A Hollywoodi Magyar Örökség Társaság kedden a Nógrád megyei Nagylócon tartott megemlékezést Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából.
A zeneszerző gyerekkora nyarait töltötte Nagylócon.
Halász János országgyűlési képviselő a koszorúzási ünnepségen kiemelte: Rózsa Miklós olyan kultikus filmek zeneszerzője, mint a Julius Caesar, A bagdadi tolvaj vagy A dzsungel könyve, rengeteg értéket hozott létre. Tizenhétszer jelölték Oscar-díjra, háromszor meg is kapta az elismerést.
Rózsa Miklós az arany szobrocskát a Ben Hur, az Elbűvölve és a Kettős élet című filmek zenéjéért vehette át.
Rózsa sok téren első is volt a nagy filmzeneszerzők közül. Ő volt az, aki először tartott zenei kurzusokat egyetemen, és ő adott ki először nagylemezen filmzenét (A dzsungel könyve zenéjét).
Rózsa Miklós olyan magyar ember volt, aki tartotta is magyarságát, anyanyelve és zenei anyanyelve is magyar volt, magyar maradt. Hollywoodban is magyar környezetben élt, és sokat segített honfitársainak.
Takó Sándor, a Hollywoodi Magyar Örökség Társaság elnöke felidézte, hogy Rózsa Miklós több mint száz hollywoodi film zenéje mellett számos komolyzenei mű szerzője is. Utalva film- és komolyzenei munkásságára a Kettős élet címet adta saját önéletrajzi kötetének is – tette hozzá.
Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója a megemlékezésen elmondta, hogy Rózsa Miklós munkáiból két nagy koncertet állítottak össze, melyeket május 27-én és 28-án mutatnak be a Kölcsey Központban, majd tervezik a program utaztatását is.
Balla Mihály pedig (aki a térség országgyűlési képviselője) a Rózsa Miklós 2016-ban állított emléktáblájánál tartott rendezvényen megköszönte, hogy van olyan közösség, amely fontosnak tartja a zeneszerző emlékének ápolását. Mint megjegyezte, az emléktábla azt is jelzi, hogy ilyen kis falu is képes volt olyan kulturális töltetet adni, amelyet a zeneszerző megjelenített a világ filmtörténetében.
Megemlékezés Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából.
A magyar származású amerikai zeneszerző (1907-1995) édesapja, Rózsa Gyula budapesti gyáriparos nagylóci birtokán ismerkedett meg a palóc népzenével, népdalokkal, a cigány muzsikával, melyek a későbbiekben is gyakran megihlették, és meghatározók voltak zenei pályafutása során. Ifjúkori zeneművei magyar, palóc dallamokat elevenítettek föl, melyeket még a nagylóci birtokon jegyzett le.
1940-ben telepedett le Hollywoodban, és hamarosan ő lett a világ egyik legismertebb filmzeneszerzője.
A budapesti születésű Rózsa Miklós 1995. július 27-én, 88 éves korában Los Angelesben hunyt el. Nagylóci emléktábláján egy tőle származó idézet olvasható:
„Itt kezdődött a zeném (…) a magyar zene bélyege láthatatlanul, de kitörölhetetlenül ott van minden ütemen, amit valaha papírra vetettem.”
A megemlékezésről készült fotó forrása: Hollywoodi Magyar Örökség Társaság
Balról jobbra haladva a képen szerepelnek.
Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője
Szalai Gábor, Nagylóc polgármestere
Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója
Halász János, országgyűlési képviselő
Takó Sándor, a Hollywoodi Magyar Örökség Társaság elnöke
Rózsa Miklós, háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőre emlékeztek Nagylócon
Rózsa Miklós, háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőre emlékeztek Nagylócon
A Hollywoodi Magyar Örökség Társaság kedden a Nógrád megyei Nagylócon tartott megemlékezést Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából.
A zeneszerző gyerekkora nyarait töltötte Nagylócon.
Halász János országgyűlési képviselő a koszorúzási ünnepségen kiemelte: Rózsa Miklós olyan kultikus filmek zeneszerzője, mint a Julius Caesar, A bagdadi tolvaj vagy A dzsungel könyve, rengeteg értéket hozott létre. Tizenhétszer jelölték Oscar-díjra, háromszor meg is kapta az elismerést.
Rózsa Miklós az arany szobrocskát a Ben Hur, az Elbűvölve és a Kettős élet című filmek zenéjéért vehette át.
Rózsa sok téren első is volt a nagy filmzeneszerzők közül. Ő volt az, aki először tartott zenei kurzusokat egyetemen, és ő adott ki először nagylemezen filmzenét (A dzsungel könyve zenéjét).
Rózsa Miklós olyan magyar ember volt, aki tartotta is magyarságát, anyanyelve és zenei anyanyelve is magyar volt, magyar maradt. Hollywoodban is magyar környezetben élt, és sokat segített honfitársainak.
Takó Sándor, a Hollywoodi Magyar Örökség Társaság elnöke felidézte, hogy Rózsa Miklós több mint száz hollywoodi film zenéje mellett számos komolyzenei mű szerzője is. Utalva film- és komolyzenei munkásságára a Kettős élet címet adta saját önéletrajzi kötetének is – tette hozzá.
Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója a megemlékezésen elmondta, hogy Rózsa Miklós munkáiból két nagy koncertet állítottak össze, melyeket május 27-én és 28-án mutatnak be a Kölcsey Központban, majd tervezik a program utaztatását is.
Balla Mihály pedig (aki a térség országgyűlési képviselője) a Rózsa Miklós 2016-ban állított emléktáblájánál tartott rendezvényen megköszönte, hogy van olyan közösség, amely fontosnak tartja a zeneszerző emlékének ápolását. Mint megjegyezte, az emléktábla azt is jelzi, hogy ilyen kis falu is képes volt olyan kulturális töltetet adni, amelyet a zeneszerző megjelenített a világ filmtörténetében.
A magyar származású amerikai zeneszerző (1907-1995) édesapja, Rózsa Gyula budapesti gyáriparos nagylóci birtokán ismerkedett meg a palóc népzenével, népdalokkal, a cigány muzsikával, melyek a későbbiekben is gyakran megihlették, és meghatározók voltak zenei pályafutása során. Ifjúkori zeneművei magyar, palóc dallamokat elevenítettek föl, melyeket még a nagylóci birtokon jegyzett le.
1940-ben telepedett le Hollywoodban, és hamarosan ő lett a világ egyik legismertebb filmzeneszerzője.
A budapesti születésű Rózsa Miklós 1995. július 27-én, 88 éves korában Los Angelesben hunyt el. Nagylóci emléktábláján egy tőle származó idézet olvasható:
A megemlékezésről készült fotó forrása: Hollywoodi Magyar Örökség Társaság
Comments
More posts