes belháborúnak a végére tesz pontot. Közben a halálos ellenfelek a Lisbeth oldalán kitartó Blomkvist újságírót elrabolják és túszként fogva tartva zsarolásként megkísérlik egy üzemelő ipari kemence tűztengerébe vetni.
Mindkét főhős majdnem rajtaveszt a gátlástalan élet-halál harcon. A végkifejletet azok tudhatják meg részleteiben, akik végigolvassák a regényt. Benne párhuzamosan fut egy svéd miniszternek az állásába kerülő másik szál, amely a főtörténettel olykor indaként gabalyodik össze.
A stílusos befejezéshez annyit el lehet árulni, hogy Lisbeth megveszi apja volt házát azoktól, akik éppen benne laktak és elégtételként felgyújtja. A porig égető tűz a lelkéből is mindent eltakarít, ami a múlt terhe. Ami a könyv címéből következik, a tűzben megtisztulva elindulhat Lisbeth második élete.
Egyet nem hagyhat maga mögött, a történetek hátterében jelen lévő orosz hírszerző tevékenységet.*
www.animuscentral.hu
* Sűrű paranoia uralja a múlt időszakban ismertetett könyvek zömét, bennük mindben ott ez az orosz vonal.
David Lagercrantz: ‘A lány, aki kétszer élt’ c. regénye
Comments
More posts