Bitcoin történelmi mérföldkő lett a kriptopénz fejlődési útján két állam pénzügyi tranzakciója. Dél-Amerikában Paraguay az állami vásárlást Argentínának kriptopénzben egyenlítette ki.
Jelenleg a Bitcoin árfolyama USA dollárhoz kötve az utóbbi években hektikusan mozog, ma $3900 (körüli) szinten áll. Az argentin exporttétel értéke US$ 7000,- volt és a szállítmány rovarölő és fertőtlenítő vegyszerekből áll. A két állam a Bitcoin fizetést kötött csereszabályok szerint bonyolította le. Ez bonyolult, kódolt hitelesítési körfolyamaton keresztül valósul meg. Argentina a kapott Bitcoin összeget a végén beváltotta saját nemzeti valutájára és az már rákerülhetett a kormány számlájára a bevételi oldalon.
A Bitcoint ugyanis nem bankokban vezetett számlán tartják nyilván, hanem internetes digitális számla felfektetésével. A tulajdonosa anonim, tehát nem beazonosítható. Kilétét nem lehet felfedni akkor sem, ha vásárol vagy ha elad belőle.
Ez a rejtett-titkos [ez a ‘kripto’ jelentése] pénz egykor megállapodásos úton – bizonyos résztvevők egyetértése – révén jött létre. Abból a meggyőződésből fakadt, hogy ezen körök nem bíztak/bíznak a világ vezető devizáinak az értékében. Helyette találták ki az internetes, fizikai valóságában nem létező Bitcoin eszközt. Árát nem befolyásolja kormányválság, infláció, gazdasági deficit. Ez a mesterséges elszámoló eszköz ugyankkor nem képes teljesíteni a ‘pénz’ egyik alapkritériumát, amely az ‘általánosan elfogadott fizetőeszköz’ fogalmát fedi.
A világpénzek (dollár, jen, font, euro) stabilitásában tamáskodók joggal teszik azt, mivel Bretton Woods városában 1944-ben különös nemzetközi egyezmény született. Eszerint megszűnt a nemzeti valuták arannyal megtámogatott értékállósága.
Az amerikai dollár lett rögzített árfolyamon az arannyal egyenértékű fedezeti valuta. Csak emiatt az egyezmény miatt volt képes az arany helyett betölteni a világ tartalékeszköze szerepet.
Maga a dollár is letért az aranyfedezet útjáról, onnantól az USA nemzeti valutája mögött nem állt vele adekvát aranyfedezet. A Fort Knoxban őrzött USA aranyhalom attól fogva szimbolikus lett, a zöldhasú dollárok puszta papírpénzzé váltak, arany egyenértékes nélküli referenciadeviza lett belőlük.
(Ez persze rögtön remek alkalmat kínált az USA kormányok költségvetését – illetve annak hiányát – megtámogató bankóprésre.)
Ez azt is jelenti,
hogy minden egyes nem USA bankban őrzött, külföldi számlán lévő dollár az USA-val szembeni követelés, azaz direkt állami tartozás lett. Érte aranyat az USA állam csereértéken nem volt köteles adni. Ettől még gyűjtötte arab és kínai egyaránt.
A világgazdaság – elsősorban az első nagy olajválság után bekövetkezett – szélsőséges megingása után az USA 1971-ben úgy reagált, hogy de facto megtagadta az US dollár bankjegyek jövőbeni beválthatóságát aranyra. A bizonytalankodó dollárok milliárdos mértékű készleteitől menekülők hajlama a biztos aranyfelhalmozás felé könnyen csődhelyzetet teremtett volna az USA-ban. Aranykészletei elapadtak volna, ha tovább tartja a dollár aranyra szabad átválthatóságának állami kötelezettségét.
Aranyban sohasem ingott meg a bizalom, jöhet háború, gazdagság, szegénység. Nota bene Magyarország is nemrég az MNB-n keresztül aranytartalékát 30 tonna aranyvásárlással gyarapította. A korábban 3 tonnára leapasztott készlet így felbővítve érte el a 70 évvel ezelőtti aranytartalékunk szintjét, a második világháború végét követő állapotot.
Ha egy nemzeti bank aranyat vesz,
stílusosan aranyszabály, hogy a nemzeti fizetőeszköz felhőtlen árfolyama távlatilag befelhősödik.
Visszatérve a Bitcoin és egyéb azt követő kriptopénzekre, ma ez az értékmentésnek a digitális alternatívája. A Bitcoin azért biztos értékőrző, mert az alapelhatározás szerint összesen 21 millió Bitcoin állítható elő és ez 2040-ig következhet be. A Bitcoin – akárcsak az arany, mint nemesfém – bányászható, de kibányászása digitálisan történik.
Mivel döntés szerint véges a mennyisége, a 21 millióhoz már manapság közelítő érték miatt a határhaszon elmélet érvényesül, azaz egyre többet kell áldozni ahhoz, hogy az utolsó Bitcoin mennyiség is kibányászható legyen.
Az utolsó Bitcoin elérhetőségéhez igényelt energiamennyiség valami horribilis lesz annak, aki az utolsó darab gazdája akar lenni. A bányászás a közérthetőség kedvéért számítógépes erőforrásokat köt le, éjjel-nappal zakatolnak a PC-k rendesen.
Mire elérjük a 2040-es évet és meglesz a 21 milliomodik Bitcoin is, ez olyan tőzsdemozgásokat fog kreálni, mint mondjuk a Lajos-aranypénzek. Időnként felugrik az áruk, amikor hirtelen nagy lesz rá a kereslet, de tendenciájában is egyre emelkedni fog a Bitcoin árfolyama.
Visszatérve a Paraguay-Argentína állami üzletre, két állam közötti kifizetés edig még nem történt ilyen formában, ezért ez Bitcoin történelmi mérföldkő. Más kérdés, hogy a Paraguay-ban használatos peso árfolyama a nemzetgazdasági problémák miatt az US dollárhoz viszonyítva napi szinten van zuhanórepülésben. Így jöhetett a Bitcoin szóba, mint devizaválságot kikerülő instrumentum.
Bitcoin történelmi mérföldkő
Bitcoin történelmi mérföldkő
Bitcoin történelmi mérföldkő lett a kriptopénz fejlődési útján két állam pénzügyi tranzakciója. Dél-Amerikában Paraguay az állami vásárlást Argentínának kriptopénzben egyenlítette ki.
Jelenleg a Bitcoin árfolyama USA dollárhoz kötve az utóbbi években hektikusan mozog, ma $3900 (körüli) szinten áll. Az argentin exporttétel értéke US$ 7000,- volt és a szállítmány rovarölő és fertőtlenítő vegyszerekből áll. A két állam a Bitcoin fizetést kötött csereszabályok szerint bonyolította le. Ez bonyolult, kódolt hitelesítési körfolyamaton keresztül valósul meg. Argentina a kapott Bitcoin összeget a végén beváltotta saját nemzeti valutájára és az már rákerülhetett a kormány számlájára a bevételi oldalon.
A Bitcoint ugyanis nem bankokban vezetett számlán tartják nyilván, hanem internetes digitális számla felfektetésével. A tulajdonosa anonim, tehát nem beazonosítható. Kilétét nem lehet felfedni akkor sem, ha vásárol vagy ha elad belőle.
Ez a rejtett-titkos [ez a ‘kripto’ jelentése] pénz egykor megállapodásos úton – bizonyos résztvevők egyetértése – révén jött létre. Abból a meggyőződésből fakadt, hogy ezen körök nem bíztak/bíznak a világ vezető devizáinak az értékében. Helyette találták ki az internetes, fizikai valóságában nem létező Bitcoin eszközt. Árát nem befolyásolja kormányválság, infláció, gazdasági deficit. Ez a mesterséges elszámoló eszköz ugyankkor nem képes teljesíteni a ‘pénz’ egyik alapkritériumát, amely az ‘általánosan elfogadott fizetőeszköz’ fogalmát fedi.
A világpénzek (dollár, jen, font, euro) stabilitásában tamáskodók joggal teszik azt, mivel Bretton Woods városában 1944-ben különös nemzetközi egyezmény született. Eszerint megszűnt a nemzeti valuták arannyal megtámogatott értékállósága.
Az amerikai dollár lett rögzített árfolyamon az arannyal egyenértékű fedezeti valuta. Csak emiatt az egyezmény miatt volt képes az arany helyett betölteni a világ tartalékeszköze szerepet.
Maga a dollár is letért az aranyfedezet útjáról, onnantól az USA nemzeti valutája mögött nem állt vele adekvát aranyfedezet. A Fort Knoxban őrzött USA aranyhalom attól fogva szimbolikus lett, a zöldhasú dollárok puszta papírpénzzé váltak, arany egyenértékes nélküli referenciadeviza lett belőlük.
(Ez persze rögtön remek alkalmat kínált az USA kormányok költségvetését – illetve annak hiányát – megtámogató bankóprésre.)
Ez azt is jelenti,
hogy minden egyes nem USA bankban őrzött, külföldi számlán lévő dollár az USA-val szembeni követelés, azaz direkt állami tartozás lett. Érte aranyat az USA állam csereértéken nem volt köteles adni. Ettől még gyűjtötte arab és kínai egyaránt.
A világgazdaság – elsősorban az első nagy olajválság után bekövetkezett – szélsőséges megingása után az USA 1971-ben úgy reagált, hogy de facto megtagadta az US dollár bankjegyek jövőbeni beválthatóságát aranyra. A bizonytalankodó dollárok milliárdos mértékű készleteitől menekülők hajlama a biztos aranyfelhalmozás felé könnyen csődhelyzetet teremtett volna az USA-ban. Aranykészletei elapadtak volna, ha tovább tartja a dollár aranyra szabad átválthatóságának állami kötelezettségét.
Aranyban sohasem ingott meg a bizalom, jöhet háború, gazdagság, szegénység. Nota bene Magyarország is nemrég az MNB-n keresztül aranytartalékát 30 tonna aranyvásárlással gyarapította. A korábban 3 tonnára leapasztott készlet így felbővítve érte el a 70 évvel ezelőtti aranytartalékunk szintjét, a második világháború végét követő állapotot.
Ha egy nemzeti bank aranyat vesz,
stílusosan aranyszabály, hogy a nemzeti fizetőeszköz felhőtlen árfolyama távlatilag befelhősödik.
Visszatérve a Bitcoin és egyéb azt követő kriptopénzekre, ma ez az értékmentésnek a digitális alternatívája. A Bitcoin azért biztos értékőrző, mert az alapelhatározás szerint összesen 21 millió Bitcoin állítható elő és ez 2040-ig következhet be. A Bitcoin – akárcsak az arany, mint nemesfém – bányászható, de kibányászása digitálisan történik.
Mivel döntés szerint véges a mennyisége, a 21 millióhoz már manapság közelítő érték miatt a határhaszon elmélet érvényesül, azaz egyre többet kell áldozni ahhoz, hogy az utolsó Bitcoin mennyiség is kibányászható legyen.
Az utolsó Bitcoin elérhetőségéhez igényelt energiamennyiség valami horribilis lesz annak, aki az utolsó darab gazdája akar lenni. A bányászás a közérthetőség kedvéért számítógépes erőforrásokat köt le, éjjel-nappal zakatolnak a PC-k rendesen.
Mire elérjük a 2040-es évet és meglesz a 21 milliomodik Bitcoin is, ez olyan tőzsdemozgásokat fog kreálni, mint mondjuk a Lajos-aranypénzek. Időnként felugrik az áruk, amikor hirtelen nagy lesz rá a kereslet, de tendenciájában is egyre emelkedni fog a Bitcoin árfolyama.
Visszatérve a Paraguay-Argentína állami üzletre, két állam közötti kifizetés edig még nem történt ilyen formában, ezért ez Bitcoin történelmi mérföldkő. Más kérdés, hogy a Paraguay-ban használatos peso árfolyama a nemzetgazdasági problémák miatt az US dollárhoz viszonyítva napi szinten van zuhanórepülésben. Így jöhetett a Bitcoin szóba, mint devizaválságot kikerülő instrumentum.
www.cryptoglobe.com
Bitcoin történelmi mérföldkő
Comments
More posts