J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco könyvével a szerző a tisztességes gondolkodásba csökötten beleragadt olvasóknak visz be egy gyomrost. Akiknél van erkölcsiség [magyarul morál] és jól nevelt állampolgárként nem támadnak embertársaikra sem szóval, sem tettel. Nemhogy fegyverrel. Pedig a békés felszín alatt ott az alvilág.
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco műve nem lett népszerű.
Európában azért nem, mert a dokumentum regény egy eltérő mentalitású Amerikáról szól. Semmi fikció, semmi kitaláció. Az USA-ban sem lett népszerű, mert ez egy dokumentum regény és tükröt tart a lakosai elé. Semmi fikció, semmi kitaláció.
Az író szerint a maffia kör, ahová tehetségével képes volt beférkőzni, mérgében-szégyenében viszont végig elolvasta.
Szakmai továbbképzésért? Buktatók kikerüléséért?
Talán.
Volt egy elszánt ember, aki saját ötlete nyomán elérte, hogy ne csak egy füles erejéig, hanem hosszabb időre épüljön be egy zárt – az író saját jellemzése szerint – paranoiás szervezetbe. Szándéka szerint és – amire fel is esküdött – a népe érdekében küzdött az igazságért, mindvégig betartva a jog kötelmeit. Gyilkosságban nem vehetett részt még közvetett formában sem.
Az USA-ba kivándorolt olaszok nemcsak a konyhaművészetet, hanem mást is elvittek a tengerentúlra. Azt a mételyt, amelyik felfalja egy céltudatos, törekvő nemzet jövőjét, a hitet a rendben és a jóban. Nagy szavaknak tűnnek, de minden fegyveres testület (rendőr és katona) ezért szegődik el a szolgálatba. Hogy megvédje azt a keretet, amelyik egy társadalmat összetart.
Ennyi fellengzősség után a könyvről annyit,
hogy szikár beszámoló egy évekig őrlődő emberről, akinek állandóan résen kell lenni. Aki jót akar és (szinte) mindent feláldoz ezért. Korábban (a 70-es évekről van szó) ismeretlen FBI gyakorlat volt hosszabban beépülve tevékenykedni az alvilágban. Részben azért, mert előbb-utóbb mindenki kompromittálódott. Az alvilágban ez egyet jelentett a halállal.
Az ügynök nem mérlegelt, kamikaze stílusban szállt be a küzdelembe.
Küldetése az elején pár hónapra szólt, de ezalatt szinte semmire nem jutott. Volt egy felépített háttértörténete (mai szóval legendája), plusz az olasz származása és mellé az FBI, vagyis az USA gyengén csordogáló anyagi támogatása. Semmi más.
Az író szerint a maffia egy unalmas dolog.
Minden benne lévő ember gondolata akörül forog, hogy lehet bármiből akármennyi pénzt csinálni. 10 dollár sem megvetendő. Betörés, rablás, csempészet, orgazdaság, uzsorakamat, védelmi pénzek szedése, lányfuttatás és így tovább. Amíg elenyésző volt addig nem volt érdekes, de amikor intézményes lett, akkor a képbe bejött a drogkereskedelem is.
A maffia félkatonai szervezésű és egy elég hegyes döntési piramis felépítésű. Aki látta a Keresztapa filmet, egészen jó képet kaphatott róla. Francis F. Coppola rendezőként a filmforgatás során gyakran súrlódott a maffia szervezetével. Azok borzasztóan kíváncsiak voltak, mi kerül be a filmbe. Helyesebben folyamatosan törekedtek arra, hogy mi NE kerüljön bele.
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco könyve egy látlelet.
Hogyan sző át egész társadalmat – és főleg választott tisztségviselői által a döntéshozók személyes életét – a korrupció*, a haszonszerzés és a mohóság, a pénz kísértő volta.
A maffia saját magát Cosa Nostra (A Mi Ügyünk) névvel illeti. Márpedig nem csak az övék, hanem egy egész ország ügye.
Az ország ügye az kell legyen, hogy azt visszaszorítsa.
Meglátásuk szerint a maffia tagok magukat törvények felettinek tartják. Beteges pénzéhségük meg a belső, egymás közti kegyetlenség és marakodás minden maffia embernek lassacskán kikezdi a józan ítélőképességét.
Donnie Brasco soha nem bukott le. Pár hónapból fél év, fél évből egy év, majd még egy és a végére hat(!). Kétgyermekes apaként nejét és lányait ezalatt alig látta. Megszállottan gyűjtötte a belső információkat. Méghozzá úgy, hogy egy leendő bírósági tárgyaláson perdöntő bizonyítékok lehessenek. Soha semmit nem jegyezhetett fel, az akkori technika szintje a hangfelvétel készítést szinte lehetetlenné tette (az elérhető ormótlan cuccokkal nem mikrofonozhatta be magát, stb.).
Az újságok hősként ünneplik, közben az átvert Cosa Nostra nemes egyszerűséggel félmillió dollár vérdíjat tűz ki a fejére. Az addig rettegett maffia becsülete és szervezete egy övön aluli ütést kapott. Volt egy ember, aki 6 éven át járatta velük a bolondját… Csak a bírósági tárgyalások tartottak 6 évig. 100 ember – köztük több befolyásos maffiavezér – került rács mögé.
A könyv rá 20 évre jelent meg és további 20 év után magyarul. Ennek is már közel 20 éve. Változott-e közben a világ?
Ugyanezen világról kaphatunk másik keresztmetszetet Charles Brandt THE IRISHMAN könyvéből. Mindkét könyvet megfilmesítették, mindkét filmben szerepel Al Pacino. Donnie Brasco szerepének megformálására Johnny Depp vállalkozott.
Illusztrációnak lesifotós kép (balról Donie Brasco és a vele legtöbbet együtt dolgozó ’Lefty’ becenevű bandatag).
______________________________________
* Hofi Géza válasza arra a kérdésre, hogy ’Mi a korrupció?’: hát az, amiből kimaradsz.
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco könyvével a szerző a tisztességes gondolkodásba csökötten beleragadt olvasóknak visz be egy gyomrost. Akiknél van erkölcsiség [magyarul morál] és jól nevelt állampolgárként nem támadnak embertársaikra sem szóval, sem tettel. Nemhogy fegyverrel. Pedig a békés felszín alatt ott az alvilág.
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco műve nem lett népszerű.
Európában azért nem, mert a dokumentum regény egy eltérő mentalitású Amerikáról szól. Semmi fikció, semmi kitaláció. Az USA-ban sem lett népszerű, mert ez egy dokumentum regény és tükröt tart a lakosai elé. Semmi fikció, semmi kitaláció.
Az író szerint a maffia kör, ahová tehetségével képes volt beférkőzni, mérgében-szégyenében viszont végig elolvasta.
Szakmai továbbképzésért? Buktatók kikerüléséért?
Talán.
Volt egy elszánt ember, aki saját ötlete nyomán elérte, hogy ne csak egy füles erejéig, hanem hosszabb időre épüljön be egy zárt – az író saját jellemzése szerint – paranoiás szervezetbe. Szándéka szerint és – amire fel is esküdött – a népe érdekében küzdött az igazságért, mindvégig betartva a jog kötelmeit. Gyilkosságban nem vehetett részt még közvetett formában sem.
Az USA-ba kivándorolt olaszok nemcsak a konyhaművészetet, hanem mást is elvittek a tengerentúlra. Azt a mételyt, amelyik felfalja egy céltudatos, törekvő nemzet jövőjét, a hitet a rendben és a jóban. Nagy szavaknak tűnnek, de minden fegyveres testület (rendőr és katona) ezért szegődik el a szolgálatba. Hogy megvédje azt a keretet, amelyik egy társadalmat összetart.
Ennyi fellengzősség után a könyvről annyit,
hogy szikár beszámoló egy évekig őrlődő emberről, akinek állandóan résen kell lenni. Aki jót akar és (szinte) mindent feláldoz ezért. Korábban (a 70-es évekről van szó) ismeretlen FBI gyakorlat volt hosszabban beépülve tevékenykedni az alvilágban. Részben azért, mert előbb-utóbb mindenki kompromittálódott. Az alvilágban ez egyet jelentett a halállal.
Az ügynök nem mérlegelt, kamikaze stílusban szállt be a küzdelembe.
Küldetése az elején pár hónapra szólt, de ezalatt szinte semmire nem jutott. Volt egy felépített háttértörténete (mai szóval legendája), plusz az olasz származása és mellé az FBI, vagyis az USA gyengén csordogáló anyagi támogatása. Semmi más.
Az író szerint a maffia egy unalmas dolog.
Minden benne lévő ember gondolata akörül forog, hogy lehet bármiből akármennyi pénzt csinálni. 10 dollár sem megvetendő. Betörés, rablás, csempészet, orgazdaság, uzsorakamat, védelmi pénzek szedése, lányfuttatás és így tovább. Amíg elenyésző volt addig nem volt érdekes, de amikor intézményes lett, akkor a képbe bejött a drogkereskedelem is.
A maffia félkatonai szervezésű és egy elég hegyes döntési piramis felépítésű. Aki látta a Keresztapa filmet, egészen jó képet kaphatott róla. Francis F. Coppola rendezőként a filmforgatás során gyakran súrlódott a maffia szervezetével. Azok borzasztóan kíváncsiak voltak, mi kerül be a filmbe. Helyesebben folyamatosan törekedtek arra, hogy mi NE kerüljön bele.
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco könyve egy látlelet.
Hogyan sző át egész társadalmat – és főleg választott tisztségviselői által a döntéshozók személyes életét – a korrupció*, a haszonszerzés és a mohóság, a pénz kísértő volta.
A maffia saját magát Cosa Nostra (A Mi Ügyünk) névvel illeti. Márpedig nem csak az övék, hanem egy egész ország ügye.
Az ország ügye az kell legyen, hogy azt visszaszorítsa.
Meglátásuk szerint a maffia tagok magukat törvények felettinek tartják. Beteges pénzéhségük meg a belső, egymás közti kegyetlenség és marakodás minden maffia embernek lassacskán kikezdi a józan ítélőképességét.
Donnie Brasco soha nem bukott le. Pár hónapból fél év, fél évből egy év, majd még egy és a végére hat(!). Kétgyermekes apaként nejét és lányait ezalatt alig látta. Megszállottan gyűjtötte a belső információkat. Méghozzá úgy, hogy egy leendő bírósági tárgyaláson perdöntő bizonyítékok lehessenek. Soha semmit nem jegyezhetett fel, az akkori technika szintje a hangfelvétel készítést szinte lehetetlenné tette (az elérhető ormótlan cuccokkal nem mikrofonozhatta be magát, stb.).
Az újságok hősként ünneplik, közben az átvert Cosa Nostra nemes egyszerűséggel félmillió dollár vérdíjat tűz ki a fejére. Az addig rettegett maffia becsülete és szervezete egy övön aluli ütést kapott. Volt egy ember, aki 6 éven át járatta velük a bolondját… Csak a bírósági tárgyalások tartottak 6 évig. 100 ember – köztük több befolyásos maffiavezér – került rács mögé.
A könyv rá 20 évre jelent meg és további 20 év után magyarul. Ennek is már közel 20 éve. Változott-e közben a világ?
Ugyanezen világról kaphatunk másik keresztmetszetet Charles Brandt THE IRISHMAN könyvéből. Mindkét könyvet megfilmesítették, mindkét filmben szerepel Al Pacino. Donnie Brasco szerepének megformálására Johnny Depp vállalkozott.
Illusztrációnak lesifotós kép (balról Donie Brasco és a vele legtöbbet együtt dolgozó ’Lefty’ becenevű bandatag).
______________________________________
* Hofi Géza válasza arra a kérdésre, hogy ’Mi a korrupció?’: hát az, amiből kimaradsz.
J. Pistone Fedőneve Donnie Brasco
Comments
More posts