Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető kezdéséhez egy jó hír, idén tavasszal újra kiadta a Casparus Kiadó az eredetileg 2012-ben külföldön és egyazon évben magyarul is megjelent sikerkönyvet.
Van egy azonos című másik könyv is S. J. Scott tollából más kiadótól tíz tucat trükköt egy csokorba gyűjtve, de itt most az eredeti Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyv új megjelenése van fókuszban. Az amerikai műhöz forrásanyagként kábé 20 évvel ezelőtti események, céginfók és akkor elérhető (elfogadott) tudományos elméletek álltak rendelkezésre, egy bemutatott esetet mégis emeljünk át a múltból.
Erről szól lényegében a könyv Második Rész egyik fejezete, a STARBUCK ÉS A SIKER, MINT SZOKÁS címen.
A cég saját kísérletek sorát folytatta, hogy megtudja, mi vezérli szokásainkat >>> amiért bemegyünk a Starbucks valamelyik műintézményébe.
A maga nyerseségében arra voltak kíváncsiak, hogy lehet elérni, hogy egy vendég örömmel hagyjon – 2012-es árakon értve – $4 összeget azért, hogy egy túlárazott kávét megigyon. Arra jutottak, hogy a környezet és ezen túlmenve a felszolgálás minősége az, ami ezt az extra pénzt hozza.
A mindig mosolygó, látszólag soha nem lanyhuló lelkesedéssel dolgozó felszolgáló, a személyzetből áradó öröm adja azt a pluszt, amitől a vendég jobban érzi magát, mint máshol.
Ennek árát azonban a személyzet állja, a töretlen kiszolgálás mögött rengeteg elhatározás búvik meg. Erős akarat kell ahhoz, hogy túl az aranyszabályon – [Amerikában legalább is] a vevőnek mindig igaza van – akármilyen inzultus, vagy negatív egyéb élmény érje is a kiszolgáló dolgozókat, az ne hatolhasson le a személyes én szférájába.
Ehhez akaraterő kell. Legyűrni, lenyelni mindent amit amúgy nem tenne meg senki. A Starbucks dollármilliókat költ és költött ilyen irányú képzésekre. Mert komolyan vette a már a 80-as években tudományosan elfogadott elméletet, miszerint az akaraterő tanulható készség.
Ebből következik, hogy fejleszthető is. Az emberi agy a döntések során akár százszor is hibázik. Az agy jót vagy rosszat teszünk, egy-egy meglévő idegösvényt járat meg velünk, rutinozik.
Emiatt nehéz a szokásokat legyőzni. Jóllehet azt hisszük, hogy friss és önálló gondolatokat szülünk, azok zöme is rutin, így e hiedelem nem igaz.
A Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető
miért időzik el annyit az akaraterő témában?
Mert ez a kulcsa a szokásokkal kapcsolatos emberi érdeklődésnek. Nem pontosan az a rész, hogy miért van, hogyan működik, stb. egy szokás. Hanem az a nagyon is praktikus érdek, hogy miként lehet egy szokást megváltoztatni. Ehhez a laikusnak nem muszáj végigjárni a tudományos megismerés útját, vagy példákra vadászni személyes életében. Sokkal hatékonyabb módszer, ha elolvassa a könyvet és megkapja a szokások megváltoztatásához a receptet.
Mert megkapja. És működik is.
Saját példámon bizonyosodott be, hogy követve az intelmeket nem is egy igen rossz szokást hogyan tudtam levetkőzni és sikeresen leszokni róla. Sőt ezek után – már tudatosabb lévén – a receptet nem feledve újabb leküzdendő rossz szokásra is ki tudom terjeszteni, ha azt akarom.
Nem lenne korrekt most ezt egy mondatban leírni, mert a szerző egy könyvnyi (értékes) gondolaton át vezet erre rá.
A megoldáshoz a ráhangolódás nélkül – egyetlen mondat nem panacea – senki nem juthat el a Kánaánba.
Külföldi szavak kapcsán angolul a rossz szokások elhagyása ’Breaking bad habits.’ Az első két szóból született meg annak az elsöprő sikerű filmsorozatnak a címe, aminek magyarul a ’Totál szívás’ címet adták, ennek természetesen semmi köze a szokáshoz, még a leszokáshoz sem.
A ’BREAKING BAD’ széria témája a profi kábítószer előállítás és -terítés, nem elhagyni hanem éltetni törekszik a kábítószerezés rossz szokását.
Aki egyik rossz szokásból – felületesen végigszaladva egy cikk sorain azt gondolni, hogy ezzel megemésztette azok tartalmát – sikerült kilendíteni, az a kiadó honlapján bele is olvashat a könyv első 30 oldalába.
Ennek kissé levon az értékéből az, hogy tudományos könyvek hálálkodással, tartalomjegyzékkel meg hosszas hosszas előszóval indítanak.
Ne veszítse senki el az egészséges csüggedését, mert tényleg lebonthatjuk rossz szokásainkat.
A „rossz szokás – késztetés – alkalom – behódolás – jutalom” szokáshurokból, ebből az ördögi körből kell tudni kitörni. Akarni kell és a módszer segítségével önismereti körutazást tenni, hogy azután megérkezhessünk a végállomásra. Ami ez esetben a jutalom, az a szokás elhagyása.
Ha nem tudna ellenállni a saját példá(i)m megismerésének, szívesen elküldjük írásban, ehhez egy kommentet kell küldeni.
Aki alkohol rabja, kábítószer függő, vagy kényszerű cigizős ez más vonatkozást is felvet. A szervezet kémiai átalakulást szenvedett el ezektől és az akaraterő a legtöbb ilyen esetben már nem elegendő a legyőzéshez. Ezek az emberek már betegek és külső (orvosi) segítségre szorulnak.
Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető
Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető
Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető kezdéséhez egy jó hír, idén tavasszal újra kiadta a Casparus Kiadó az eredetileg 2012-ben külföldön és egyazon évben magyarul is megjelent sikerkönyvet.
Van egy azonos című másik könyv is S. J. Scott tollából más kiadótól tíz tucat trükköt egy csokorba gyűjtve, de itt most az eredeti Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyv új megjelenése van fókuszban. Az amerikai műhöz forrásanyagként kábé 20 évvel ezelőtti események, céginfók és akkor elérhető (elfogadott) tudományos elméletek álltak rendelkezésre, egy bemutatott esetet mégis emeljünk át a múltból.
Erről szól lényegében a könyv Második Rész egyik fejezete, a STARBUCK ÉS A SIKER, MINT SZOKÁS címen.
A cég saját kísérletek sorát folytatta, hogy megtudja, mi vezérli szokásainkat >>> amiért bemegyünk a Starbucks valamelyik műintézményébe.
A maga nyerseségében arra voltak kíváncsiak, hogy lehet elérni, hogy egy vendég örömmel hagyjon – 2012-es árakon értve – $4 összeget azért, hogy egy túlárazott kávét megigyon. Arra jutottak, hogy a környezet és ezen túlmenve a felszolgálás minősége az, ami ezt az extra pénzt hozza.
A mindig mosolygó, látszólag soha nem lanyhuló lelkesedéssel dolgozó felszolgáló, a személyzetből áradó öröm adja azt a pluszt, amitől a vendég jobban érzi magát, mint máshol.
Ennek árát azonban a személyzet állja, a töretlen kiszolgálás mögött rengeteg elhatározás búvik meg. Erős akarat kell ahhoz, hogy túl az aranyszabályon – [Amerikában legalább is] a vevőnek mindig igaza van – akármilyen inzultus, vagy negatív egyéb élmény érje is a kiszolgáló dolgozókat, az ne hatolhasson le a személyes én szférájába.
Ehhez akaraterő kell. Legyűrni, lenyelni mindent amit amúgy nem tenne meg senki. A Starbucks dollármilliókat költ és költött ilyen irányú képzésekre. Mert komolyan vette a már a 80-as években tudományosan elfogadott elméletet, miszerint az akaraterő tanulható készség.
Ebből következik, hogy fejleszthető is. Az emberi agy a döntések során akár százszor is hibázik. Az agy jót vagy rosszat teszünk, egy-egy meglévő idegösvényt járat meg velünk, rutinozik.
Emiatt nehéz a szokásokat legyőzni. Jóllehet azt hisszük, hogy friss és önálló gondolatokat szülünk, azok zöme is rutin, így e hiedelem nem igaz.
A Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető
miért időzik el annyit az akaraterő témában?
Mert ez a kulcsa a szokásokkal kapcsolatos emberi érdeklődésnek. Nem pontosan az a rész, hogy miért van, hogyan működik, stb. egy szokás. Hanem az a nagyon is praktikus érdek, hogy miként lehet egy szokást megváltoztatni. Ehhez a laikusnak nem muszáj végigjárni a tudományos megismerés útját, vagy példákra vadászni személyes életében. Sokkal hatékonyabb módszer, ha elolvassa a könyvet és megkapja a szokások megváltoztatásához a receptet.
Mert megkapja. És működik is.
Saját példámon bizonyosodott be, hogy követve az intelmeket nem is egy igen rossz szokást hogyan tudtam levetkőzni és sikeresen leszokni róla. Sőt ezek után – már tudatosabb lévén – a receptet nem feledve újabb leküzdendő rossz szokásra is ki tudom terjeszteni, ha azt akarom.
Nem lenne korrekt most ezt egy mondatban leírni, mert a szerző egy könyvnyi (értékes) gondolaton át vezet erre rá.
A megoldáshoz a ráhangolódás nélkül – egyetlen mondat nem panacea – senki nem juthat el a Kánaánba.
Külföldi szavak kapcsán angolul a rossz szokások elhagyása ’Breaking bad habits.’ Az első két szóból született meg annak az elsöprő sikerű filmsorozatnak a címe, aminek magyarul a ’Totál szívás’ címet adták, ennek természetesen semmi köze a szokáshoz, még a leszokáshoz sem.
A ’BREAKING BAD’ széria témája a profi kábítószer előállítás és -terítés, nem elhagyni hanem éltetni törekszik a kábítószerezés rossz szokását.
Aki egyik rossz szokásból – felületesen végigszaladva egy cikk sorain azt gondolni, hogy ezzel megemésztette azok tartalmát – sikerült kilendíteni, az a kiadó honlapján bele is olvashat a könyv első 30 oldalába.
Ennek kissé levon az értékéből az, hogy tudományos könyvek hálálkodással, tartalomjegyzékkel meg hosszas hosszas előszóval indítanak.
Ne veszítse senki el az egészséges csüggedését, mert tényleg lebonthatjuk rossz szokásainkat.
Ehhez meggyőző erőnek hadd legyen itt a szerző személyes ajánlkozása, hogy segít nekünk ebben.
A „rossz szokás – késztetés – alkalom – behódolás – jutalom” szokáshurokból, ebből az ördögi körből kell tudni kitörni. Akarni kell és a módszer segítségével önismereti körutazást tenni, hogy azután megérkezhessünk a végállomásra. Ami ez esetben a jutalom, az a szokás elhagyása.
Ha nem tudna ellenállni a saját példá(i)m megismerésének, szívesen elküldjük írásban, ehhez egy kommentet kell küldeni.
Aki alkohol rabja, kábítószer függő, vagy kényszerű cigizős ez más vonatkozást is felvet. A szervezet kémiai átalakulást szenvedett el ezektől és az akaraterő a legtöbb ilyen esetben már nem elegendő a legyőzéshez. Ezek az emberek már betegek és külső (orvosi) segítségre szorulnak.
www.casparus.hu
Charles Duhigg A SZOKÁS HATALMA könyvismertető
Comments
More posts