Néhány tanács az egészségünk megőrzéséhez Márai Sándortól
Most februárban az időjárás eléggé változékony, és könnyen megfázhatunk vagy elkaphatjuk az influenzát. Ezért is gondoltam úgy, hogy Márai Füves könyvéből most nem azokat a pontokat emelném ki, amelyek lelki életünkkel kapcsolatosak, hanem amelyek egészségünk megőrzéséhez segítenek hozzá.
Márai Sándor Füves könyvét olvasgatva érdeklődve figyeltem fel arra, hogy néhány pontban a testi egészségre is kitér az életbölcsességeivel.
Bár, ha belegondolunk, hogy testünk épsége elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljünk, mindjárt érthető. Másrészt a könyv 1943-ban jelent meg (tehát az író csak 43 éves volt, amikor írta – megdöbbentő, hiszen bölcsességei olvasása alapján aggastyánnak is képzelhetnénk), ekkor Márainak súlyos ideggyulladása volt, ez is magyarázhatja az egészségünk megőrzésével kapcsolatos pontokat. De lássuk, melyek ezek:
A sárgarépáról
„(…) a finomra reszelt, citromlével megöntözött nyers sárgarépa nemcsak üdítő étek, hanem nyugtatja az idegeket, így különösen a szemidegeket.” Írja Márai, ezenkívül azzal is kiegészíti, hogy a karotin erősíti a látóidegeket, és néha vakulási folyamatokat is megakadályoz, és eltünteti a kezdődő szürkehályogot.
A sárgarépa egyébként több szempontból is nagyon hasznos. Bővelkedik a karotinokban, különösen a bétakarotinban. A népi orvoslásban valóban használták szembántalmak esetén is. A bétakarotint ugyanis a szervezet szükség esetén A-vitaminná alakítja át, ami a jó látásért is felelős.
Ezenkívül a sárgarépa hatékony immunerősítő (különösen citromlével meglocsolva, ahogy Márai ajánlja) és rákmegelőző. Saláta helyett is fogyaszthatjuk.
A reszelt almáról
„Bölcsen cselekszel, ha minden reggel, ébredés után és étkezés előtt, éhgyomorra megeszel egy-két reszelt almát.” Márai szerint ezt is érdemes megöntözni egy kis citromlével.
A reszelt alma szerinte üdíti és megnyugtatja a gyomrot és a „beleket”. Az alma egyébként közismerten tisztító és méregtelenítő hatású. C-vitaminban gazdag, és jelentős benne az A- és a B-vitamin is, valamint a magnézium, kalcium, folsav és a kálium.
A mézről és a légzési gyakorlatokról
„S úgy tapasztaltam, a méz is hasznos: reggelidhez, mely nem lehet elég könnyű, kanalazz tiszta mézet. Valami van a mézben, amit a természet tiszta erői csempésznek bele; a szervezet hálásan fogadja.” A méz bővelkedik kalciumban, rézben, vasban, magnéziumban, mangánban, foszforban, káliumban, nátriumban és cinkben.
Ezenkívül baktériumölő tulajdonsága is ismert, tisztítja a vért, vérnyomáscsökkentő hatású, betegség és fáradtság esetén is hasznos lehet számunkra.
Márai ugyanebben a pontban leírja, hogy helyesen cselekszik az, aki reggelenként a nyitott ablaknál légzési gyakorlatokat végez.
A fejfájásról
„Heveny érgörcs ellen a következőt ajánlhatom: igyunk egy csésze forró feketét, sötétítsük el a szobát, feküdjünk az ágyba, nyeljünk egy vagy két algocratine-t, sajgó koponyánkat melegítsük a forró villamospárnával, s feküdjünk nyugodtan egy-két óra hosszat.”
Márai szerint ez a tökéletes módszer fejfájás és migrén megszüntetésére. A kávé egyébként állítólag tényleg jó a fejfájásra, és több helyen is olvasható a citromlével ízesített kávé, amely elvileg tágítja az agyi ereket, segíti a vérkeringést, és így a fájdalmat is enyhítheti.
Arról, hogy sokat kell sétálni
„Aki sétál, megszabadult a munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek.” Olvasható a Füves könyvben. Márai szerint minimum egy órát kellene mindennap sétálnunk, de még jobb lenne, ha ez két óra lenne, és szerinte mindig egyedül kell sétálni.
Persze a 21. században, rohanó világunkban napi egy óra sétát is nehéz megoldani, de én is úgy gondolom, hogy heti egyszer-kétszer igenis érdemes beiktatni az életmódunkba. Különösen akkor, hogyha már nagyon zúg a fejünk a sok rohanás és tennivaló miatt, érdemes kimenni, és minden cél nélkül sétálni, és lehetőleg semmire sem gondolni, csak „kiszellőztetni” a fejünket.
Arról, hogy a betegség pihenés
A végére ezt a pontot is hagytam, hiszen, ahogy Márai is megfogalmazta: „Az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg.” Ez a fajta pihenés pedig tudjuk, nem a legkellemesebb.
Így Márai Sándorral egyetértve én is csak azt tanácsolom, hogy igyekezzen mindenki elkerülni a betegséget, és ehelyett szabadnapokat, pihenéseket, nyaralásokat beépíteni az életébe. Vigyázzunk a testünkre, hogy többet foglalkozhassunk a lelkünkkel is!
Néhány tanács az egészségünk megőrzéséhez Márai Sándortól
Néhány tanács az egészségünk megőrzéséhez Márai Sándortól
Néhány tanács az egészségünk megőrzéséhez Márai Sándortól
Most februárban az időjárás eléggé változékony, és könnyen megfázhatunk vagy elkaphatjuk az influenzát. Ezért is gondoltam úgy, hogy Márai Füves könyvéből most nem azokat a pontokat emelném ki, amelyek lelki életünkkel kapcsolatosak, hanem amelyek egészségünk megőrzéséhez segítenek hozzá.
Márai Sándor Füves könyvét olvasgatva érdeklődve figyeltem fel arra, hogy néhány pontban a testi egészségre is kitér az életbölcsességeivel.
Bár, ha belegondolunk, hogy testünk épsége elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljünk, mindjárt érthető. Másrészt a könyv 1943-ban jelent meg (tehát az író csak 43 éves volt, amikor írta – megdöbbentő, hiszen bölcsességei olvasása alapján aggastyánnak is képzelhetnénk), ekkor Márainak súlyos ideggyulladása volt, ez is magyarázhatja az egészségünk megőrzésével kapcsolatos pontokat. De lássuk, melyek ezek:
A sárgarépáról
„(…) a finomra reszelt, citromlével megöntözött nyers sárgarépa nemcsak üdítő étek, hanem nyugtatja az idegeket, így különösen a szemidegeket.” Írja Márai, ezenkívül azzal is kiegészíti, hogy a karotin erősíti a látóidegeket, és néha vakulási folyamatokat is megakadályoz, és eltünteti a kezdődő szürkehályogot.
A sárgarépa egyébként több szempontból is nagyon hasznos. Bővelkedik a karotinokban, különösen a bétakarotinban. A népi orvoslásban valóban használták szembántalmak esetén is. A bétakarotint ugyanis a szervezet szükség esetén A-vitaminná alakítja át, ami a jó látásért is felelős.
Ezenkívül a sárgarépa hatékony immunerősítő (különösen citromlével meglocsolva, ahogy Márai ajánlja) és rákmegelőző. Saláta helyett is fogyaszthatjuk.
A reszelt almáról
„Bölcsen cselekszel, ha minden reggel, ébredés után és étkezés előtt, éhgyomorra megeszel egy-két reszelt almát.” Márai szerint ezt is érdemes megöntözni egy kis citromlével.
A reszelt alma szerinte üdíti és megnyugtatja a gyomrot és a „beleket”. Az alma egyébként közismerten tisztító és méregtelenítő hatású. C-vitaminban gazdag, és jelentős benne az A- és a B-vitamin is, valamint a magnézium, kalcium, folsav és a kálium.
A mézről és a légzési gyakorlatokról
„S úgy tapasztaltam, a méz is hasznos: reggelidhez, mely nem lehet elég könnyű, kanalazz tiszta mézet. Valami van a mézben, amit a természet tiszta erői csempésznek bele; a szervezet hálásan fogadja.” A méz bővelkedik kalciumban, rézben, vasban, magnéziumban, mangánban, foszforban, káliumban, nátriumban és cinkben.
Ezenkívül baktériumölő tulajdonsága is ismert, tisztítja a vért, vérnyomáscsökkentő hatású, betegség és fáradtság esetén is hasznos lehet számunkra.
Márai ugyanebben a pontban leírja, hogy helyesen cselekszik az, aki reggelenként a nyitott ablaknál légzési gyakorlatokat végez.
A fejfájásról
„Heveny érgörcs ellen a következőt ajánlhatom: igyunk egy csésze forró feketét, sötétítsük el a szobát, feküdjünk az ágyba, nyeljünk egy vagy két algocratine-t, sajgó koponyánkat melegítsük a forró villamospárnával, s feküdjünk nyugodtan egy-két óra hosszat.”
Márai szerint ez a tökéletes módszer fejfájás és migrén megszüntetésére. A kávé egyébként állítólag tényleg jó a fejfájásra, és több helyen is olvasható a citromlével ízesített kávé, amely elvileg tágítja az agyi ereket, segíti a vérkeringést, és így a fájdalmat is enyhítheti.
Arról, hogy sokat kell sétálni
„Aki sétál, megszabadult a munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek.” Olvasható a Füves könyvben. Márai szerint minimum egy órát kellene mindennap sétálnunk, de még jobb lenne, ha ez két óra lenne, és szerinte mindig egyedül kell sétálni.
Persze a 21. században, rohanó világunkban napi egy óra sétát is nehéz megoldani, de én is úgy gondolom, hogy heti egyszer-kétszer igenis érdemes beiktatni az életmódunkba. Különösen akkor, hogyha már nagyon zúg a fejünk a sok rohanás és tennivaló miatt, érdemes kimenni, és minden cél nélkül sétálni, és lehetőleg semmire sem gondolni, csak „kiszellőztetni” a fejünket.
Arról, hogy a betegség pihenés
A végére ezt a pontot is hagytam, hiszen, ahogy Márai is megfogalmazta: „Az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg.” Ez a fajta pihenés pedig tudjuk, nem a legkellemesebb.
Így Márai Sándorral egyetértve én is csak azt tanácsolom, hogy igyekezzen mindenki elkerülni a betegséget, és ehelyett szabadnapokat, pihenéseket, nyaralásokat beépíteni az életébe. Vigyázzunk a testünkre, hogy többet foglalkozhassunk a lelkünkkel is!
Néhány tanács az egészségünk megőrzéséhez Márai Sándortól
Comments
More posts