Tudtad, hogy 35 különböző fajta olívabogyó létezik? Gondolkoztál már valaha azon, hogy mi okozza azt, hogy egyes olívák zöldek, mások pedig feketék?
Az olajfa története egészen a kora ókorra nyúlik vissza, mind a bibliai és a klasszikus iratokban említik. Ezekben a korai iratokban az olívaolajra úgy hivatkoznak, mint a jóság és tisztaság jelképe, a fa pedig a békét és boldogságot képviseli. Az ókorban az olajat szent lámpásokban égették a templomokban az olimpiai játékok alatt, a győztest pedig a leveleivel koronázták meg.
Az olívát már az egészen az őskor óta termesztik Kisázsiában. Az olívát ma kereskedelmileg Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Tunéziában, Marokkóban, Törökországban, Portugáliában, Kínában, Chilében, Peruban, Brazíliában, Mexikóban, Angolában, Dél-Afrikában, Uruguayban, Afganisztánban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kaliforniában termelik. (Ne mondd végig egy szuszra!)
A mediterrán területeken termelik az össztermés 93%-át. Jelenleg nagyjából 800 millió olajfát művelhetnek a világon. Kalifornia az egyetlen állam, ahol kereskedelmi célból növesztenek olajfákat. Az termésnek több mint 90%-át olívaolaj készítésére használják.
Az olajfa örökzöld fának számít. Ezek a fák több mint 2000 évig is élhetnek. Általában 20-40 láb magasak, 4 és 8 éves koruk között kezd rajtuk teremni a gyümölcs. Amikor virágzik, kis fehér virágok jelennek meg rajta, melyeknek csodálatos illata van.
Egy ferences szerzetes ültette el az első olajfát Kaliforniában 1769-ben, egy ferences missziónál, San Diegóban. Emiatt a Kaliforniában termelt olívát ˝misszió olívának˝ nevezik. Az összes olíva fajta közül ez a legalkalmasabb az olívaolaj készítéséhez.
Az olívabogyók nem ehetők eredeti állapotukban, akár zölden akár éretten. Először le kell kezelni őket lúggal és/vagy sós vízben kell pácolni vagy esetleg száraz sóban, csak ezután lehet őket megenni. A bogyóknak nagyjából 20%-a az olaj. Az olívabogyókat muszáj feldolgozni a keserű glikozid oleuropein eltávolítására, ezután már ehetők, tehát általában először lúggal lekezelik majd pácolják.
A görög olívabogyókat azonban nem kezelik lúggal. Ezeknek erősebb íze van mert csak száraz sóban csomagolják, vagy sós vízben pácolják 6-12 hónapig (ilyenkor a tejsavas erjedés folyamatán mennek keresztül), és végül friss lúggal csomagolják.
A spanyol zöld olívabogyókat még a megérésük előtt leszedik, majd lúggal kezelik és sós vízbe helyezik, ahol elkezdenek erjedni.
A kaliforniai olívabogyókat azért kezelik, hogy beállítsák a színt, majd ezt is lúggal kezelik és azonnal sós vízben csomagolják el, sterilizálják. Ezek nem mennek keresztül az erjedési folyamaton, és a sterilizálás megfőzi őket. Az erjedés hiánya és a sterilizálás közbeni főzés keverékének eredménye egy egyhangú, unalmas olívabogyó.
Még annyit, hogy tíz közepes méretű fekete olívabogyóban 50 kalória és 4 gramm zsír található. Ez fontos, nemde?
Az olívabogyó – története és termelése
Az olívabogyó – története és termelése
Tudtad, hogy 35 különböző fajta olívabogyó létezik? Gondolkoztál már valaha azon, hogy mi okozza azt, hogy egyes olívák zöldek, mások pedig feketék?
Az olajfa története egészen a kora ókorra nyúlik vissza, mind a bibliai és a klasszikus iratokban említik. Ezekben a korai iratokban az olívaolajra úgy hivatkoznak, mint a jóság és tisztaság jelképe, a fa pedig a békét és boldogságot képviseli. Az ókorban az olajat szent lámpásokban égették a templomokban az olimpiai játékok alatt, a győztest pedig a leveleivel koronázták meg.
Az olívát már az egészen az őskor óta termesztik Kisázsiában. Az olívát ma kereskedelmileg Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Tunéziában, Marokkóban, Törökországban, Portugáliában, Kínában, Chilében, Peruban, Brazíliában, Mexikóban, Angolában, Dél-Afrikában, Uruguayban, Afganisztánban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kaliforniában termelik. (Ne mondd végig egy szuszra!)
A mediterrán területeken termelik az össztermés 93%-át. Jelenleg nagyjából 800 millió olajfát művelhetnek a világon. Kalifornia az egyetlen állam, ahol kereskedelmi célból növesztenek olajfákat. Az termésnek több mint 90%-át olívaolaj készítésére használják.
Az olajfa örökzöld fának számít. Ezek a fák több mint 2000 évig is élhetnek. Általában 20-40 láb magasak, 4 és 8 éves koruk között kezd rajtuk teremni a gyümölcs. Amikor virágzik, kis fehér virágok jelennek meg rajta, melyeknek csodálatos illata van.
Egy ferences szerzetes ültette el az első olajfát Kaliforniában 1769-ben, egy ferences missziónál, San Diegóban. Emiatt a Kaliforniában termelt olívát ˝misszió olívának˝ nevezik. Az összes olíva fajta közül ez a legalkalmasabb az olívaolaj készítéséhez.
Az olívabogyók nem ehetők eredeti állapotukban, akár zölden akár éretten. Először le kell kezelni őket lúggal és/vagy sós vízben kell pácolni vagy esetleg száraz sóban, csak ezután lehet őket megenni. A bogyóknak nagyjából 20%-a az olaj. Az olívabogyókat muszáj feldolgozni a keserű glikozid oleuropein eltávolítására, ezután már ehetők, tehát általában először lúggal lekezelik majd pácolják.
A görög olívabogyókat azonban nem kezelik lúggal. Ezeknek erősebb íze van mert csak száraz sóban csomagolják, vagy sós vízben pácolják 6-12 hónapig (ilyenkor a tejsavas erjedés folyamatán mennek keresztül), és végül friss lúggal csomagolják.
A spanyol zöld olívabogyókat még a megérésük előtt leszedik, majd lúggal kezelik és sós vízbe helyezik, ahol elkezdenek erjedni.
A kaliforniai olívabogyókat azért kezelik, hogy beállítsák a színt, majd ezt is lúggal kezelik és azonnal sós vízben csomagolják el, sterilizálják. Ezek nem mennek keresztül az erjedési folyamaton, és a sterilizálás megfőzi őket. Az erjedés hiánya és a sterilizálás közbeni főzés keverékének eredménye egy egyhangú, unalmas olívabogyó.
Még annyit, hogy tíz közepes méretű fekete olívabogyóban 50 kalória és 4 gramm zsír található. Ez fontos, nemde?
Az olívabogyó – története és termelése
Comments
More posts