A világ legszebb története DVD korongon második kiadását élte meg idén. A film 1965-ben jelent meg.
Az első magyar hangú változatot 2014-ben saját borítótervvel adta ki a Fantasy Film Kft., 2019-ben az Etalon Film jelentette meg a borítóján egy freskóigényű filmkivágással. Az amerikai film 1965-ben jelent meg, itthon nem kapkodták el a dolgot. A történethez illően 4 óra 20 perces monumentális hosszban forgatták le.
A bemutatón egy 3 óra 45 perces vágott verziót vetítettek, a DVD-re egy 199 perces változat került, és létezik egy 141 perces kiadása is. A film eseményeinek elsorolása helyett néhány hozzá kapcsolódó tényt mutatunk be.
A filmet 1966-ban 5 Oscar-díjra jelölték, a szuggesztív témának megfelelően a Legjobb filmlátvány, Legjobb jelmez, Legjobb vizuális effektusok és így a Legjobb operatőr sőt a Legjobb filmzene kategóriában.
Egyik díjat sem nyerte el. [A Doktor Zsivágó és A muzsika hangja elsöprő kasszasikerek ellenében veszített.]
A világ legszebb története a weboldalra a Karácsony okán került fel
Kétezer éve, egy ilyen téli napforduló éjszakáján csillagként Betlehemben született meg a József nevű ács és felesége Mária gyermekeként Jézus. Amikor leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a fényesség ideje. Nem véletlen a csillagászat és a csillag megjelenésének kapcsolata. A tudománynál nemegyszer a hit sokkal erősebb.
A filmkészítés során a szereplő válogatás [magyarul casting] elsőrendű fontosságot kap. Egészen meglepő, hogy egy akkor 35 éves svéd színész, Max von Sydow kapta a főszerepet. Ma már másfélszáznál több filmmel a háta mögött a filmművészet egyik nagy öregje. Jézus szerepe előtt csak a Hetedik pecsét c. filmmel tett szert hírnévre.
Az utóbbi filmben a főhős nem kisebb sakkpartnerrel ül le egy asztalhoz, mint a Kérlelhetetlen Kaszással. Ingmar Bergmann rendezőként ekkor fedezte fel magának Max von Sydow filmszínészt.
A világ legszebb történetét feldolgozó filmbeli szereposztáshoz tartozik, hogy ’Kojak’ játszhatta el Quintus Pontius Pilátust, Martin Landau pedig Kajafást.
Az akkor ügyeletes filmóriás Charlton Heston csak Keresztelő Szent János megformálására volt elég jó, pedig neki is igencsak kék szeme volt. May von Sydow ilyen szemmel igen szuggesztív Jézusként. Sok más Jézus-filmet rendezőnek is kellett a kék szem a közelképek meggyőzőbb erejéhez. Így volt ez az 1961-es Királyok királya filmben Jeffrey Hunter színész, vagy az 1977-es Zeffirelli rendezte filmben Robert Powell színész esetében, vagy 1973-ból a szabadelvű hippi korszak ihlette Jézus Krisztus szupersztár filmben Ted Neeley színésznél.
Ne feledjük a Monthy Python által 1979-ben készített Brian élete című filmben Kenneth Colley alakítását sem.
A filmek hossza mintha csak vetélkedne egymással. A Királyok királya is 2 ¾ óra, A világ legszebb története 3 ¾ óra, a pálmát mégis Franco Zeffirelli rendezésében a Názáreti Jézus film viszi el több, mint 6 óra hosszúra vágva.
Több részes mini-sorozat lett belőle, hogy a nézőnek ne együltő helyében kelljen végignézni a történetet.
Fenti feldolgozások tisztelettel és kellő alázattal nyúlnak a témához, ebben Pier Paolo Pasolini 1964-es Máté evangéliuma filmje a legautentikusabb. A forgatását még pápai áldás is kísérte 1964-ben.
Volt több ezzel ellentétes megközelítésű feldolgozás is.
Martin Scorsese rendező verziója Nikosz Kazantzakisz regényét vitte a Vatikán által kiátkozott filmre, a cím sokatmondó: Jézus utolsó megkísértése (ami sikerült is).
Nem kevesebb port vert fel 2004-ből Mel Gibson rendezésében A passió, ahol főmotívum a fizikai fájdalom és kínoztatás, igencsak távol kerülve attól a magasztos és nemes szenvedéstől, amit Jézus az emberekért kiállt.
A világ legszebb története film eredeti címe The Greatest Story Ever Told. A ‘valaha elmesélt legnagyszerűbb történet’ inkább fedi a mondandót és a fiktív jelleget, a küldetés-kibontakozás-elárulás-elítélés-kivégzés történet messze nem a világ legszebbike, mégha a magyarok a fordításnál ezen filmcím mellett döntöttek is.
Éppen az emberek jellemző tulajdonságai miatt Megváltóként elbukott Jézus tanítása a szeretet, a megbékélés és a kiengesztelődés jegyében mindmáig és különösen Karácsonykor kiemelten fontos gondolatkör.
A filmet megnézni hőn ajánlott foglalatosság ilyenkor, elkél – és nem csak ilyentájt – némi spirituális purgálás.
A világ legszebb története
A világ legszebb története
A világ legszebb története DVD korongon második kiadását élte meg idén. A film 1965-ben jelent meg.
Az első magyar hangú változatot 2014-ben saját borítótervvel adta ki a Fantasy Film Kft., 2019-ben az Etalon Film jelentette meg a borítóján egy freskóigényű filmkivágással. Az amerikai film 1965-ben jelent meg, itthon nem kapkodták el a dolgot. A történethez illően 4 óra 20 perces monumentális hosszban forgatták le.
A bemutatón egy 3 óra 45 perces vágott verziót vetítettek, a DVD-re egy 199 perces változat került, és létezik egy 141 perces kiadása is. A film eseményeinek elsorolása helyett néhány hozzá kapcsolódó tényt mutatunk be.
A filmet 1966-ban 5 Oscar-díjra jelölték, a szuggesztív témának megfelelően a Legjobb filmlátvány, Legjobb jelmez, Legjobb vizuális effektusok és így a Legjobb operatőr sőt a Legjobb filmzene kategóriában.
Egyik díjat sem nyerte el. [A Doktor Zsivágó és A muzsika hangja elsöprő kasszasikerek ellenében veszített.]
A világ legszebb története a weboldalra a Karácsony okán került fel
Kétezer éve, egy ilyen téli napforduló éjszakáján csillagként Betlehemben született meg a József nevű ács és felesége Mária gyermekeként Jézus. Amikor leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a fényesség ideje. Nem véletlen a csillagászat és a csillag megjelenésének kapcsolata. A tudománynál nemegyszer a hit sokkal erősebb.
A filmkészítés során a szereplő válogatás [magyarul casting] elsőrendű fontosságot kap. Egészen meglepő, hogy egy akkor 35 éves svéd színész, Max von Sydow kapta a főszerepet. Ma már másfélszáznál több filmmel a háta mögött a filmművészet egyik nagy öregje. Jézus szerepe előtt csak a Hetedik pecsét c. filmmel tett szert hírnévre.
Az utóbbi filmben a főhős nem kisebb sakkpartnerrel ül le egy asztalhoz, mint a Kérlelhetetlen Kaszással. Ingmar Bergmann rendezőként ekkor fedezte fel magának Max von Sydow filmszínészt.
A világ legszebb történetét feldolgozó filmbeli szereposztáshoz tartozik, hogy ’Kojak’ játszhatta el Quintus Pontius Pilátust, Martin Landau pedig Kajafást.
Az akkor ügyeletes filmóriás Charlton Heston csak Keresztelő Szent János megformálására volt elég jó, pedig neki is igencsak kék szeme volt. May von Sydow ilyen szemmel igen szuggesztív Jézusként. Sok más Jézus-filmet rendezőnek is kellett a kék szem a közelképek meggyőzőbb erejéhez. Így volt ez az 1961-es Királyok királya filmben Jeffrey Hunter színész, vagy az 1977-es Zeffirelli rendezte filmben Robert Powell színész esetében, vagy 1973-ból a szabadelvű hippi korszak ihlette Jézus Krisztus szupersztár filmben Ted Neeley színésznél.
Ne feledjük a Monthy Python által 1979-ben készített Brian élete című filmben Kenneth Colley alakítását sem.
A filmek hossza mintha csak vetélkedne egymással. A Királyok királya is 2 ¾ óra, A világ legszebb története 3 ¾ óra, a pálmát mégis Franco Zeffirelli rendezésében a Názáreti Jézus film viszi el több, mint 6 óra hosszúra vágva.
Több részes mini-sorozat lett belőle, hogy a nézőnek ne együltő helyében kelljen végignézni a történetet.
Fenti feldolgozások tisztelettel és kellő alázattal nyúlnak a témához, ebben Pier Paolo Pasolini 1964-es Máté evangéliuma filmje a legautentikusabb. A forgatását még pápai áldás is kísérte 1964-ben.
Volt több ezzel ellentétes megközelítésű feldolgozás is.
Martin Scorsese rendező verziója Nikosz Kazantzakisz regényét vitte a Vatikán által kiátkozott filmre, a cím sokatmondó: Jézus utolsó megkísértése (ami sikerült is).
Nem kevesebb port vert fel 2004-ből Mel Gibson rendezésében A passió, ahol főmotívum a fizikai fájdalom és kínoztatás, igencsak távol kerülve attól a magasztos és nemes szenvedéstől, amit Jézus az emberekért kiállt.
A világ legszebb története film eredeti címe The Greatest Story Ever Told. A ‘valaha elmesélt legnagyszerűbb történet’ inkább fedi a mondandót és a fiktív jelleget, a küldetés-kibontakozás-elárulás-elítélés-kivégzés történet messze nem a világ legszebbike, mégha a magyarok a fordításnál ezen filmcím mellett döntöttek is.
Éppen az emberek jellemző tulajdonságai miatt Megváltóként elbukott Jézus tanítása a szeretet, a megbékélés és a kiengesztelődés jegyében mindmáig és különösen Karácsonykor kiemelten fontos gondolatkör.
A filmet megnézni hőn ajánlott foglalatosság ilyenkor, elkél – és nem csak ilyentájt – némi spirituális purgálás.
www.keresztenyfilmek.hu
A világ legszebb története
Comments
More posts