Április 21-én, szombaton tartották a Katona József Színházban az Ithaka, a május közepétől megtekinthető új darab nyílt próbáját. Ezen jártam én is, és úgy gondoltam, hogy mindenképp érdemes az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat megosztanom.
A nyílt próbáról
Most először jártam nyílt próbán. Az Ithaka a színház honlapjára feltöltött korábbi fotóival keltette fel az érdeklődésemet, ezért szeretem volna részt venni rajta.
A nyílt próbák a Katonában ingyenesek, így sejtettem, hogy valószínűleg más is kíváncsi lesz rá, de ami fogadott, minden várakozásomat felülmúlta. Tizenegytől kezdődött a próba, én pedig negyed tizenegyre érkeztem a színház elé, és már ekkor sor, és várakozó csoportok fogadtak.
Amikor pedig a Kantin részhez beengedték a tömeget, akkor már elég sokan összegyűltek. Tulajdonképpen teltház volt, ami egy próba esetén meglepő, de mindenképpen jó értelemben. Jó érzés, hogy az emberek érdeklődnek a kulturális programok iránt.
Viszont ennek a tapasztalatnak a birtokában mindenkinek azt ajánlanám, aki később szeretne ellátogatni egy ilyen nyílt próbára, hogy – mondjuk egy órával – mindenképpen hamarabb érkezzen, mint ahogy az kezdődik.
A nyílt próbáról előzetesen azt gondoltam, biztos érdekes lesz látni, hogy a rendező és a színészek hogyan dolgoznak együtt, és, hogy közben betekinthetünk egy készülő darabba. Előzetes elvárásaimban egyébként az nem szerepelt, hogy jól mulassak, hiszen egy próbától ezt annyira nem vártam volna el. Meglepetten fogadtam azt a tényt, hogy bizonyos jeleneteken annyira nevettem, hogy a könnyeim is kicsordultak (a mellettem ülő fiatalember pedig a székét ütötte nevetés közben).
Ez a bizonyos jelenet egyébként az volt, amikor Nagyar Ervin (Odüsszeusz) átszellemülten mesél úgy, mint aki egy jó adag tudatmódosító szeren van túl. Olyan jeleneteket is láthattunk, amelyeket akkor próbáltak harmadszor, tehát még nem volt biztos, hogy a színészeknek mit hogyan kellene csinálniuk.
A rendező, Székely Kriszta, nagyon jó érzékkel utasítgatta a színészeket. Együtt ötleteltek, és azt is volt lehetőségünk látni, hogy mennyi munkája van egy színésznek a karakter megformálásával.
Ithaka
Odüsszeusz a héroszok hérosza, férfiideál, apa, férj, politikus, felfedező, filozófus, womanizer. Húsz éven keresztül vágyik Ithakába, de a legrövidebb útnál mindig jobban érdekli, hogy mi várja a szomszédos szigeten. Lehet-e a bolyongás életforma, vagy előbb-utóbb muszáj hazamenni?
„Hol is kezdjem? Odüsszeusz vagyok. Odüsszeusz vagyok, a leleményes. Odüsszeusz vagyok, Láertész fia. Otthonom Ithaka. Régóta haza vágyom. Hét évig tartott vissza Kalüpszó barlangja tágas ölén, de szívem három evezősoros hadigálya: önálló műveletekre képes! Nem tudták már tatkötelekkel kötni a parthoz. Hiába étel, ital, nő: a haza az első!”
Olvashatjuk a színház honlapján.
A Katona József Színház, és a rendező egy közel háromezer éves műhöz nyúl vissza, az Odüsszeiához, és ebből is a középső részt bontják ki, az Ithakát, tehát a bolyongásokat. A darabban az egyedüli férfi szereplő Nagy Ervin lesz, aki Odüsszeuszt fogja alakítani, és mellette nyolc színésznő jelenik meg (Bodnár Erika, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Kiss Eszter, Mészáros Blanka, Ónodi Eszter, Rezes Judit, Rujder Vivien).
Amikor szóba kerül Homérosz Odüsszeiája, biztos kicsit mindenkit kiver a víz, hiszen a hosszú, és nehéz szövegű eposz jut eszünkbe. De nem kell aggódnunk, az eredeti szöveget Závada Péter költő és Szabó-Székely Ármin dolgozták át mai, modern nyelvezetre. Ennek köszönhetően, ahogy már említettem, az előadás (legalábbis azok a jelenetek, amiket a próba során láthattunk) nincs hiányában a humornak sem.
Székely Kriszta, az előadás rendezője a próba előtt elmondta, hogy úgy gondolja, mindenki életében jelen van a bolyongás, ahogy ez nála is hangsúlyos volt, ezért is szerették volna az Odüsszeiát színpadra vinni. Másrészt a női-férfi kapcsolatok is nagyon fontosak.
Példának felhoznám például Nauszikaa-t, aki, amikor megpillantja Odüsszeuszt, rögtön arra gondol, hogy majd neki fog gyerekeket szülni, és vele fogja leélni az életét. Egy Rujder Viviennel készült interjúban (hiszen ő alakítja majd Nauszikaa-t) olvasható, hogy ő is gyakran gondolkozik így, hogy azt, akivel együtt van, hajlamos élete szerelmének gondolni. Elmondta, hogy amikor az olvasó próbákat tartották, akkor Nagy Ervin mosolygott ezen, és aki bevallotta, hogy szerinte a nők általában ilyenek. Így a műben is hangsúlyos szerepet kaphatnak női-férfi gondolkozás különbségei.
Maga az előadás nemcsak prózai lesz. Zenei betétek, és táncok is tarkítják, így egy könnyedebb előadás szemtanúi lehetünk. A nyílt próbán ezenkívül a színészfelhozatal is nagyon üdítő volt. Nagyszerű művészek játszanak majd egy darabban, és a műből kapott kóstoló alapján a szereposztás is jól sikerült. Mindezek alapján pedig úgy vélem, hogy az Ithaka egy érdekes és modern előadásnak ígérkezik.
A teljes nyílt próbáról felvétel is készült, amely a Katona József Facebook oldalán megtekinthető.
Ithaka – Katona József Színház
Ithaka – Katona József Színház
Április 21-én, szombaton tartották a Katona József Színházban az Ithaka, a május közepétől megtekinthető új darab nyílt próbáját. Ezen jártam én is, és úgy gondoltam, hogy mindenképp érdemes az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat megosztanom.
A nyílt próbáról
Most először jártam nyílt próbán. Az Ithaka a színház honlapjára feltöltött korábbi fotóival keltette fel az érdeklődésemet, ezért szeretem volna részt venni rajta.
A nyílt próbák a Katonában ingyenesek, így sejtettem, hogy valószínűleg más is kíváncsi lesz rá, de ami fogadott, minden várakozásomat felülmúlta. Tizenegytől kezdődött a próba, én pedig negyed tizenegyre érkeztem a színház elé, és már ekkor sor, és várakozó csoportok fogadtak.
Amikor pedig a Kantin részhez beengedték a tömeget, akkor már elég sokan összegyűltek. Tulajdonképpen teltház volt, ami egy próba esetén meglepő, de mindenképpen jó értelemben. Jó érzés, hogy az emberek érdeklődnek a kulturális programok iránt.
Viszont ennek a tapasztalatnak a birtokában mindenkinek azt ajánlanám, aki később szeretne ellátogatni egy ilyen nyílt próbára, hogy – mondjuk egy órával – mindenképpen hamarabb érkezzen, mint ahogy az kezdődik.
A nyílt próbáról előzetesen azt gondoltam, biztos érdekes lesz látni, hogy a rendező és a színészek hogyan dolgoznak együtt, és, hogy közben betekinthetünk egy készülő darabba. Előzetes elvárásaimban egyébként az nem szerepelt, hogy jól mulassak, hiszen egy próbától ezt annyira nem vártam volna el. Meglepetten fogadtam azt a tényt, hogy bizonyos jeleneteken annyira nevettem, hogy a könnyeim is kicsordultak (a mellettem ülő fiatalember pedig a székét ütötte nevetés közben).
Ez a bizonyos jelenet egyébként az volt, amikor Nagyar Ervin (Odüsszeusz) átszellemülten mesél úgy, mint aki egy jó adag tudatmódosító szeren van túl. Olyan jeleneteket is láthattunk, amelyeket akkor próbáltak harmadszor, tehát még nem volt biztos, hogy a színészeknek mit hogyan kellene csinálniuk.
A rendező, Székely Kriszta, nagyon jó érzékkel utasítgatta a színészeket. Együtt ötleteltek, és azt is volt lehetőségünk látni, hogy mennyi munkája van egy színésznek a karakter megformálásával.
Ithaka
Odüsszeusz a héroszok hérosza, férfiideál, apa, férj, politikus, felfedező, filozófus, womanizer. Húsz éven keresztül vágyik Ithakába, de a legrövidebb útnál mindig jobban érdekli, hogy mi várja a szomszédos szigeten. Lehet-e a bolyongás életforma, vagy előbb-utóbb muszáj hazamenni?
„Hol is kezdjem? Odüsszeusz vagyok. Odüsszeusz vagyok, a leleményes. Odüsszeusz vagyok, Láertész fia. Otthonom Ithaka. Régóta haza vágyom. Hét évig tartott vissza Kalüpszó barlangja tágas ölén, de szívem három evezősoros hadigálya: önálló műveletekre képes! Nem tudták már tatkötelekkel kötni a parthoz. Hiába étel, ital, nő: a haza az első!”
Olvashatjuk a színház honlapján.
A Katona József Színház, és a rendező egy közel háromezer éves műhöz nyúl vissza, az Odüsszeiához, és ebből is a középső részt bontják ki, az Ithakát, tehát a bolyongásokat. A darabban az egyedüli férfi szereplő Nagy Ervin lesz, aki Odüsszeuszt fogja alakítani, és mellette nyolc színésznő jelenik meg (Bodnár Erika, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Kiss Eszter, Mészáros Blanka, Ónodi Eszter, Rezes Judit, Rujder Vivien).
Amikor szóba kerül Homérosz Odüsszeiája, biztos kicsit mindenkit kiver a víz, hiszen a hosszú, és nehéz szövegű eposz jut eszünkbe. De nem kell aggódnunk, az eredeti szöveget Závada Péter költő és Szabó-Székely Ármin dolgozták át mai, modern nyelvezetre. Ennek köszönhetően, ahogy már említettem, az előadás (legalábbis azok a jelenetek, amiket a próba során láthattunk) nincs hiányában a humornak sem.
Székely Kriszta, az előadás rendezője a próba előtt elmondta, hogy úgy gondolja, mindenki életében jelen van a bolyongás, ahogy ez nála is hangsúlyos volt, ezért is szerették volna az Odüsszeiát színpadra vinni. Másrészt a női-férfi kapcsolatok is nagyon fontosak.
Példának felhoznám például Nauszikaa-t, aki, amikor megpillantja Odüsszeuszt, rögtön arra gondol, hogy majd neki fog gyerekeket szülni, és vele fogja leélni az életét. Egy Rujder Viviennel készült interjúban (hiszen ő alakítja majd Nauszikaa-t) olvasható, hogy ő is gyakran gondolkozik így, hogy azt, akivel együtt van, hajlamos élete szerelmének gondolni. Elmondta, hogy amikor az olvasó próbákat tartották, akkor Nagy Ervin mosolygott ezen, és aki bevallotta, hogy szerinte a nők általában ilyenek. Így a műben is hangsúlyos szerepet kaphatnak női-férfi gondolkozás különbségei.
Maga az előadás nemcsak prózai lesz. Zenei betétek, és táncok is tarkítják, így egy könnyedebb előadás szemtanúi lehetünk. A nyílt próbán ezenkívül a színészfelhozatal is nagyon üdítő volt. Nagyszerű művészek játszanak majd egy darabban, és a műből kapott kóstoló alapján a szereposztás is jól sikerült. Mindezek alapján pedig úgy vélem, hogy az Ithaka egy érdekes és modern előadásnak ígérkezik.
A teljes nyílt próbáról felvétel is készült, amely a Katona József Facebook oldalán megtekinthető.
Ithaka – Katona József Színház
Comments
More posts