Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás nyílt még tavaly decemberben és idén Szent Iván napjáig látogatható. A kiállítás alcíme A Budapesti Underground ’88-’94
Amikor még morális – lájtosan politikai – tiltakozás volt nem kockázatmentesen, akkor volt virtus elmenni a Fekete Lyukban megtartott koncertekre és egyéb rendezvényre.
Jó eséllyel kellett a farmernadrág farzsebéből a személyi igazolványt előkotorni a menetrendszerű razziáknál.
A vasfüggyöny egyre csak rozsdásodott, de ledőlni magától nem volt hajlandó. Ezen a rozsdán a nyugati félteke hatásai sikeresen átmarták magukat. A punkmozgalom a kopaszra borotvált fejekkel és a lilára festett lósörényekkel, a fekete szerkók és a hozzájuk csatolt csörgő nikkelláncok a látványos felszín voltak.
A szemöldökbe, arcbőrbe, fülbe, orrba, szájba, nyelvbe, köldökbe fűzött karikák a meghökkentésre hajtottak. Csakhogy a punk ‘nyugaton’ az akkori jólét társadalmának az elutasítását, sőt a lerombolását szorgalmazta.
A punk a zenéjében az agresszív négyüteműségével és a tolakodó basszusgitárral mozgósító erejű volt.
A Sex Pistols banda – élén Johnny Rotten (Rothadt Jancsi, de valójában rohattfickó) – olyan számokat énekelt, mint az Anarchy in the U. K., vagy az angol himnuszt megcsúfoló God Save The Queen. Ez ott duplán felségsértésnek számított. A Sex Pistols zenei rokona a Clash, a Dead Kennedys, vagy a Damned volt.
Nálunk a punk szinte csak ruházat és hajviselet volt, az utcakép tarkaságát árnyalta. A zenéjük alig terjedt.
Akik itthon ilyen szerelésbe bújtak, az öltözködés tevékenyégével nekibuzdulásuknak a végére is értek. Szó sem volt a rendszer gyakorlati megtámadásáról, ez csak vizuális elrettentésre, polgárpukkasztásre volt jó. Már ha Magyarországon az emberarcú szocializmus valóságában a dolgozó kisemberek voltak a pukkasztható polgárok.
Ez a szint volt az origo. A művészibb hajlamú megnyilvánulások itthon ‘avantgárd’ kosárba dobva, művészetükben az eredeti mozgalomra egyáltalán nem hasonlítva jutottak felszínre. Az FMK volt ezeknek a ferde létformája. Fiatal művészek klubjának hívták, Önkormányzati és KISZ (!) védnökség alatt működött.
Jobb volt a hatalomnak egy helyen tudni a mindenféle vegyes és parttalanul művészies megnyilvánulásokat.
Viszont itt működött az elején dokumentaritsa Balázs Béla Stúdió is, amely ebben az időszakban a tehetséges filmesek edzőterme volt. Ők voltak, akik révén végül világsikerre szert tevő egészestés filmek is készültek.
Tehetséges fiatalnak a képzőművészet akkortájt nem lehetett megélhetés forrása, hiába esett át akár az akkori Magyar Képzőművészeti Főiskola égisze alatt a felsőoktatáson is. Emiatt már akkor sokuk távozott külföldre.
Erről a világról – még túl közel van – feldolgozott anyagokat keresve is alig találni. A Fekete Lyuk története a hivatalosan elfogadott földalatti, vagyis Budapesten az ‘underground’ mozgalmakat hagyta felszínre bukni a TTT kultúrfilozófia jegyében. A Ganz gyár ‘hátsóudvarában’ a Golgota utcai műv.ház volt a Fekete Lyuk helyszíne.
Szerencsénkre a punkzene fordulatot vett. Ki kellett ábrándulniuk, zenével nem lehet rendszert felforgatni. Egyes ágai átnőttek újhullámos irányzatokba. Ezekben olykor a zene is szót kapott és olyan klasszikusai lettek, mint a Simple Minds, a Joy Division vagy a slágeresedő Cure. Párhuzamosan velük más is kibontakozott, a B-52’s, a Talking Heads, Iggy Pop, David Bowie és velük a félig-valós-világ zenéje. A társadalmi formát ők sem támogatták, de lebontani már nem állt szándékukban. Csak szőrmentén, belülről kifelé üzengettek.
Ennek a folyamatnak magyar leképezései is lettek, mint a Kft. zenekar, vagy a GM49 popos vonala és a nihil világába néző olyan együttesek, mint a Vágtázó Halottkémek, az Albert EinsteinBizottság, vagy az URH.
Külön meg kell említeni a Kontroll Csoport, a Balaton, a Torma, a Második műsor és a Satöbbi formációt.
A szoc. kultúrvezérség bármelyiküket könnyen bélyegezte reakciósnak, rendszerellenesnek, felforgatónak.
A Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás visszatekint ennek a zenei és alkotói korszaknak a világára. Legközelebbi Balla Lóránd kurátori tárlatvezetés: február 16. 15.00 óra.
Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás
Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás
Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás nyílt még tavaly decemberben és idén Szent Iván napjáig látogatható. A kiállítás alcíme A Budapesti Underground ’88-’94
Amikor még morális – lájtosan politikai – tiltakozás volt nem kockázatmentesen, akkor volt virtus elmenni a Fekete Lyukban megtartott koncertekre és egyéb rendezvényre.
Jó eséllyel kellett a farmernadrág farzsebéből a személyi igazolványt előkotorni a menetrendszerű razziáknál.
A vasfüggyöny egyre csak rozsdásodott, de ledőlni magától nem volt hajlandó. Ezen a rozsdán a nyugati félteke hatásai sikeresen átmarták magukat. A punkmozgalom a kopaszra borotvált fejekkel és a lilára festett lósörényekkel, a fekete szerkók és a hozzájuk csatolt csörgő nikkelláncok a látványos felszín voltak.
A szemöldökbe, arcbőrbe, fülbe, orrba, szájba, nyelvbe, köldökbe fűzött karikák a meghökkentésre hajtottak. Csakhogy a punk ‘nyugaton’ az akkori jólét társadalmának az elutasítását, sőt a lerombolását szorgalmazta.
A punk a zenéjében az agresszív négyüteműségével és a tolakodó basszusgitárral mozgósító erejű volt.
A Sex Pistols banda – élén Johnny Rotten (Rothadt Jancsi, de valójában rohattfickó) – olyan számokat énekelt, mint az Anarchy in the U. K., vagy az angol himnuszt megcsúfoló God Save The Queen. Ez ott duplán felségsértésnek számított. A Sex Pistols zenei rokona a Clash, a Dead Kennedys, vagy a Damned volt.
Nálunk a punk szinte csak ruházat és hajviselet volt, az utcakép tarkaságát árnyalta. A zenéjük alig terjedt.
Akik itthon ilyen szerelésbe bújtak, az öltözködés tevékenyégével nekibuzdulásuknak a végére is értek. Szó sem volt a rendszer gyakorlati megtámadásáról, ez csak vizuális elrettentésre, polgárpukkasztásre volt jó. Már ha Magyarországon az emberarcú szocializmus valóságában a dolgozó kisemberek voltak a pukkasztható polgárok.
Ez a szint volt az origo. A művészibb hajlamú megnyilvánulások itthon ‘avantgárd’ kosárba dobva, művészetükben az eredeti mozgalomra egyáltalán nem hasonlítva jutottak felszínre. Az FMK volt ezeknek a ferde létformája. Fiatal művészek klubjának hívták, Önkormányzati és KISZ (!) védnökség alatt működött.
Jobb volt a hatalomnak egy helyen tudni a mindenféle vegyes és parttalanul művészies megnyilvánulásokat.
Viszont itt működött az elején dokumentaritsa Balázs Béla Stúdió is, amely ebben az időszakban a tehetséges filmesek edzőterme volt. Ők voltak, akik révén végül világsikerre szert tevő egészestés filmek is készültek.
Tehetséges fiatalnak a képzőművészet akkortájt nem lehetett megélhetés forrása, hiába esett át akár az akkori Magyar Képzőművészeti Főiskola égisze alatt a felsőoktatáson is. Emiatt már akkor sokuk távozott külföldre.
Erről a világról – még túl közel van – feldolgozott anyagokat keresve is alig találni. A Fekete Lyuk története a hivatalosan elfogadott földalatti, vagyis Budapesten az ‘underground’ mozgalmakat hagyta felszínre bukni a TTT kultúrfilozófia jegyében. A Ganz gyár ‘hátsóudvarában’ a Golgota utcai műv.ház volt a Fekete Lyuk helyszíne.
Szerencsénkre a punkzene fordulatot vett. Ki kellett ábrándulniuk, zenével nem lehet rendszert felforgatni. Egyes ágai átnőttek újhullámos irányzatokba. Ezekben olykor a zene is szót kapott és olyan klasszikusai lettek, mint a Simple Minds, a Joy Division vagy a slágeresedő Cure. Párhuzamosan velük más is kibontakozott, a B-52’s, a Talking Heads, Iggy Pop, David Bowie és velük a félig-valós-világ zenéje. A társadalmi formát ők sem támogatták, de lebontani már nem állt szándékukban. Csak szőrmentén, belülről kifelé üzengettek.
Ennek a folyamatnak magyar leképezései is lettek, mint a Kft. zenekar, vagy a GM49 popos vonala és a nihil világába néző olyan együttesek, mint a Vágtázó Halottkémek, az Albert Einstein Bizottság, vagy az URH.
Külön meg kell említeni a Kontroll Csoport, a Balaton, a Torma, a Második műsor és a Satöbbi formációt.
A szoc. kultúrvezérség bármelyiküket könnyen bélyegezte reakciósnak, rendszerellenesnek, felforgatónak.
A Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás visszatekint ennek a zenei és alkotói korszaknak a világára. Legközelebbi Balla Lóránd kurátori tárlatvezetés: február 16. 15.00 óra.
www.kiscellimuzeum.hu
Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk kiállítás
Comments
More posts