Ady Endre temetése kereken száz éve volt január végén. A temetés ideje szimbolikus, akkortájt a költő földi útjával párhuzamosan sok minden ért véget.
A monarchiának lett vége. A Trianon előtti Magyarországnak a világháborúval együtt lett vége.
Az őszirózsás forradalom a vége felé ért. Halála után pár hónappal jött a Tanács (=szovjet)köztársaság 133 napja. Távlatokat nyitó történelmi folyamatok reményének lett vége.
Az ideológiák összevisszaságában a magyar elme kicsit megzavarodott. Császárt szeretni? Miniszterelnököt szeretni? Népbiztost szeretni?
Inkább kell olvasni Ady újságíróként írt megjelenéseit. Ady a valóságot szemlélve, a tollat forgatva ‘nem bánt kesztyűs kézzel’. Az együtt létezésről, emberekről, hatalomról, a pénz természetéről szigorúan írt. Évszázados távlatból nézve éles meglátásai voltak, amelyek megállják a helyüket ma is, sőt iránymutatók.
Lehet, hogy költészete irányváltásaiban és jellemzőiben változatos képet mutat, de publicisztikája szilárdan maradt aktuális mára is. Ezt az oldalát kevésbé ismerjük, lelkünk rajta.
Ady könnyebben megfogható verselését kitűnő gondolattal aktualizálta a 24.hu. Száz versét száz ember mondta el. Olyanok, akik mind ismert személyek, de más-más okból tettek szert hírnévre.
Mácsai Pál színész-igazgató, Fluor Tomi partyarc, L. Simon László politikus, Dobó Kata színművész, Nagy Feró frontember, Parti Nagy Lajos író és a többi csupa polaritásos ember egy-egy Ady verset szaval el.
Ady temetése tömegeket megmozgató esemény volt, érte a nép szobrot is hajlandó volt mászni. A nemzeti múzeumi ravatal után rengetegen kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti református temetésig.
Ezek sosem látott felvételek a Magyar Nemzeti Filmarchívum anyagából.
Ady életműve sokarcú, Ady ma is modern. Neve és munkássága nem maradhatott ki az elmúlt száz évben abból a harcból, amelyik a nagy költőket saját céljai eléréséhez igyekezett kisajátítani magának vagy éppen letaszítani a Parnasszusról.
Ezek a törekvések mind lepattannak róla, mert Ady nem volt perc-emberke. Száz éve bizonyítja azoknak, akik azok. Ady Endre halálának centenáriumán itt Vajna Andrást temettek.
Ady Endre temetése
Ady Endre temetése
Ady Endre temetése kereken száz éve volt január végén. A temetés ideje szimbolikus, akkortájt a költő földi útjával párhuzamosan sok minden ért véget.
A monarchiának lett vége. A Trianon előtti Magyarországnak a világháborúval együtt lett vége.
Az őszirózsás forradalom a vége felé ért. Halála után pár hónappal jött a Tanács (=szovjet)köztársaság 133 napja. Távlatokat nyitó történelmi folyamatok reményének lett vége.
Az ideológiák összevisszaságában a magyar elme kicsit megzavarodott. Császárt szeretni? Miniszterelnököt szeretni? Népbiztost szeretni?
Inkább kell olvasni Ady újságíróként írt megjelenéseit. Ady a valóságot szemlélve, a tollat forgatva ‘nem bánt kesztyűs kézzel’. Az együtt létezésről, emberekről, hatalomról, a pénz természetéről szigorúan írt. Évszázados távlatból nézve éles meglátásai voltak, amelyek megállják a helyüket ma is, sőt iránymutatók.
Lehet, hogy költészete irányváltásaiban és jellemzőiben változatos képet mutat, de publicisztikája szilárdan maradt aktuális mára is. Ezt az oldalát kevésbé ismerjük, lelkünk rajta.
Ady könnyebben megfogható verselését kitűnő gondolattal aktualizálta a 24.hu. Száz versét száz ember mondta el. Olyanok, akik mind ismert személyek, de más-más okból tettek szert hírnévre.
Mácsai Pál színész-igazgató, Fluor Tomi partyarc, L. Simon László politikus, Dobó Kata színművész, Nagy Feró frontember, Parti Nagy Lajos író és a többi csupa polaritásos ember egy-egy Ady verset szaval el.
Legyen itt mementónak a fent említett író által előadott ‘A perc-emberkék után’ című költemény.
Ha a vers mélyebb előadása tart érdeklődésre számot, Bujtor István örökítette meg azt szavaival.
Ady temetése tömegeket megmozgató esemény volt, érte a nép szobrot is hajlandó volt mászni. A nemzeti múzeumi ravatal után rengetegen kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti református temetésig.
Ezek sosem látott felvételek a Magyar Nemzeti Filmarchívum anyagából.
Ady életműve sokarcú, Ady ma is modern. Neve és munkássága nem maradhatott ki az elmúlt száz évben abból a harcból, amelyik a nagy költőket saját céljai eléréséhez igyekezett kisajátítani magának vagy éppen letaszítani a Parnasszusról.
Ezek a törekvések mind lepattannak róla, mert Ady nem volt perc-emberke. Száz éve bizonyítja azoknak, akik azok. Ady Endre halálának centenáriumán itt Vajna Andrást temettek.
www.24.hu/kultura
Ady Endre temetése
Comments
More posts