Robert Harris MÜNCHEN című regényét 2017-ben fejezte be és nálunk 2018 év végére fordították le. A történelminek álcázott regény fiktív eseményekkel szövi át a tavaly éppen 80 éve történteket.
Adolf Hitler a világot fenyegető külpolitikájával tárgyalóasztalhoz ültette Nagy-Britanniát és Franciaországot. Olaszországot külön nem kellett, mert a nácik csahosaként örömmel vett részt. Csehszlovákia területi egységéről tárgyaltak négyen úgy, hogy az érintett cseh kormány nem képviseltethette magát… A Müncheni Egyezmény néven létrejött megállapodást a bajorok fővárosában a nácik írták alá.
1923-ban a Hitlerék által megszervezett erőszakos hatalomátvételi kisérlet, a ‘müncheni sörpuccs’ után Hitlert hazaárulóként börtönözték be. 5 évet kapott, ami a vádért szinte ajándék, ráadásul egy év múlva kiengedték.
Hitlerék Nemzetiszocialista Német Munkáspártját (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) be lett tiltva. Az akkoriban törpepárt a propaganda fontosságára építve egyre népszerűbb lett lefektetett céljai mentén (keresztény fajelmélet, kommunistaellenesség, stb.). Ha másra nem is, erre jó a termékeny börtönmagány. Létrejött Hitler zavaros gondolat-gyűjteménye, a ‘Mein Kampf’ [‘Harcom’] iromány.*
Az még hagyján, hogy utált írni. Még az is hagyján, hogy szellemi kreálmánya, Rudolf Heß tette azt meg helyette. Az már viszont sérelmes, hogy a Mein Kampf 1925-ben nyomtatásban meg is jelent. Ebben Hitler az osztrák területek német egyesítését követelte. 6.5 millió osztrákról volt benne szó, akik ‘németek’.
1938.
Hitler Németország kancellárja, választási győzelmével letarolta a politikai porondot. Nincs akadály a Mein Kampf megvalósítására. A nácik megbuktatva az osztrák kormányt bevonulnak Ausztriába. A két nép egyesítve 84 millió** német, több hely is kell már nekik.
Egy nemzet, egy birodalom, egy nemzetvezető.
A nemzetiszocializmus /egybeírva/ ereje teljében. A németajkúak tömbösítése jelszavával Németország magához csatolta Ausztriát. A náci vezér döntéseit népe szemében diadal és rajongásig elfajuló népszerűség övezi.
Bár Adolf Hitler a nevében sem szalonképes. Még a nevét is lopta, Alois Schicklgruber anno 1837. „Ein Volk, Ein Reich, Ein Führer“, lopták ezt is a nácik 1873-ból, csak Führer helyett a jelszó a Kaiser eredetivel forgott közszájon a birodalomegyesítési törekvések során.
Hitler az első Világháborúban alantas rangban végzett a katonai szolgálattal. Ez egyáltalán nem zavarta abban a hitében, hogy ő zseniális stratéga és hadvezér. Nagyralátó terveihez egy egész népet kellett végül fanatizálni. Vesztesként a nemzet világháborús sebeit begyógyítani, a népet letargiájából felrázni és kiutat mutatni a nyomorból. Nekik is megvolt a maguk Trianonja.
Az útépítésekkel, a közmunkákkal, a fegyverkezéssel Hitler munkahelyeket teremtett. A nagytőke Hitler mögé állt, bár lenézte.
Hitler provokatív és revansista külpolitikája az osztrák Anschluß végrehajtásával nem lakott jól. Megcélozta a területileg Csehszlovákiához tartozó Szudéta határvidék megszerzését is, ha kell fegyveres úton. A terület maga többségében németlakta volt, amelyet alig húsz éve az első világháborút lezárva nagyhatalmi paktum ragasztott Csehszlovákiához. Hitler a cseheknek bejelentette területi igényét és az ott élő 3.5 millió német Németországgal való egyesítését. Ez az osztrákokkal együtt már plusz 10 millió német.
Hitler ultimátuma 1938. októberével jár le, ha a területeket addigra a csehek nem ürítik ki, akkor német katonasággal vonul be és foglalja el. A csehek ellenálltak követelésének. Pattanásig feszült volt és háborúval fenyegetett a helyzet.
Ehhez képest szeptember utolsó napjaiban az angoloknak sikerült Mussolini közbenjárásával elérni Hitlernél, hogy a háborút elkerülendő ismét üljenek tárgyalóasztalhoz és jussanak egyezségre.
A Münchenben megrendezett egynapos talákozó történetébe képzelt bele egy lehetséges mellékszálat az író Robert Harris MÜNCHEN című könyvében. Vonzzák a történelmi események, ezekbe ágyazza be cselekményeit.
Nem szűkmarkú, érdeklődése széles.
Római kori bírósági ügy [‘Imperium’], USA elnöki teendők [‘Szellemíró’], vagy szovjet zsarnok [‘Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog’], esetleg tengeralattjáró-elhárító kódfejtés [‘Enigma’], minden korábbi sikeres művének maga a történelem adja az alapanyagot. Robert Harris MÜNCHEN művéről több szó nem eshet, műfaja kémtörténet és ott minden szónak kulcsszerepe van.
Az angol miniszterelnök Chamberlain diadalmasan viszi Londonba a béketárgyalás jegyzőkönyvét és a világbéke igéretét. Az angolok a világgal együtt ujjonganak. Senki nem jósolta volna meg a borzalmas jövőt, amit a torz személyiségű Hitler fejében Európának szán. Élettér-elméletét kivitelezve egy év elteltével rohanta le a náci hadsereg Lengyelországot. Irány kelet! Miközben a Molotov-Ribbentrop megnemtámadási szerződés keretében a Szovjetúnió vígan küldte segélyszállítmányait a szánnivaló német népnek…
* A Mein Kampf Németországban be volt tiltva, amíg 2016-ig a bajor (szövetségi) állam birtokolta kiadói jog le nem járt. Magyarországon több kiadást megért.
** A Szudéta-németekkel a Deutsches Reich, a harmadik birodalom a maga 87 milliós összpopulációjával – ki hinné – akkor a világon a hetedik legnépesebb lett.
Robert Harris MÜNCHEN
Robert Harris MÜNCHEN
Robert Harris MÜNCHEN című regényét 2017-ben fejezte be és nálunk 2018 év végére fordították le. A történelminek álcázott regény fiktív eseményekkel szövi át a tavaly éppen 80 éve történteket.
Adolf Hitler a világot fenyegető külpolitikájával tárgyalóasztalhoz ültette Nagy-Britanniát és Franciaországot. Olaszországot külön nem kellett, mert a nácik csahosaként örömmel vett részt. Csehszlovákia területi egységéről tárgyaltak négyen úgy, hogy az érintett cseh kormány nem képviseltethette magát… A Müncheni Egyezmény néven létrejött megállapodást a bajorok fővárosában a nácik írták alá.
1923-ban a Hitlerék által megszervezett erőszakos hatalomátvételi kisérlet, a ‘müncheni sörpuccs’ után Hitlert hazaárulóként börtönözték be. 5 évet kapott, ami a vádért szinte ajándék, ráadásul egy év múlva kiengedték.
Hitlerék Nemzetiszocialista Német Munkáspártját (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) be lett tiltva. Az akkoriban törpepárt a propaganda fontosságára építve egyre népszerűbb lett lefektetett céljai mentén (keresztény fajelmélet, kommunistaellenesség, stb.). Ha másra nem is, erre jó a termékeny börtönmagány. Létrejött Hitler zavaros gondolat-gyűjteménye, a ‘Mein Kampf’ [‘Harcom’] iromány.*
Az még hagyján, hogy utált írni. Még az is hagyján, hogy szellemi kreálmánya, Rudolf Heß tette azt meg helyette. Az már viszont sérelmes, hogy a Mein Kampf 1925-ben nyomtatásban meg is jelent. Ebben Hitler az osztrák területek német egyesítését követelte. 6.5 millió osztrákról volt benne szó, akik ‘németek’.
1938.
Hitler Németország kancellárja, választási győzelmével letarolta a politikai porondot. Nincs akadály a Mein Kampf megvalósítására. A nácik megbuktatva az osztrák kormányt bevonulnak Ausztriába. A két nép egyesítve 84 millió** német, több hely is kell már nekik.
Egy nemzet, egy birodalom, egy nemzetvezető.
A nemzetiszocializmus /egybeírva/ ereje teljében. A németajkúak tömbösítése jelszavával Németország magához csatolta Ausztriát. A náci vezér döntéseit népe szemében diadal és rajongásig elfajuló népszerűség övezi.
Bár Adolf Hitler a nevében sem szalonképes. Még a nevét is lopta, Alois Schicklgruber anno 1837. „Ein Volk, Ein Reich, Ein Führer“, lopták ezt is a nácik 1873-ból, csak Führer helyett a jelszó a Kaiser eredetivel forgott közszájon a birodalomegyesítési törekvések során.
Hitler az első Világháborúban alantas rangban végzett a katonai szolgálattal. Ez egyáltalán nem zavarta abban a hitében, hogy ő zseniális stratéga és hadvezér. Nagyralátó terveihez egy egész népet kellett végül fanatizálni. Vesztesként a nemzet világháborús sebeit begyógyítani, a népet letargiájából felrázni és kiutat mutatni a nyomorból. Nekik is megvolt a maguk Trianonja.
Az útépítésekkel, a közmunkákkal, a fegyverkezéssel Hitler munkahelyeket teremtett. A nagytőke Hitler mögé állt, bár lenézte.
Hitler provokatív és revansista külpolitikája az osztrák Anschluß végrehajtásával nem lakott jól. Megcélozta a területileg Csehszlovákiához tartozó Szudéta határvidék megszerzését is, ha kell fegyveres úton. A terület maga többségében németlakta volt, amelyet alig húsz éve az első világháborút lezárva nagyhatalmi paktum ragasztott Csehszlovákiához. Hitler a cseheknek bejelentette területi igényét és az ott élő 3.5 millió német Németországgal való egyesítését. Ez az osztrákokkal együtt már plusz 10 millió német.
Hitler ultimátuma 1938. októberével jár le, ha a területeket addigra a csehek nem ürítik ki, akkor német katonasággal vonul be és foglalja el. A csehek ellenálltak követelésének. Pattanásig feszült volt és háborúval fenyegetett a helyzet.
Ehhez képest szeptember utolsó napjaiban az angoloknak sikerült Mussolini közbenjárásával elérni Hitlernél, hogy a háborút elkerülendő ismét üljenek tárgyalóasztalhoz és jussanak egyezségre.
A Münchenben megrendezett egynapos talákozó történetébe képzelt bele egy lehetséges mellékszálat az író Robert Harris MÜNCHEN című könyvében. Vonzzák a történelmi események, ezekbe ágyazza be cselekményeit.
Nem szűkmarkú, érdeklődése széles.
Római kori bírósági ügy [‘Imperium’], USA elnöki teendők [‘Szellemíró’], vagy szovjet zsarnok [‘Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog’], esetleg tengeralattjáró-elhárító kódfejtés [‘Enigma’], minden korábbi sikeres művének maga a történelem adja az alapanyagot. Robert Harris MÜNCHEN művéről több szó nem eshet, műfaja kémtörténet és ott minden szónak kulcsszerepe van.
Az angol miniszterelnök Chamberlain diadalmasan viszi Londonba a béketárgyalás jegyzőkönyvét és a világbéke igéretét. Az angolok a világgal együtt ujjonganak. Senki nem jósolta volna meg a borzalmas jövőt, amit a torz személyiségű Hitler fejében Európának szán. Élettér-elméletét kivitelezve egy év elteltével rohanta le a náci hadsereg Lengyelországot. Irány kelet! Miközben a Molotov-Ribbentrop megnemtámadási szerződés keretében a Szovjetúnió vígan küldte segélyszállítmányait a szánnivaló német népnek…
* A Mein Kampf Németországban be volt tiltva, amíg 2016-ig a bajor (szövetségi) állam birtokolta kiadói jog le nem járt. Magyarországon több kiadást megért.
** A Szudéta-németekkel a Deutsches Reich, a harmadik birodalom a maga 87 milliós összpopulációjával – ki hinné – akkor a világon a hetedik legnépesebb lett.
www.gabo.hu
Robert Harris MÜNCHEN
Comments
More posts