Arany János emlékkiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban. Mintegy száz kortárs költő kéziratos verse is megtekinthető a péntektől nyíló „Más csak levelenként kapja a borostyánt” Kincsek, kultusz, hatástörténet című kiállításon.
A Magyar Nemzeti Könyvtár elsőként nyit a fővárosban – s talán az országban is – az idei bicentenáriumi emlékévben nagyszabású, rangos Arany János emlékkiállítást.
A kiállítás, alcíméből adódóan is, hármas pillérre támaszkodik: egyrészt az OSZK-ban őrzött, felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra, első kiadásokra, levelekre és egyéb hagyatékokra alapozva kívánja láthatóvá tenni ezen kincseket, másrészt végigköveti a jó értelemben vett irodalmi, művészet- és művelődéstörténeti Arany-kultusz alakulását s annak legfontosabb stációit.
Nem utolsó sorban viszont nem elégszik meg ennyivel, a méltó megemlékezéshez ugyanis nem csupán a mindenkori olvasói, befogadói és professzionális hatástörténetet tartja szem előtt, de Aranynak a mai költőgenerációkra tett erőteljes hatását, megkerülhetetlen szerepét is, amint a mai költőutódok véleményét is tükrözni igyekezve azok most született friss verskéziratait is bevonja a tárlatba.
Mindez élővé teszi a kiállítást, amint nem pusztán egy lezárt, befejezett és távolról csodálandó életművet feltételez, de olyat inkább, amelynek csodálatos darabjai észrevétlenül is helyt kaptak mindennapjainkban, látens módon is beszivárogtak köztudatunkba, s gyermekkorunktól gazdagították anyanyelvünket.
A kiállítás így azt a képletes egységet is érzékeltetni kívánja, amit a költőóriás vitt véghez összegző módon, szinkron és diakrón értelemben is, a magyar irodalomban. „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” – írta róla ismert irodalomtörténetében Szerb Antal. Ami érték volt a 19. századot megelőzően irodalmunkban, azt a legjobb módon, egyszerre hazai és európai igényességgel szintetizálta, s ugyanakkor minden későbbinek új irányt és mértéket szabott. Krúdy ismert sorai szerint „Ez a férfi típus volt az, amely Magyarországot fenntartotta, téli sarat elbíró csizmábanviselte el a megpróbáltatásokat, zsoltáros hittel bízott a jövendőben, és halk rajongással gondolt a nemzetiideálokra. Ez az embertípus őrizte meg helyét a földrészen a kő szilárdságával, a só nehézségével és a tölgyfaéletkorával.”
Az OSZK kiállításának egyik központi szimbóluma ezért a tölgy. Nem csupán a költő kedves fájaként, s az életútban is kiemelten hangsúlyos költészeti elemként, hanem afféle csodálatos erőforrásként is, amelynek erős ágai igazi tartópillérek, a magyar nyelv varázslatos, óvó és teremtő erejének a szimbóluma, ugyanakkor mindmáig új és újabb hajtásokat hozó, élő organizmus.
A 200. évforduló alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár felhívást tett közzé, amelyben 200 ma élő és alkotó kortárs költő Arany-reflexióit, ún. hommage-verseit, parafrázisait, tematikus megverseléseit igyekezett kéziratos formában megszerezni az utókor részére. Az OSZK felhívására mintegy 100 költő jelzett vissza határon innen s túlról, s küldött egy általunk előzetesen megküldött egységes, speciális papírra autográf kéziratot. A kiállításon látható kéziratos verseknek mintegy a fel 2017 nyarán, az Ünnepi Könyvhétre önálló kötetben is megjelenik. Arany költészeti hatása a 19. századtól kezdve a 20. és 21. századokban így válik végig követhetővé, így lesz összegzőből forrássá, nyelvünk, irodalmunk erős tölgyfájának legfrissebb hajtásai felé irányt mutató.
Az OSZK-ba látogatóknak a tárlathoz kötődően az emlékév folyamán számos olyan programban lehet részük, amihez ez a most nyíló kiállítás csupán kezdet, afféle központi elem, jó alkalom az összegzésre, összevetésre és főhajtásra. A kiállítást fontos könyvkiadási program (ezen belül bilingvis katalógus, hasonmás kiadás és tanulmánykötet), országos szavalóverseny, tudományos ülésszak, rendhagyó magyar-órák és tárlatvezetések kísérik, s már a megnyitástól kezdve értékes múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik, interaktív elemek színesítik.
Kurátorok: Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna és Borbély Mónika irodalomtörténészek;
A kiállítást szervezte, koordinálta: OSZK Tudományos igazgatóság – Dr. Boka László, irodalomtörténész, igazgató;
Ünnepélyes megnyitó: 2017. április 28, péntek 11.00 órakor.
A kiállítás az OSZK nyitvatartási idejében keddtől szombatig 10 és 19 óra között látogatható.
Arany János emlékkiállítás
Arany János emlékkiállítás
Arany János emlékkiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban. Mintegy száz kortárs költő kéziratos verse is megtekinthető a péntektől nyíló „Más csak levelenként kapja a borostyánt” Kincsek, kultusz, hatástörténet című kiállításon.
A Magyar Nemzeti Könyvtár elsőként nyit a fővárosban – s talán az országban is – az idei bicentenáriumi emlékévben nagyszabású, rangos Arany János emlékkiállítást.
A kiállítás, alcíméből adódóan is, hármas pillérre támaszkodik: egyrészt az OSZK-ban őrzött, felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra, első kiadásokra, levelekre és egyéb hagyatékokra alapozva kívánja láthatóvá tenni ezen kincseket, másrészt végigköveti a jó értelemben vett irodalmi, művészet- és művelődéstörténeti Arany-kultusz alakulását s annak legfontosabb stációit.
Nem utolsó sorban viszont nem elégszik meg ennyivel, a méltó megemlékezéshez ugyanis nem csupán a mindenkori olvasói, befogadói és professzionális hatástörténetet tartja szem előtt, de Aranynak a mai költőgenerációkra tett erőteljes hatását, megkerülhetetlen szerepét is, amint a mai költőutódok véleményét is tükrözni igyekezve azok most született friss verskéziratait is bevonja a tárlatba.
Mindez élővé teszi a kiállítást, amint nem pusztán egy lezárt, befejezett és távolról csodálandó életművet feltételez, de olyat inkább, amelynek csodálatos darabjai észrevétlenül is helyt kaptak mindennapjainkban, látens módon is beszivárogtak köztudatunkba, s gyermekkorunktól gazdagították anyanyelvünket.
A kiállítás így azt a képletes egységet is érzékeltetni kívánja, amit a költőóriás vitt véghez összegző módon, szinkron és diakrón értelemben is, a magyar irodalomban. „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” – írta róla ismert irodalomtörténetében Szerb Antal. Ami érték volt a 19. századot megelőzően irodalmunkban, azt a legjobb módon, egyszerre hazai és európai igényességgel szintetizálta, s ugyanakkor minden későbbinek új irányt és mértéket szabott. Krúdy ismert sorai szerint „Ez a férfi típus volt az, amely Magyarországot fenntartotta, téli sarat elbíró csizmában viselte el a megpróbáltatásokat, zsoltáros hittel bízott a jövendőben, és halk rajongással gondolt a nemzeti ideálokra. Ez az embertípus őrizte meg helyét a földrészen a kő szilárdságával, a só nehézségével és a tölgyfa életkorával.”
Az OSZK kiállításának egyik központi szimbóluma ezért a tölgy. Nem csupán a költő kedves fájaként, s az életútban is kiemelten hangsúlyos költészeti elemként, hanem afféle csodálatos erőforrásként is, amelynek erős ágai igazi tartópillérek, a magyar nyelv varázslatos, óvó és teremtő erejének a szimbóluma, ugyanakkor mindmáig új és újabb hajtásokat hozó, élő organizmus.
A 200. évforduló alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár felhívást tett közzé, amelyben 200 ma élő és alkotó kortárs költő Arany-reflexióit, ún. hommage-verseit, parafrázisait, tematikus megverseléseit igyekezett kéziratos formában megszerezni az utókor részére. Az OSZK felhívására mintegy 100 költő jelzett vissza határon innen s túlról, s küldött egy általunk előzetesen megküldött egységes, speciális papírra autográf kéziratot. A kiállításon látható kéziratos verseknek mintegy a fel 2017 nyarán, az Ünnepi Könyvhétre önálló kötetben is megjelenik. Arany költészeti hatása a 19. századtól kezdve a 20. és 21. századokban így válik végig követhetővé, így lesz összegzőből forrássá, nyelvünk, irodalmunk erős tölgyfájának legfrissebb hajtásai felé irányt mutató.
Az OSZK-ba látogatóknak a tárlathoz kötődően az emlékév folyamán számos olyan programban lehet részük, amihez ez a most nyíló kiállítás csupán kezdet, afféle központi elem, jó alkalom az összegzésre, összevetésre és főhajtásra. A kiállítást fontos könyvkiadási program (ezen belül bilingvis katalógus, hasonmás kiadás és tanulmánykötet), országos szavalóverseny, tudományos ülésszak, rendhagyó magyar-órák és tárlatvezetések kísérik, s már a megnyitástól kezdve értékes múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik, interaktív elemek színesítik.
Kurátorok: Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna és Borbély Mónika irodalomtörténészek;
A kiállítást szervezte, koordinálta: OSZK Tudományos igazgatóság – Dr. Boka László, irodalomtörténész, igazgató;
Ünnepélyes megnyitó: 2017. április 28, péntek 11.00 órakor.
A kiállítás az OSZK nyitvatartási idejében keddtől szombatig 10 és 19 óra között látogatható.
Kép: Barabás Miklós litográfiája
Arany János emlékkiállítás
Comments
More posts