Junicsi Vatanabe Japán Szeretők könyvének megjelentetésével az író szelet vetett és vihart aratott. Alapmotívuma japán nős férfi és férjezett asszony egymás iránti szereleme – csak az a bibi, hogy ők nem egymás férje és felesége.
Ez Európában vagy Magyarhonban nem dráma, csak baj.
Ha semmi mást, csak azt nézzük, hogy hazánkban minden második törvényes házasságot a felek bíróság előtt felbontatnak. Az elvált – vagy házas de sokszor különélő házas – fél akár jogilag vége van vagy jogilag nincs vége a kapcsolatnak, nem fogad önkéntes ’házasélet’ önmegtartóztatást [magyarul cölibátust], nők nem vonulnak kolostorba. Akkor előbb-utóbb külső kapcsolat áll elő, ez bekövetkezik egy pangó házasság idején is. A japán szerző ezt a témát fejti ki a számunkra még mindig alapjában véve felfoghatatlan erkölcsi rendszerükbe ágyazva.
Szerkesztő a férfi, kalligrafikus a nő és egy szakmai találkozás után személyes találkozót kér a férfi. Hógolyóból úgy lesz lavina, ha azt kellő módon és helyen hajítják el. A lavinaveszély akkor állt elő, amikor a nő elfogadta a személyes találkozót. Innen a könyvben nincs megállás, a vágy elsodorja őket. A férfi motivációja birtoklás/uralkodni vágyás a nő felett. A nőé pedig a kíváncsiság és maga a vágy. De a motivációk mindkét résztvevőnél elmennek valamely számukra teljesen váratlan irányba.
Junicsi Vatanabe Japán Szeretők könyve vágy analízis.
Vajon mindent legyőz a szerelem? A regény nem kelti a mindent elsöprő szerelem érzetét, sokkal inkább sugallja a minden korlátot leromboló testi vágy erejét. Olyan környezetben, ahol a napi élet a nőknél ma is kimonóban zajlik sokhelyütt (főleg ha ki akarnak öltözni). Ahol két különböző nemű felnőtt kéz-a-kézben utcán nem mutatkozik. Ahol családtagok összezárnak és kiközösítik a férjezett asszony nőtagot, mert bűnös viszonyba kezd egy férfival. Aki akár nős akár nem, mindegy nekik.
A férfi kollégái viszont irigységgel vegyülő drukkolással kísérik a történetet és sóhajtoznak, bárcsak nekik lenne merszük külső kapcsolatba kezdeni. Ez is a vágy egy formája, csak a gyáva és megalkuvó fajtából. Mire föl ez a vágy? Arra válasz, hogy a vágyakozók kikívánkoznak meglevő kapcsolatukból. Lehet, hogy előtte jó volt (legyünk nagyvonalúak), de már nem az. Annyira nem, hogy az már rossz.
Hősünk főnökeinek viszont van merszük a férfit a kiderülő magánéleti fordulat után ’véletlenszerű időbeli egybeeséssel’ lefokozni, áthelyezni, és még a fizetését is csökkenteni. Miközben a közvetlen főnök férfitársként maga is bámulja a szintén – szakmailag legalábbis – kiközösített férfi merészségét.
Japánban merészség a házasságtörés, máshol elég a gerjedelem.
A Junicsi Vatanabe Japán Szeretők regény amolyan ’A szürke ötven árnyalata’-féle mamipornós részletek sokaságával tarkított történet. Amitől Japánban botránykönyvvé vált és valószínűleg óriási példányszámokat generált. Japán egy olyan hely, ahol a közösség gond nélkül veti ki magából a deviánst, már ha a közösség egyáltalán közösség. Vagy csak végsőkig szabályozott, emellett atomizált individuum/szürkeegér tömeg. A japán fegyelmezett a felszínen, de ez alatt elfojtások tömege munkál. Egy relatíve kicsi, hegyláncokból alkotott szigetrendszer lakható helyein annyira összezsúfolva élnek bő százmillióan, hogy orrot fújni neveletlenség. Lakóhelyen a macskatartás tilos. Ezért van sok olyan vendéglátóhely, hogy mielőtt a kávé kihűl örömszerző macskasimogatáshoz tartanak jószágot.
Az erotikus részek mögött markáns a rendszerkritika.
Törvényszerű-e ilyen közegben az, hogyha életével nem is, akkor halálával tűnjön ki valaki?
Lehet, hogy Victor Hugo ’A párizsi Notre-Dame’ műve japánul is megjelent? Esmeralda és Quasimodo sorsa után a Japán Szeretők kötettel rendezett meg az író egy olvasó-találkozót?
Junicsi Vatanabe Japán Szeretők könyvbemutató
Junicsi Vatanabe Japán Szeretők könyvbemutató
Junicsi Vatanabe Japán Szeretők könyvének megjelentetésével az író szelet vetett és vihart aratott. Alapmotívuma japán nős férfi és férjezett asszony egymás iránti szereleme – csak az a bibi, hogy ők nem egymás férje és felesége.
Ez Európában vagy Magyarhonban nem dráma, csak baj.
Ha semmi mást, csak azt nézzük, hogy hazánkban minden második törvényes házasságot a felek bíróság előtt felbontatnak. Az elvált – vagy házas de sokszor különélő házas – fél akár jogilag vége van vagy jogilag nincs vége a kapcsolatnak, nem fogad önkéntes ’házasélet’ önmegtartóztatást [magyarul cölibátust], nők nem vonulnak kolostorba. Akkor előbb-utóbb külső kapcsolat áll elő, ez bekövetkezik egy pangó házasság idején is. A japán szerző ezt a témát fejti ki a számunkra még mindig alapjában véve felfoghatatlan erkölcsi rendszerükbe ágyazva.
Szerkesztő a férfi, kalligrafikus a nő és egy szakmai találkozás után személyes találkozót kér a férfi. Hógolyóból úgy lesz lavina, ha azt kellő módon és helyen hajítják el. A lavinaveszély akkor állt elő, amikor a nő elfogadta a személyes találkozót. Innen a könyvben nincs megállás, a vágy elsodorja őket. A férfi motivációja birtoklás/uralkodni vágyás a nő felett. A nőé pedig a kíváncsiság és maga a vágy. De a motivációk mindkét résztvevőnél elmennek valamely számukra teljesen váratlan irányba.
Junicsi Vatanabe Japán Szeretők könyve vágy analízis.
Vajon mindent legyőz a szerelem? A regény nem kelti a mindent elsöprő szerelem érzetét, sokkal inkább sugallja a minden korlátot leromboló testi vágy erejét. Olyan környezetben, ahol a napi élet a nőknél ma is kimonóban zajlik sokhelyütt (főleg ha ki akarnak öltözni). Ahol két különböző nemű felnőtt kéz-a-kézben utcán nem mutatkozik. Ahol családtagok összezárnak és kiközösítik a férjezett asszony nőtagot, mert bűnös viszonyba kezd egy férfival. Aki akár nős akár nem, mindegy nekik.
A férfi kollégái viszont irigységgel vegyülő drukkolással kísérik a történetet és sóhajtoznak, bárcsak nekik lenne merszük külső kapcsolatba kezdeni. Ez is a vágy egy formája, csak a gyáva és megalkuvó fajtából. Mire föl ez a vágy? Arra válasz, hogy a vágyakozók kikívánkoznak meglevő kapcsolatukból. Lehet, hogy előtte jó volt (legyünk nagyvonalúak), de már nem az. Annyira nem, hogy az már rossz.
Hősünk főnökeinek viszont van merszük a férfit a kiderülő magánéleti fordulat után ’véletlenszerű időbeli egybeeséssel’ lefokozni, áthelyezni, és még a fizetését is csökkenteni. Miközben a közvetlen főnök férfitársként maga is bámulja a szintén – szakmailag legalábbis – kiközösített férfi merészségét.
Japánban merészség a házasságtörés, máshol elég a gerjedelem.
A Junicsi Vatanabe Japán Szeretők regény amolyan ’A szürke ötven árnyalata’-féle mamipornós részletek sokaságával tarkított történet. Amitől Japánban botránykönyvvé vált és valószínűleg óriási példányszámokat generált. Japán egy olyan hely, ahol a közösség gond nélkül veti ki magából a deviánst, már ha a közösség egyáltalán közösség. Vagy csak végsőkig szabályozott, emellett atomizált individuum/szürkeegér tömeg. A japán fegyelmezett a felszínen, de ez alatt elfojtások tömege munkál. Egy relatíve kicsi, hegyláncokból alkotott szigetrendszer lakható helyein annyira összezsúfolva élnek bő százmillióan, hogy orrot fújni neveletlenség. Lakóhelyen a macskatartás tilos. Ezért van sok olyan vendéglátóhely, hogy mielőtt a kávé kihűl örömszerző macskasimogatáshoz tartanak jószágot.
Az erotikus részek mögött markáns a rendszerkritika.
Törvényszerű-e ilyen közegben az, hogyha életével nem is, akkor halálával tűnjön ki valaki?
Lehet, hogy Victor Hugo ’A párizsi Notre-Dame’ műve japánul is megjelent? Esmeralda és Quasimodo sorsa után a Japán Szeretők kötettel rendezett meg az író egy olvasó-találkozót?
Junicsi Vatanabe Japán Szeretők
Comments
More posts