Ausztria és a Radetzky-induló kapcsolata nagyon különleges. A magyarul Radetzky-induló, az osztrákoknál Radetzky-Marsch néven ismert mű id. Johann Strauss által komponált, Joseph Wenzel Radetzky császári tábornagynak ajánlott induló.
Az 1848-as forradalom évében született idősebb Johann Strauss leghíresebb kompozíciója már régóta az ország nem hivatalos nemzeti himnuszának számít és
szükség esetén akár életet is menthet.
Josef Wenzel Radetzky von Radetz gróf valójában már régen elérte a nyugdíjkorhatárt, amikor 1848. július 25-én a custozzai csatában legyőzte a szárd sereget.
A cseh nemesi családból származó, számos kitüntetést kiérdemlő tábornagy ekkor már 81 éves volt. Győzelme pedig többet jelentett, mint az osztrák fennhatóság ideiglenes megőrzését Észak-Olaszországban: ismét fölénybe kerültek a bécsi reakciós erők, akik az 1848-as márciusi forradalom óta az egész soknemzetiségű államban felkelésekkel szembesültek és a lehető legkevésbé akartak engedni a liberális követeléseknek.
Radetzky diadalát ennek megfelelően ünnepelték meg.
1848. augusztus 31-én ünnepséget tartottak a bécsi Wasserglacis parkban, és idősebb Johann Strauss kapott megbízást arra, hogy egy zenei kompozícióval járuljon hozzá az ünnepséghez.
Az Op. 228-as Radetzky-induló elég nyilvánvalóan bizonyította, hogy Strauss egyértelműen a császárhoz hűséges polgárok és nemesek oldalára állt – ellentétben egyébként még híresebb fiával, aki a forradalmárokkal szimpatizált.
Az ősbemutató azonnali sikert aratott.
A művet kétszer kellett megismételni és a közönség állítólag mindkétszer lelkesen tapsolt. Erre a hatásra még ma is lehet számítani a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjén: 1946 óta hangzik el minden évben ráadásként a Radetzky-induló és a taps – hangosan és halkan a megfelelő helyeken! – és egyben büszke hagyománnyá vált.
A darab azonban a koncerttermen kívül is figyelemre méltó karriert futott be. Joseph Roth 1932-ben azonos című regényében irodalmi emlékművet állított az indulónak, az osztrák labdarúgó-válogatott hazai mérkőzései előtt rendszeresen a Radetzky-induló adja meg a hangulatot a stadionban, az elsősegélynyújtó tanfolyamokon pedig a szívmasszázs ütemeként ajánlják.
Az induló jellegzetes ritmusa, három anapesztus és egy jambus, az évek során számos szöveges aláfestést ihletett – a népnyelvi alkotásoktól („Amikor a mopsz / a kolbásszal / átugrik az ereszcsatornán”) a zöldségkonzervek reklámjáig („Igen a kukorica / a kukorica / a kukorica megérkezik”).
1899 óta a chilei Bernardo O Higgins Katonai Akadémia hivatalos indulója. A brit Királynő 1. sz. dragonyos gárdaezrede (1st The Queen’s Dragoon Guards) is a Radetzky-indulót választotta ezredindulónak.
A Bécsi Filharmonikusok koncertje cikkünk keletkezésének pillanatában is tart.
A koncert Franz Welser-Möst karmester vezényletével került sor a bécsi Musikverein-ban. Franz Welser-Möst különösen szoros és termékeny művészi együttműködést ápol a Bécsi Filharmonikusokkal. A rangos koncerteseményt 2011 és 2013 után immár harmadszor vezényli. A 2023-as újévi koncertet világszerte több mint 90 országban közvetítik, és több millió tévénéző fogja nézni.
Radetzky-induló
Radetzky-induló
Ausztria és a Radetzky-induló kapcsolata nagyon különleges. A magyarul Radetzky-induló, az osztrákoknál Radetzky-Marsch néven ismert mű id. Johann Strauss által komponált, Joseph Wenzel Radetzky császári tábornagynak ajánlott induló.
Az 1848-as forradalom évében született idősebb Johann Strauss leghíresebb kompozíciója már régóta az ország nem hivatalos nemzeti himnuszának számít és
szükség esetén akár életet is menthet.
Josef Wenzel Radetzky von Radetz gróf valójában már régen elérte a nyugdíjkorhatárt, amikor 1848. július 25-én a custozzai csatában legyőzte a szárd sereget.
A cseh nemesi családból származó, számos kitüntetést kiérdemlő tábornagy ekkor már 81 éves volt. Győzelme pedig többet jelentett, mint az osztrák fennhatóság ideiglenes megőrzését Észak-Olaszországban: ismét fölénybe kerültek a bécsi reakciós erők, akik az 1848-as márciusi forradalom óta az egész soknemzetiségű államban felkelésekkel szembesültek és a lehető legkevésbé akartak engedni a liberális követeléseknek.
Radetzky diadalát ennek megfelelően ünnepelték meg.
1848. augusztus 31-én ünnepséget tartottak a bécsi Wasserglacis parkban, és idősebb Johann Strauss kapott megbízást arra, hogy egy zenei kompozícióval járuljon hozzá az ünnepséghez.
Az Op. 228-as Radetzky-induló elég nyilvánvalóan bizonyította, hogy Strauss egyértelműen a császárhoz hűséges polgárok és nemesek oldalára állt – ellentétben egyébként még híresebb fiával, aki a forradalmárokkal szimpatizált.
Az ősbemutató azonnali sikert aratott.
A művet kétszer kellett megismételni és a közönség állítólag mindkétszer lelkesen tapsolt. Erre a hatásra még ma is lehet számítani a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjén: 1946 óta hangzik el minden évben ráadásként a Radetzky-induló és a taps – hangosan és halkan a megfelelő helyeken! – és egyben büszke hagyománnyá vált.
A darab azonban a koncerttermen kívül is figyelemre méltó karriert futott be. Joseph Roth 1932-ben azonos című regényében irodalmi emlékművet állított az indulónak, az osztrák labdarúgó-válogatott hazai mérkőzései előtt rendszeresen a Radetzky-induló adja meg a hangulatot a stadionban, az elsősegélynyújtó tanfolyamokon pedig a szívmasszázs ütemeként ajánlják.
Az induló jellegzetes ritmusa, három anapesztus és egy jambus, az évek során számos szöveges aláfestést ihletett – a népnyelvi alkotásoktól („Amikor a mopsz / a kolbásszal / átugrik az ereszcsatornán”) a zöldségkonzervek reklámjáig („Igen a kukorica / a kukorica / a kukorica megérkezik”).
1899 óta a chilei Bernardo O Higgins Katonai Akadémia hivatalos indulója. A brit Királynő 1. sz. dragonyos gárdaezrede (1st The Queen’s Dragoon Guards) is a Radetzky-indulót választotta ezredindulónak.
A Bécsi Filharmonikusok koncertje cikkünk keletkezésének pillanatában is tart.
Szerző: Mag. Elisabeth Merklein, bécsi zenetudós
Forrás: Guten Tag magyarok Facebook csoport
Újévi kávé fogadalomról pedig itt olvashatsz.
Comments
More posts